1913: A Földmívelésügyi Minisztérium kirendeltségi szervezete és a temesvári hivatal tevékenysége
1916: „Éljen a király, éljen a haza!”
1920: Történetek a kisvasúton
1922: Habsburg apanázs
1923: „Trükkök százai” (kellenek) a devizakereskedelemben (is)?
1935: Kommentár Bakody Aurél véleményéhez
1936: Népvédelmi propaganda a Turul Szövetségben
1938: Milliárdos fegyverkezési program?
1942: Reflektor a sötétbe II. - A későbbi
1944: Fazakas György naplója Budapest ostromáról
1945: Pannonhalmi emlékek
1946: Romlott húst a munkásoknak
1946: Egy kommunista parancsnok a magyar határról
1947: Viták a szlovák határon
1949: Egy vegyes házasságból származó honvédtiszt naplója
1949: Sztálinista bírálat Budapestről
1950: Szovjet szakemberek a Sztálin Vasmű építésén
1950: Levelek Cseres Tibornak (1950–1959)
1951: Horthy Miklós katonái Rákosi Magyarországán
1952: 30 év a katolikus gimnáziumok életében
1956: A Vörös Hadsereg halottai 1956-ban
1956: „Túlzás lenne az 1956. október–novemberi eseményeket háborús cselekményeknek nyilvánítani…”
1958: Próbanépszámlálás 1956 után
1958: 50 éve épült a berlini fal
1961: Jurij Gagarin Magyarországon
1966: „A remény szertefoszlott”
1966: Reform KGST szinten
1968: Az 1968. májusi válság Franciaországban
1968: Rotschild Klárának sem fizetett
1973: Pillanatfelvétel Szász Endre festőművész és grafikus életéből
1975: Levelek a cserkészetről
1980: „Nem” a nyugati árucikkek reklámozására
1988: Egyetemi diáksztrájk mozgalom 1988-ban
A Vörös Hadsereg halottai 1956-ban
A közölt dokumentum remélhetően fontos adalékkal szolgálhat az 1956. október 23-a utáni hetek, hónapok katonai eseményeinek elesettjeiről. 1986 májusában készült egy összefoglaló feljegyzés a Magyarországon eltemetett szovjet katonák sírhelyéről és az eltemetettek nevéről. A nyilvántartás alapján többségében teljes bizonyossággal megállapítható az 1956-os események során elesettek személye.

1956 tragikus és felemelő eseményeinek résztvevői, áldozatai legtöbbször a névtelenség mögött maradva jelentik a történelem kitörölhetetlen szereplőit. A megtorlások, sortüzek, utcai harcok forradalmi áldozatairól egyre több adat látott nyilvánosságot az utóbbi évtizedekben. A szabadságharcot eltipró katonai gépezet oldaláról ritkán kerül elő nevesített adat (kivételt jelentenek természetesen a politikai, katonai, belügyi apparátus vezetőinek személyei). Az itt közölt dokumentum remélhetően – azon túl, hogy nevesíti a másik oldal áldozatait – fontos adalékkal szolgálhat a korszakkal foglalkozó történészek számára is. Az 1956. október 23-a utáni hetek, hónapok katonai eseményeivel már forrásértékű történészi munkák foglalkoztak, amelyek alapján szinte óráról órára rekonstruálhatóak az események. 1986 májusában az MSZMP KB Közigazgatási és Adminisztratív Osztálya készült egy összefoglaló feljegyzés a KB Külügyi Osztálya számára, és a hozzá kapcsolódó dokumentumok között található jegyzék adatai alátámasztják egyes történeti munkák megállapításait is. Az iratokból kiderül, hogy a Minisztertanács Tanácsszervek Osztálya 1965-ben rendelte el (feltételezhetően április 4-e 20. évfordulójához kapcsolódóan) az 1944–1945-ben, és az azt követő időszakban Magyarországon eltemetett szovjet katonák sírhelyének, és az eltemetettek nevének összeírását. A nyilvántartás alapján többségében teljes bizonyossággal, kisebb részben valószínűsítve megállapítható az 1956-os események során elesettek személye és ebből következően azok létszáma is. 1986 májusában a másolati példányokat az MSZMP KB Közigazgatási és Adminisztratív Osztálya átadta a KB Külügyi Osztályának.

A fővárosra vonatkozó lista mellett, néhány vidéki adat is megtalálható az iratok között, ezek nagyságrendileg kisebbek a budapesti veszteségekkel összehasonlítva.

Forrás:

A dokumentum jelzete: MOL M–KS 288. f. 31. cs 1986/1. ő. e. (Magyar Országos Levéltár – Magyar Szocialista Munkáspárt iratai – MSZMP Központi Szervei – Közigazgatási és Adminisztratív osztály)

Kapcsolódó anyagok: