Norvégia felmondja a Svédországgal való unióját.Tovább
Üzletszerű kéjelgés, garázdaság, közveszélyes munkakerülés – prostitúció és alkoholizmus
Ügyészségi jelentések az 1955. évi 17. tvr. budapesti végrehajtásáról
„Prostitúció alatt értendő az, amikor a nő minden szemérmet félretéve, minden erkölcsi gátlás nélkül, kizárólag pénzszerzés céljából bocsátja áruba a testét. Nem tekinthető tehát prostitúciónak, habár anyagi érdekből, mégis állandóság jellegével, de csak egy férfivel folytat viszonyt. Nem változtat az a körülmény, hogy rövidebb-hosszabb idő után a férfi személyében változás történik.”
A Legfőbb Ügyészség kollégiumának 1955. évi december 28.-i ülésén hozott határozata
Legfőbb Ügyész Helyettese
1955. TÜK-00564/29
| Szigorúan Titkos! Kapják: Szalay József Götz János Kispál Pál Bakos Pál Mátai Pál Somlai Miklós Somos István Tóth Lajos Varga Sándor Alapy Gyula Váradi János Petik Gyula Szenvedi Jenő Czinege Lajos Katona Zoltán 19 megyei ügyész |
A Legfőbb Ügyészség kollégiumának 1955. évi december 28.-i ülésén hozott
határozata
a fővárosi ügyésznek az üzletszerű kéjelgés és a garázdaság üldözésének a főváros területén
történő alakulásáról előterjesztett jelentésével kapcsolatban.
A kollégium a jelentést elfogadja és megállapítja, hogy a jelentésben feltárt helyzet megoldása, - a bűnügyi problémákon felül - olyan társadalmi kérdés, mellyel a bűnüldöző szerveken kívül az állami és a társadalmi szerveknek, az egész társadalomnak foglalkozni kell. E kérdés megoldása érdekében azonban továbbra is keresni kell azokat az ügyészi eszközöket, amelyekkel eredményesen hozzájárulhatunk a prostitúció és a garázdaság leküzdéséhez.
A fővárosi ügyészség gyakorlatának fogyatékossága e bűncselekménykategóriában, hogy viszonylag igen kis számban indult eljárás olyan osztályidegen személyek és deklasszált elemek ellen, akik köztudomás szerint ilyen bűncselekmények elkövetésében, - ha ügyesebben is, - de nagy számban veszik ki részüket, - és ez a körülmény arra mutat, hogy az osztályhelyzet felderítésére fordított figyelem nem volt kielégítő. Torz képet adnak a statisztikai adatok, mert azok szerint ilyen cselekményeket elkövetőként főleg dolgozók vannak feltüntetve, ez pedig nem lehet és nem jellemző fővárosban élő dolgozóinkra.
A garázdaság elleni harc sikere érdekében a gyakorlat számára nagyobb segítséget kell nyújtani a garázdaság fogalmának pontos meghatározásában, más bűncselekményektől való elhatárolásában.
Határozat.
1/ A fővárosi ügyész biztosítsa, hogy a jelentésben tárgyalt bűncselekmények felderítésénél nagyobb gondot fordítsanak az osztályhelyzet tisztázására és a bűnüldözés élét az osztályidegen és deklasszált elemek ellen irányítsák.
| Felelős: fővárosi ügyész Határidő: folyamatos |
2/ Óvakodni kell attól, hogy az 1955. 17. tvr. 6. és 7. §-ában foglalt bűncselekmények elkövetése címén a dolgozókat alaptalanul zaklassák. Különösen fel kell hívni az ügyészek figyelmét arra, hogy a lazább erkölcsű személyek zaklatásától - ha tevékenységük vagy magatartásuk nem bűncselekmény - tartózkodjanak. Ha azonban a bűncselekmény elkövetése bizonyítható, biztosítsák a soronkivüliséget az eljárás bármely szakaszában; - a bíróságnál indítványozzák a tárgyalások soronkivüli kitűzését.
| Felelős: fővárosi ügyész Határidő: folyamatos |
3/ A nyomozás feletti felügyeleti főosztály kezdeményezze és kérje a Jogtudományi Intézet segítségét annak vizsgálatához, hogy az alkoholizmus és a prostitúció milyen hatással van a bűnözés alakulására, - hogy komoly adatok alapján a megelőzés érdekében megfelelő kezdeményező javaslatokat tehessünk.
| Felelős: fővárosi ügyész Határidő: január 15. |
4/ A bírósági főosztály megfelelő tanulmányok és gyakorlati tapasztalatok alapján akár konkrét ügy, akár elvi döntés kezdeményezése kapcsán adjon segítséget a Legfelsőbb Bíróságnak a garázdaság fogalmának meghatározásához, - illetve egyéb bűncselekményektől való elhatárolásához.
| Felelős: fővárosi ügyész Határidő: április 1. |
5/ A tárgyalt bűncselekmények megelőzése érdekében gondoskodni kell arról, hogy a feltárt és a sajtó nyilvánosságára alkalmas esetek a lapokban az eddiginél rendszeresebben jelenjenek meg, - s így az ilyen bűncselekmények üldözésének - a sajtó hírek tükrében - mutatkozó kampányszerűsége megszűnjön.
| Felelős: fővárosi ügyész Határidő: folyamatos |
6/ A garázdaság és prostitúció elleni küzdelemben a tömegszervezetek aktívabb részvételét kell biztosítani. Ehhez a párt, elsősorban a Nagybudapesti P. VB. segítségét kell kérni.
| Felelős: fővárosi ügyész Határidő: folyamatos |
7/ Javaslatot kell tenni a Fővárosi Tanácsnak a Rákóczi út végén és keleti pályaudvar környékén lévő italboltok jellegének megváltoztatására, valamint a Marx-téri büffé felszámolására.
| Felelős: fővárosi ügyész Határidő: január 15. |
8/ A Titkárság, a Bírói és Nyomozási főosztállyal együtt készítsen javaslatot a V.K.G.M.-nek, hogy a készülő lakásrendeletbe vegyenek fel olyan rendelkezést, mely szerint, ha valakit a bíróság az 1955. évi 17. tvr. 6. §.ában foglalt bűncselekmény miatt bármilyen büntetésre ítél, azzal szemben a bérbeadó felmondással élhessen, illetve a lakás igénybevehető legyen.
| Felelős: fővárosi ügyész Határidő: január 15. |
9/ Az 1956. év második negyedévi tervbe fel kell venni a miskolci, ózdi, sztálinvárosi és komlói ügyész beszámolójának megvitatását, az 1955. évi 17. tvr. 6. és 7. §-aiban foglalt bűncselekmények alakulásáról és az e bűncselekményekben követett gyakorlat elemzéséről.
| Felelős: fővárosi ügyész Határidő: március 15. |
Budapest, 1955. december 30.
| Götz János s.k. Legfőbb Ügyész Helyettese. |
BFL. XXV. 60. 00905/90/1955. (Budapest Főváros Levéltára - Fővárosi Ügyészség igazgatási TÜK-iratai.)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt június 07.
1905
1917
Első világháború: a messines-i csata: Az antant utászai felrobbantják a német vonalak alá telepített aknákat, ezzel 10 000 német katonát...Tovább
1921
Románia előbb az április 23-án Csehszlovákiával, majd a június 7-én a Szerb-Horvát-Szlovén Királysággal megkötött szerződése révén...Tovább
1942
Második világháború: véget ér a midway-i csata.Tovább
1952
Első alkalommal tartották meg a Pedagógusok napját. Ez alkalomból adták át a kiváló tanítói és tanári okleveleket az ország legjobb...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Örömmel adjuk hírül, hogy megjelent az ArchívNet idei második száma. A mostani lapszám négy forrásismertetése a 20. század második felébe, azon belül a Kádár-rendszer időszakába kalauzolja el az olvasókat. A dokumentumok által bemutatott események különlegesnek mondhatók: megelevenedik előttünk az utolsó Magyarországon kivégzett nő bűnügye, betekinthetünk egy beszéd legépelt szövegén keresztül a Kádár-korszak nőpolitikájának átalakításába, valamint egy Ukrajnában fennmaradt beszámoló révén szó esik arról, hogy miként tudott egy alkalommal Grósz Károly sikert aratni a nemzetpolitika terén.
Az időrendet követve a sorban az első Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) forrásismertetésének második része, amelyben Zágon József Mindszenty Józsefnek szóló levelének a tervezetét mutatja be. Az elküldött levél még nem került elő, azonban elég valószínű, hogy azt az akkoriban az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségén tartózkodó Mindszenty kézhez kapta. Az esztergomi érsek egy későbbi levelében ugyanis felfedezhető Zágon papírra vetett gondolatainak a nyoma.
Dulai Péter (doktorandusz, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Rendészettudományi Doktori Iskola) korábban már bemutatta az ArchívNet hasábjain a Magyarországon utolsó előttiként kivégzett nő esetét. Ezúttal az utolsó kivégzett, a többszörösen büntetett előéletű Besze Imréné ügyét mutatja be bírósági iratok alapján, aki 1967 szeptemberében gyilkolta meg nyereségvágyból Kertész Lajosnét Gyöngyösön.
Besze Imréné büntetőügye még zajlott, amikor 1968 májusában Székesfehérvár adott otthont egy népességtudományi konferenciának, ahol az egyik előadó Ortutay Zsuzsa volt. Beszéde szövegét Svégel Fanni (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Történelemtudományi Doktori Iskola) ismerteti, aki Ortutay Zsuzsa szavai alapján tárja az olvasók elé, hogy az 1960-as években milyen minőségi változás ment végbe a magyarországi nőpolitikában.
A Kádár-korszak legvégének egy mindössze félnapos eseményét mutatja be Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár): Grósz Károly kárpátaljai villámlátogatását. Ugyan Grósz és Nicolae Ceausescu aradi találkozója katasztrofális következményekkel járt a magyar politikus hírnevére nézve, az 1989. április 3-án lezajlott kárpátaljai útját mégis egyfajta sikerként könyvelhette el. Terjedelmi korlátok miatt a forrásismertetés első részét adjuk közre mostani számunkban.
A második idei számunk számára forrásismertetéseket küldő és publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Felhívjuk továbbá leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége idén is várja a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2023. május 19.
Miklós Dániel
Főszerkesztő