Az ún. négyigenes népszavazás napja. A népszavazásra feltett három kérdésben jóval a népszavazás megtartása előtt megszületett a...Tovább
Tomek Vince feljegyzései Zágon József akcióiról
Ötven éve, 1975. május 6-án halt meg Bécsben Mindszenty József bíboros, prímás, érsek, augusztus 12-én pedig Innsbruckban Mons. Zágon József, a nyugati magyar papi emigráció vezető egyénisége, a római Szent István Alapítvány első elnöke, aki a bíborost 1971. szeptember 28-án a budapesti amerikai nagykövetségről Rómába kísérte. A kerek évforduló alkalmat kínál arra, hogy a római Szent István Alapítvány levéltárából közzé tegyünk Mindszenty József bíborossal kapcsolatos iratokat.
Ötven éve, 1975. május 6-án halt meg Bécsben Mindszenty József bíboros, prímás, érsek,[1] augusztus 12-én pedig Innsbruckban Mons. Zágon József, a nyugati magyar papi emigráció vezető egyénisége, a római Szent István Alapítvány első elnöke,[2] aki a bíborost 1971. szeptember 28-án a budapesti amerikai nagykövetségről Rómába kísérte.[3] Mester István, aki 1975–1984 között utóda volt az Alapítványban – Mácsády István esztergomi főegyházmegyés pap szavaival élve –, haláláról azt írta, hogy „Mindszenty eljött Zágonért”.[4] A kerek évforduló alkalmat kínál arra, hogy a római Szent István Alapítvány levéltárából közzé tegyünk Mindszenty József bíborossal kapcsolatos iratokat.[5]
Tomek Vince, aki 1947–1967 között volt a piarista rend legfőbb elöljárója,[6] 1976. május 4-én Mester Istvánnak megőrzésre átadott egy iratgyűjteményt Mindszentyről, azzal a meghagyással, hogy azok nem publikálhatók.[7] Ruppert József piarista atya, aki 1992–2011 között volt az Alapítvány elnöke, az iratokról a kilencvenes évek végén készített egy listát A római Szent István Alapítvány irattárában található Mindszenty József bíborossal kapcsolatos iratainak jegyzéke címmel. Az alábbi négy csoportba sorolta azokat:[8]
A/ Tomek Vince piarista generálissal való levelezéséből [sic!] (1–10),
B/ Tomek Vince úrtól kapott iratok (1–4),
C/ Egyéb dokumentumok (1–6),
D/ Újságcikkek.
Ruppert József 1998 végén Kada Lajossal, az Alapítvány 1984–1991 közötti elnökével egyeztetve[9] az iratokról másolatot készített. A másolatokat 1999 márciusában Budapesten átadta Szőke Jánosnak, Mindszenty bíboros boldoggá avatási ügye posztulátorának,[10] azzal a szándékkal, hogy azt felhasználhassa a boldoggá avatáshoz, amely az egyházmegyei szakasz lezárulása után 1996-ban Rómába, a Szentté Avatási Kongregációhoz került.[11]
Tomek Vince, a piarista rend generálisa 1959-ben.
Forrás: Ephemerides Calasanctianae, 1959. 2. 12.
Az iratok első csoportjában (A) Tomek Vince és Mindszenty bíboros levelezésének másolatai találhatók az 1972 és 1975 közötti évekből; ezek névnapi és születésnapi köszöntések.[12] Tomek írógéppel írta üdvözleteit, Mindszenty saját kezűleg. Mivel udvarias köszöntésekről van szó, ezek a történeti ismeretek szempontjából nem relevánsak. Annál értékesebbek viszont a Tomek Vincétől kapott iratok (B). Ezek között az első egy nyolcoldalas Pro memoria, amely nem sokkal Mindszenty letartóztatása előtt, egy 1948. szeptember 9-én tartott egyeztetésről készült.[13] Ezen Czapik Gyula egri érsek, Barankovics István, Rákosi Mátyás, Révai József és Marosán György vettek részt. A listában további három dokumentum van felsorolva 1971-ből:
– Naplórészlet[14] a Zágon féle akcióról (1971. május 15. – szeptember 28.),
– Zágon prelátussal folytatott beszélgetés (1971. december 13.),
– A budapesti amerikai nagykövetségen készült jegyzőkönyv latin nyelven (Mindszenty, König, Cheli, 1971. május).[15]
Mindszenty József üdvözlő sorai Tomek Vincének (1972).
Forrás: IT-SzIALt.
Az Egyéb kategóriába (C) az alábbi dokumentumok kerültek:
– Memorandum. Zágon József körlevele a déli harangszó 500. évfordulójának előkészítésére 1952-ből (két példány),[16]
– Zágon József stencilezett, 1965. június 13-án keltezett olasz nyelvű körirata Mindszenty bíboros pappá szentelésének ötvenedik évfordulója alkalmából: Per il giubileo del Cardinale Giuseppe Mindszenty primate d’Ungheria (12 giugno 1965).[17]
– 1971-ből három, Mindszentytől származó dokumentum:[18]
– június 28-án VI. Pál pápához Budapesten írt latin nyelvű levelének fogalmazványa.[19]
– október 19-én Rómában a Szentszékhez írt levelének fogalmazványa (egy írógépelt és fénymásolt példány magyarul, egy írógéppel írt példány latinul),[20]
– novemberben Bécsben írt nyomtatott adventi körlevele,[21]
- Mindszentynek 1975. április 8-án Bécsből papjaihoz írt körlevele, amelyet a Pázmáneum érdekében írt.[22]
Az újságcikkek között (D) öt dátum nélküli fénymásolat található a Wiener Kirchen Zeitungból Mindszentynek 1971. október 23-ai Bécsbe való érkezéséről és adventi pásztorleveléről.
Mindszenty József 1971. október 3-án a Santo Stefano Rotondo-bazilika látogatásán, Ritz Sándor jezsuita testvérrel és Mons. Zágon Józseffel.
Forrás: HU-PL. [Prímási Levéltár]
Tomek Vince gyorsírással vezetett naplót, majd ez alapján írt az élete végén visszaemlékezéseket. Ez utóbbinak egy-egy példánya Rómában, a rend központjában[23] és Budapesten, a Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltárában található.[24] A Vigília folyóiratban jelent meg az 1971. május 15. és szeptember 28. közötti visszaemlékezése,[25] a naplóban írottakat pedig Kálmán Peregrin publikálta.[26] A két szöveg összevetéséből megállapítható, hogy Tomek visszaemlékezéseiben a naplójában megörökített események lényegét foglalta össze.
A Tomek Vince által Mester Istvánnak átadott iratok közül tehát van olyan, amelyet már publikáltak piarista levéltárakban őrzött hagyatékaiból, ezért a Szent István Alapítványnak átadott iratok közül az alábbiakban az 1971. december 13-án Zágon Józseffel folytatott beszélgetéséről készített feljegyzését tesszük közzé (B csoport),[27] amelyre a szakirodalomban már történt hivatkozás,[28] de teljes szövege még nem jelent meg. Ez az irat számos apró részletre derít fényt, ami hozzájárul az események rekonstruálásához, értelmezéséhez, és kiegészítést ad Zágon Józsefnek a bíborossal való kapcsolatához. A visszaemlékezés jól mutatja, hogy Zágon a Mindszent-ügy kezelésében milyen szorosan működött együtt Tomek Vincével,[29] a budapesti tárgyalásaitól kezdve pedig milyen szoros kapcsolatban volt Mindszentyvel egészen addig, amíg a bíboros Rómából áttelepült Bécsbe. Az írás azt is engedi látni, hogy ez a kapcsolat egyre inkább ellehetetlenült a bíborost Bécsben körülvevő személyek befolyása miatt. A sűrűn gépelt, kétoldalas irat közlésében megőriztük Tomek eredeti beszédstílusát, a gépelési hibákat viszont javítottuk és jegyzetekkel láttuk el.
Forrás
Zágon prelátus úrral való beszélgetésem 1971. dec. 13-án du. 6–7 között[30]
Rám nézve ezek a dolgok voltak a legjelentősebbek:
- – A Szentszéknél a tavasszal főleg úgy látszik, USA-i nyomásra – a prímás-kérdés ebben a formában érett ki:[31] vagy Magyarországon marad a követségen kívül (amire valószínűleg gyöngébb internálás formájában kerestek volna megoldást), vagy pedig kijön. A prímás ez utóbbit választotta.[32] Ami azonban meglepő, az az, hogy a pápához intézett levél tervezetből, amelynek fordítása nálam van,[33] ki akarta hagyni azt a mondatot, amely szerint legjobban szeretne szeretett magyar népe között maradni, minden várható külső körülmény ellenére. Pedig ez a mondat jelenleg leginkább védi presztízsét.[34]
- – Valaki valóban beugratta a prímást abba a szöktetési tervbe, amelyről nekem Koczak szólt.[35] A szöktetésre 20.000 dollárt szántak. Azzal érvelt a beugrató, hogy jogtalanul fogták le, s így jogos a szökés. Ez is mutatja, hogy a prímás naplóját majd jól kell átnézni, nehogy kompromittáló dolgok kerüljenek bele.[36] A szöktetés repülőgépen történt volna… [37]
- – Jelentős história az Advent elején kiadott körlevél,[38] amelyet Ádám György nyomtatott ki.[39] Annak idején Zágon csakugyan javasolt neki egy körlevél kiadását, amely az Advent elején a keresztény reményről szólt volna. Adott is hozzá vázlatot. Ezt azonban a prímás félretette és kiadta a körlevelet.[40] Valószínűleg Vecsey volt a szerkesztő.[41] Zágon igen sok hibára mutatott rá.[42] Az egyik bonyodalmat is okozott. Az ideiglenes magyar határ említéséről van szó, amelyet persze nem lehet másra csak az osztrák határra értelmezni. Jött is a tiltakozás,[43] majd pedig Vecsey korrekciója, amely szerint a prímás nem az osztrák határra, hanem általában a magyar határra vagy inkább határokra gondolt…[44]
- – Mostanában Vecsey útján a prímás két dolgot kért Zágonon keresztül a Szentszéktől, amit persze Zágon nem tud vállalni.[45] Ezt részletesen kifejtette a prímásnak. Az első ügy ez: A Pázmáneum talán 1952 óta a bécsi érsek joghatósága alá tartozik.[46] Azért, mert ha a magyar püspöki kar alá tartozna, félni lehetne, hogy a püspökök aztán azt átengedik az államnak.[47] A prímás lakhatik [sic!] most benne, anélkül azonban, hogy megszűnne fölötte a bécsi érsek joghatósága. Már most a prímás szeretné, ha ezt a joghatóságot ő kaphatná meg. Ezt azonban semmikép sem ajánlatos megváltoztatni s nem is valószínű itt a siker.[48] Viszont a prímás mindenképpen szeretné. A másik: A prímás szeretne az emigrációban élő magyar hívek fölött joghatóságot gyakorolni, ami megint nem megy.[49] Nem valószínű, hogy azt a joghatóságot, amelyet most az egyes területek Ordináriusai gyakorolnak, át lehessen ruházni a prímásra. De nem is volna értelme, hiszen ő nemsokára betölti a 80. életévét s akkor aligha gyakorolhatna, mint bíboros ilyen iurisdictiót.[50]
- – Van aztán itt számomra egy személyes ügy.[51] A prímás tudta, hogy engem emlegettek utódjául s azt hitte, hogy én mozogtam is ebben az irányban. Zágon fölvilágosította, hogy ez teljesen alaptalan. Mindamellett kértem, hogy mondja el neki az amerikai újságíróval való találkozásomat ezzel az üggyel kapcsolatban.
Beszéltünk egyéb dolgokról is, de ezek nem nagy jelentőségük. Így szó esett ezekről: 1) Az az írás, amelyet át akartak adni az Államtitkárságnak, valóban eljutott oda.[52] Nagyon mérgesek voltak rá. 2) Megíródott a köszönő levél is a pápának.[53] 3) A bécsi tartózkodás engedélyezése nincs időhöz kötve, hanem egyszerűen meg van adva, mint ahogy megadják minden menekültnek azzal a föltétellel, hogy nem politizál.[54] Tehát nem voltak szükségesek itt diplomáciai lépések. 4) Én említettem, hogy szerintem a prímás helye Rómában lett volna, de a Vatikánon kívül.[55] Zágon: a prímásnak ez egyik leglényegesebb föltétele volt.[56] 5) Titkára? Ő [a] Harangozó nevű papot ajánlotta, de a prímás még nem válaszolt.[57] Geraldine szorgalmas levélíró, de persze nem titkár.[58] 6) A Koczak-audiencia.[59] Már amikor az USA-ból telefonált, megmondták neki, hogy az audiencia nem lehetséges. Nem tudták, ki és miért küldi. A prímás lefogatása előtt nagyon bejáratos volt a primácián [sic!].[60] Féltek tőle, hogy ezzel kapcsolatban nem kívánatos dolgok kerülnek elő. Mindamellett nekem titok marad, miért voltak annyira ellene.[61] 7) A Karman-féle audiencia miatt igen bosszankodik Zágon.[62] Visszaéltek vele. A kikorrigált szöveget hozták ugyan, de utána nem kívánatos mozzanatokat emeltek ki pl. a prímás szabadságáról ott a János-toronyban. 8) Zágon az ünnepek alatt[63] le akarja írni a prímás-üggyel kapcsolatos tapasztalatait.[64]
Tomek Vince s.k.
Archivio Generale delle Scuole Pie (Roma) Fondo Tomek P. Vincenzio, Series 2. 10. doboz, a másolat. HU-MMAL. [Magyarországi Mindszenty Alapítvány Levéltára] Gyarapodás 1995–1999/LII/1999.01.06.
[1] Balogh Margit: Mindszenty József (1892–1975). II. kötet. Bp., 2015, 1379–1380.
[2] Németh László Imre: Zágon József (1909–1975). In: uő.: Magyarokról Itáliában 1974-2014. Bp., 2020, 261–295.
[3] Mindszenty József: Emlékirataim, Bp., 1989, 481. Lásd. hozzá Balogh: i. m. II. kötet. 1274–1276. A bíboros memoárjának teljesnek mondott kiadásában Zágon neve többször megvan említve. Lásd: Mindszenty József: Emlékirataim. Bp., 2015, 507.
[4] Mester István levele Kada Lajosnak, Róma, 1977. június 29., Mester–Kada 32. Németh László Imre: Magyar egyházi hírek 1975–1984, ahogy Mester István látta Rómából. Bp., 2024, 46.
[5] Az alapítványról lásd Németh László Imre: A római Szent István Alapítvány 50 éve. Róma, 2015.
[6] Személyéről lásd Rétfalvy Balázs: Tomek Vince piarista generális; a vatikáni diplomácia tanácsadója és krónikása. In: Magyarország és a római Szentszék III. Szerk. Tusor Péter – Kanász Viktor. Budapest–Róma, 2022 (Collectanea Vaticana Hungariae, Classis I. Vol. 21.), 359–377.; https://piarista.hu/uj_eletrajzi_film_tomek_vince_piarista_rendfonokrol/ (utolsó letöltés: 2025. október 15.)
[7] Mester István sajátkezű feljegyzéséről készült másolat megtalálható az iratok között.
[8] A lista első közlése Németh László Imre: Zágon-leveleskönyv. Iratgyűjtemény-töredék Mindszenty József bíborosról 1971–1975. Bp., 2011, 18.
[9] Kada Lajos levele Ruppert Józsefnek, Madrid, 1998. november 2. IT-SzIALt-29/1998. [Szent István Alapítvány levéltára]
[10] Ruppert József levele Szőke Jánosnak, Róma, 1998. december 31., és Szőke János válasza, Budapest, 1999. január 6. IT-SzIALt-1/1999. Szőke János (1927–2012) szalézi, szerzetes pap. Posztulátori kinevezését lásd: 25–19. sz. Mindszenty József bíboros boldoggá avatási eljárását végző egyházmegyei bíróság felállítása. Esztergom-Budapesti Érseki Főhatóság Körlevele, 1994. március 17–18. Az átvett iratok megtalálhatók a Magyarországi Mindszenty Alapítvány Levéltárában (MMAL) a következő iktatószámon: Gyarapodás 1995-1999/LII/1999.01.06.
[11] Németh László Imre: Mindszenty József a boldoggá avatás útján. in: Korrajz 2013, a XX. Század Intézet évkönyve, Hogy jobban értsük a XX. századot. Szerk. Markó György – Schmidt Mária. Bp., 2014, 92–101.
[12] Levelezésükről nem történik említés a következő két kiadványban: Mindszenty iratkatalógus és bibliográfia, Összeáll. a történész bizottság, Bp., 1995, és Mindszenty-leveleskönyv, Gondolatok a bíboros leveleiből 1938–1975, Összeáll. Mészáros István. Bp., 1997.
[13]. Lásd hozzá Balogh Margit: Kötélhúzás a kulisszák mögött. In: Csapdában, Tanulmányok a katolikus egyház történetéből 1945–1989. Szerk. Bánkúti Gábor – Gyarmati György. Bp., 2010, 73–75.
[14] Ténylegesen ez nem a napló részlete, hanem az abból készített visszaemlékezés.
[15] A jegyzőkönyvben a nap nincs feltüntetve. Giovanni Cheli rövid budapesti tartózkodás után 1971. május 10-én tért vissza Rómába. „His Eminence files” – Mindszenty bíboros az amerikai követségen, Követségi levéltár, 15 (1971). Szerk. Somorjai Ádám. Bp., 2008, 72. Franz König bíboros 1971. június 23-án járt Mindszentynél, de egyedül. Bejelentette, hogy Cheli és Zágon fel fogják keresni. Uo. 312–313. König legjobban dokumentált látogatásáról Mindszenty is említést tett, lásd Mindszenty: Emlékirataim 1989, 473. Tomek a naplójában azt jegyezte fel, hogy Zágon 1971. május 21-én „Hozta a Szentszék részéről a prímásnak adandó feltételeket s azokra a prímás válaszát”. Kálmán Peregrin OFM: Mindszenty, Tomek, Barankovics. Arcvonások és fordulópontok a keleti politika világában, Bp., 2020, 133. Nagy valószínűséggel erről az írásról van szó, amely tehát nem egy valóságos jegyzőkönyv. König jelenlétében Cheli ugyanis így nem tárgyalt Mindszentyvel.
[16] Története: Németh László Imre: Zágon József (1909–1975). In: Magyar Egyháztörténeti Vázlatok, 2012. 3–4. sz. 55–56.
[17] VI. Pál pápa ajándékát és üzenetét König bíboros adta át Mindszentynek. Nostre informazioni. L’Osservatore Romano, 1965. június 13. 2.
[18] Az írógéppel írt latin szövegeken Tomek kézírásával vannak javítások. A Ruppert József által készített listában az iratok fordított időrendben vannak felsorolva.
[19] Első közlése Németh: Zágon-leveleskönyv… i. m. 41–43, lásd még Somorjai Ádám OSB – Zinner Tibor: A Szabadság térről Washingtonon át a Vatikánba – és vissza. Mindszenty József bíboros, prímás, esztergomi érsek követségi levelezése az Apostoli Szentszékkel 1956–1971. Bp., 2016, 623–625.
[20] Lásd Somorjai Ádám: Ami az emlékirataimból kimaradt. VI. Pál és Mindszenty József 1971–1975. Pannonhalma, 2008, 126–128,
[21] Az adventi körlevélről a forrásismertetésben lesz szó.
[22] Említést tesz róla Mindszenty-leveleskönyv… 590/b.
[23] A rend központi házának (generalizia) címe: Piazza dei Massimi, 4. 00186 Roma. Annuario Pontificio 1971, 889.
[24] https://archivum2004.piarista.hu/ (utolsó letöltés: 2025. július 30.).
[25] Koltai András –Lukács László: Tomek Vince visszaemlékezéseiből. Vigília, 2015. 1. sz. 52–59.
[26] Kálmán: i. m. 132–137.
[27] A Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltárában ez a visszaemlékezés Tomek Vince saját kézzel írt iratai között nincs meg. (HU-PRMTKL-IV. 198. Tomek hagy. Sk. 12. Tomek Vince visszaemlékezései [1968-1981]).
[28] Kálmán: i. m. 143.
[29] Állambiztonsági iratok szerint Tomek „a magyar egyház helyzetének megítélésében teljesen szemben áll Zágonékkal. Tomek helyesli az állam és az egyház közötti tárgyalásokat […], különállását a disszidens római papságtól többször hangsúlyozza.” Tájékoztató jelentés. A Rómában élő magyar katolikus papi emigráció. HU-ÁBTL-3.1.5. O–14 963/3-A. „Canale”. 363. Idézi: Fejérdy András: „Hontalanok”, A római emigráns magyar papok, a magyar kormányzat és a Vatikán új keleti politikájának kezdetei. Történelmi Szemle, 2009. 1. sz. 71. Tomek feljegyzése Mindszenty bíboros ügyében ezt a „teljes szembenállást” nem támasztja alá.
[30] Zágon a piarista generalizián kereste fel Tomeket. Zágon december 6-án még azt írta Mindszentynek, hogy Dél-Amerikába kell utaznia és csak karácsony előtt tér vissza Rómába. Ez az útja ezek szerint elmaradt. Németh: Zágon-leveleskönyv… i. m. 54.
[31] Mindszenty távozása négy félen múlott, amely közül az egyik volt az Egyesült Államok. Erről a legfrissebb publikáció Deák András Miklós: Mindszenty bíboros, Tarló Gyula és az amerikai menedék sorozatosan megszegett kapcsolattartási szabályai. Aetas, 2025. 2. sz. 174.
[32] Mindszenty szándéka, hogy még életében kiadhassa emlékiratait, indította el azt a folyamatot, ami elvezetett oda, hogy elhagyja a követséget. Egy magyarországi tartózkodási helyen erre nem lett volna lehetősége, ezért is választhatta a távozást. Somorjai Ádám OSB: Miért hagyta el Mindszenty bíboros az amerikai nagykövetséget 1971. szeptember 28-án? In: uő.: Az amerikai levéltárak titkai. Válogatott írások Mindszenty bíborosról. Bp., 2021, 73–84.
[33] Az 1971. június 28-i, Mindszenty bíboros VI. Pál pápának írt levélről van szó. Lásd itt a C csoportba sorolt iratok között és ahhoz a jegyzetet.
[34] Valószínűleg Zágonnak köszönhető, hogy a mondat benne maradt a levélben, hiszen Tomek csak tőle tudhatta, hogy Mindszenty ki akarta húzni.
[35] A szöktetési tervről Mindszenty emlékirataiban említést tesz, szerinte ítéletében súlyosbító körülményként szerepelt. Mindszenty: Emlékirataim 1989, 313–314. Részletesen bemutatja Balogh: i. m. II. kötet. 867–872. Stephen Andrew Koczakról van szó, aki a budapesti amerikai követség másodtitkára volt, és 1949 januárjában vagy februárban kiutasították az országból. Tomekkel akkor találkozott, amikor 1971 októberében Rómában szeretett volna kapcsolatba lépni Mindszenty bíborossal, de erre nem kapott lehetőséget. Lásd itt az V/6. pontot. Évekkel később interjút adott: N. Sándor László: Ő szöktette volna meg Mindszenty bíborost. Magyar Hírlap, 1992. október 7. 8. Vannak, akik az általa elmondott szöktetési tervet mesének tekintik Somorjai Ádám OSB – Zinner Tibor: Majd’ halálra ítélve, Dokumentumok Mindszenty József élettörténetéhez. Bp., 2008, 129–130. Tomek itt közölt információi 1971 végén Zágonon keresztül, magától Mindszentytől származtak.
[36] Tomek tehát 1971 év végén már biztosra vette, hogy Mindszenty naplója, azaz emlékiratai meg fognak jelenni. Ez megerősíti azt, hogy az amerikai követség elhagyására végső soron ez motiválta. Emlékiratait 1974-ben a frankfurti könyvvásárra adták ki. 2015-ben megjelent egy teljesnek mondott változat: Mindszenty: Emlékirataim 2015. A kritikát róla lásd: Balogh: i. m. I. kötet. 18. A Mindszenty Alapítvány 2024-ben ismét az 1974-ben kiadott szöveget adta ki! Az emlékiratokkal kapcsolatban felmerülő kérdésekről lásd Balogh Margit: Ikonná dermedt emlékirat, avagy egy jó pásztor naplója. Mindszenty bíboros emlékiratainak története. Századok, 2012. 1. sz. 3–34., Somorjai Ádám: Törésvonalak Mindszenty bíboros emlékirataiban, Budapest–Pannonhalma, 2013.
[37] A Mindszentynek tulajdonított 1949. január 27-i levélben van szó arról, hogy a szökéshez repülőt kér. Balogh: i. m. II. kötet. 868. Mindszenty megyéspüspöke, Mikes János 1919. július 30-án a gyűjtőfogházból megszökött. Gráfik Imre: Adatok Zabolai Gróf Mikes János szombathelyi püspök portréjához. http://www.vasiszemle.hu/2016/06/grafik.htm (utolsó letöltés: 2025. október 15.). Évekkel később Mindszenty maga kacérkodott a szökés lehetőségével: 1944. november 27-én a nyilasok letartóztatták, különböző helyeken őrizték, mígnem Sopronban az Isteni Megváltó Leányai Szerzetesnők Társulata zárdájába szállították. Azon makacs híresztelésre, hogy Németországba hurcolhatják, Mindszentyben megérett, ám végül megvalósulatlan maradt a szökés gondolata. Balogh: i. m. I. kötet. 375. Nem tartjuk kizártnak, hogy ezek a tapasztalatok együttesen motiválhatták Mindszentyt 1949-ben a börtönből való szökési terv elfogadásában.
[38] A körlevél az Európai Magyar Katolikusok lapjában jelent meg az alábbi címmel: Az anyanyelv joga a legtermészetesebb emberi jog – állapítja meg körlevelében Mindszenty bíboros. Életünk, 1971. 12. 4. Közléseit felsorolja. Balogh: i. m. II. kötet. 1300., 52. j., azóta: Népének hűséges főpásztora, Mindszenty József szentbeszédei, beszédei és üzenetei Európában és a tengeren túl (1971–1975), Vál., bevezetővel, jegyzetekkel és mellékletekkel ellátta: Beke Margit. Bp., 2021, 36–39. A körlevélről lásd: Mindszenty: Emlékirataim 1989, 486–487.
[39] Lásd a C dokumentumok között. Ádám György (1912–1978) németországi főlelkész. Mindszenty első látogatói között volt Rómában és járt nála Bécsben, a Pázmáneumban is. Csonka Emil: A száműzött bíboros. San Francisco–München, 1976, 64., 118.
[40] Zágon 1967 őszén Mindszentynek azt tanácsolta, hogy ne politikai, hanem vallási indíttatásból hozza meg döntését. Somorjai – Zinner: A Szabadság térről… i. m. 457–464. Az adventi körlevél tervezetére is ebben a szellemben írt szövegtervezetet adhatott neki.
[41] Vecsey József (1913–1977) szombathelyi egyházmegyés pap. 1952-ben emigrált, 1969-től az Életünk c. lap szerkesztője. Mehrle Tamás OP.: Emlékezzünk Dr. Vecsey Józsefre. Életünk, 1977. júl.–aug. Mindszenty legközvetlenebb munkatársa lett Bécsben 1971-től. A bíboros titkára, Mészáros Tibor szerint túlságosan a befolyása alatt volt. Msgr. Mészáros Tibor: A száműzött bíboros szolgálatában, Mindszenty József titkárának napi jegyzetei (1972–1975). Abaliget 2000, 245. Zágon szerint Mindszentynek nem voltak megfelelő tanácsadói. Németh: Zágon-leveleskönyv… i. m. 56.
[42] Zágon azt írta 1972. január 14-én a körlevélről Barankovics Istvánnak, hogy: „Felesleges persze ilyen szituációban úgy fogalmazni, hogy bele lehessen kötni.” Németh: Zágon-leveleskönyv… i. m. 54.
[43] Burgenland kormányzója, Theodor Kery (1918–2010) tiltakozott Bruno Kreisky (1911–1990) kancellárnál. Lásd a Wiener Kirchenzeitungból kivágott cikket: Verärgerung über Mindszenty. Auch nach Klarstellung.
[44] Mindszenty titkársága adott nyilatkozatot a sajtónak, amely szerint az „ideiglenes, de életírtó országhatár” a Vasfüggönyt jelentette. Mindszenty: Emlékirataim 1989, 487.
[45] Mindszenty 1972. január 25-én olyan tartalmú és hangvételű levelet írt a pápának, amit Zágon nem adott át, visszaküldte Vecseynek. A levelet lásd P. Ádám Somorjai, OSB: Sancta Sedes Apostolica et Cardinalis Ioseph Mindszenty Documenta 1971-1975. Romae, 2007, 129. Ezzel megszakadt Zágon bizalmas kapcsolata Mindszentyvel. Balogh: i. m. II. kötet. 1302.
[46] Ténylegesen egy 1953. február 14-én kelt rendeletével adta a Szentszék a bécsi érsekség kezelésébe. Beke Margit: Fejezetek az új- és legújabb kori elitképzéshez. A katolikus egyház szerepe a modern magyar értelmiségi elit nevelésében a bécsi Pázmáneumban. Akadémiai doktori értekezés. Bp., 2010, 106–112.
[47] A probléma kiélezetten merült fel 1983-ban. Németh: Magyar egyházi… i. m. 125–129.
[48] Ti. a Vatikánnál.
[49] A jogi helyzet ismertetése a bíboros emlékiratainak írásakor szerepelt a szövegben, lásd Mindszenty: Emlékirataim 2015, 511–512., ami az 1974-ben megjelent visszaemlékezésből kimaradt.
[50] Joghatóságot. A 80. életévét 1972. március 29-én töltötte be.
[51] Neve jelöltként a hatvanas évek elejétől többszőr felmerült mint Mindszenty utóda, kalocsai érsek vagy megyéspüspök. Tomek erre vonatkozó feljegyzéseit részletesen bemutatja Kálmán: i. m. 100–105. Mindszenty 1962. december 21-én értesült arról, hogy Tomek esetleg utóda lesz. Mindszenty József: Napi jegyzetek. Budapest amerikai követség 1956–1971. Vaduz, 1979, 292.
[52] Feltehetően magyar emigránsok írták a levelet. Közelebbit eddig nem sikerült megtudni róla.
[53] Zágon írhatta a köszönőlevelet, ugyanúgy, mint ahogy Mindszenty halála után táviratot küldött, kifejezve köszönetét a pápának mindazért, amit Mindszenty bíborosért tett. Róma, 1975. május 9. Szent István Alapítvány–Zágon, 54, 40.
[54] VI. Pál pápa adott biztosítékot erre az osztrák kormánynak. Lásd Balogh: i. m. II. kötet. 1302. 60.j.
[55] Tomek ezt a véleményét elmondta Mindszentynek, amikor Zágon jóvoltából találkozott vele a Szent János-toronyban, megérkezését követően. Lásd: Koltai – Lukács: i. m. 57. Tomek az érkezés dátumát tévesen (szeptember 21.) írta.
[56] Zágon tárgyalásai során a tartózkodási hely megválasztása volt az, amiben Mindszenty akarata érvényesülhetett. Lásd: Mindszenty: Emlékirataim 1989, 474–475., és Somorjai: Ami az… i. m. 110–114.
[57] Harangozó Ferenc (1908–1991), szombathelyi megyés pap. 1956-ban emigrált, ekkor a Burg Kastl-i Magyar Gimnázium igazgatója volt. 1973-tól dolgozott folyamatosan Bécsben Mindszenty titkárságán miután nyugdíjba vonult. Diós István: Lelkipásztoraink, 1945–2010 között elhunyt egyházmegyés és szerzetes papjaink. Bp., 2015, 196.
[58] Galavits M. Geraldina (1909–1989) az Isteni Megváltó Leányai rend korábbi provinciálisa. Mindszenty titkárságán Palágyi Andrea szociális testvérnek segített, aki a bíboros bizalmas természetű kéziratait kezelte és emlékiratait gépelte. Balogh: i. m. II. kötet. 1306.
[59] A II. pontban említett amerikai diplomatának 1971. évi római kihallgatási kérelméről van szó.
[60] Azaz Esztergomban, a Főegyházmegyei Hivatalban Zakar Andrással (1912–1986), Mindszenty titkárával állt kapcsolatban, tőle kapott leveleket, amelyeket diplomáciai úton továbbított. Balogh: i. m. II. kötet. 869.
[61] Tomek a naplójában azt írta, hogy az államtitkárság nem akarta, hogy Mindszenty politikusokat fogadjon. Kálmán: i. m. 136.
[62] Karman kilétét nem sikerült azonosítani. Mindszenty több interjút is adott, pl. Francobaldo Chiocci: Il Cardinale scomodo e spaesato. Il Tempo, 1971. október 9. 13. A cikk Zágonról azt írja, hogy a bíboros „isolato da un traduttore—custode che non riporta le domande scottanti.” azaz a bíborost a fordítója és őrzője elzárja, aki a kényes kérdéseket nem fordítja le.
[63] Ti. az 1971. évi karácsonyi ünnepek.
[64] Mester István 1978. november 5-én kelt levelében azt írta II. János Pál pápának, hogy Zágon megírta emlékiratait. Németh: Magyar egyházi… i. m. 142. Nem kizárt, hogy ez azok között az iratok között van, amelyeket halálakor a Santa Maria Maggiore-bazilika melletti lakásából hivatali eljárás keretében elvittek. A Szent István Alapítványnál fellelhető hagyatékában csak egy füzet található, amelyben elkezdte megírni a történetet németül és magyarul, de nem fejezte be. Szent István Alapítvány–Zágon 54, 44., lásd erről Németh: Zágon-leveleskönyv… i. m. 9–13.
Ezen a napon történt november 26.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
A lapunk idei ötödik számában négy forrásismertetés olvasható, amelyek közül kettő a második világháború utáni Magyarország külországokkal való kapcsolataiba enged betekintést. A két másik forrásismertetés fő témája ugyan eltér az előzőekétől, azonban ez utóbbiakban is megjelenik – a személyek szintjén – a külfölddel, a külországokkal való kapcsolat.
Időrendben az első Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) két részes forrásismertetésének a második fele. Ezúttal olyan iratokat mutat be a szerző, amelyek a magyar–csehszlovák lakosságcsere Nógrád-Hont vármegye nyugati felére vonatkoznak: a kirendelt magyar összekötők jelentéseit, akik arról írtak, hogy a településeken miként zajlott a szlovákság körében a csehszlovák agitáció az átköltözés érdekében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Mindszenty József és Zágon József halálának 50. évfordulója kapcsán a Szent István Alapítvány levéltárából mutat be egy iratot. Amelyhez kapcsolódóan bemutatja az azt őrző gyűjteményt is. Az ismertetett dokumentum egy Zágon Józseffel lezajlott beszélgetés összefoglalója, amelyet Tomek Vince, a piarista rend generálisa jegyzett le; kifejtve többek között, hogy miként állt Mindszenty személyének, valamint utódlásának kérdése a nemzetközi térben.
Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) forrásismertetésének második részében a Mikroelektronikai Vállalat létrehozásának előzményeihez kapcsolódóan mutat be egy iratanyagot, amelyet az Államibiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára őriz. Az állambiztonság a saját módszereivel igyekezett hozzájárulni ahhoz, hogy csökkenjen Magyarország technológiai lemaradása: ehhez lett volna szükséges rávenni az együttműködésre az Egyesült Államokba emigrált Haraszti Tegze Péter villamosmérnököt, azonban ez a próbálkozás kudarcba fulladt.
Idén október 3-án avatták fel a néhai brit miniszterelnök, Margaret Thatcher emlékművét Budapesten. Ennek apropóján Pál Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) idézte fel a Vaslady 1984-es magyarországi látogatását. Az esemény kiemelkedő fontosságú volt nemcsak az év, hanem az évtized számára hazánkban: Thatcher volt ugyanis az első brit kormányfő, aki hivatali ideje során látogatott Magyarországra – a fogadó fél ennek megfelelően igyekezett vendégül látni.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. november 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő