Zsánerképek a Horthy-korszakból, avagy egy tartalékos huszár főhadnagy életének pillanatai

Az itt látható fotók erősen kötődnek az ArchivNet ez év 2. számában megjelent egyik íráshoz, hiszen „főhősének”, Katona Gábornak a hagyatékában megőrzött fényképek egy részét láthatja az olvasó. A fotók egy Horthy-korszakban élő és működő vidéki kisvárosi polgári elithez tartozó értelmiségi férfi mindennapjait dokumentálják. A felvételek a tartalékos huszárhadnagy, esztergomi ügyvéd Katona Gábor katonai szolgálatába, szabadidejébe és családi életébe engednek bepillantást.

Amikor 2001-ben az alapító szerkesztők életre hívták az ArchivNet-et, kezdettől az volt a szándékuk, hogy a csak elektronikus formában megjelenő és hozzáférhető folyóirat - kiaknázva az internet nyújtotta páratlan, a korábbiakhoz képest jelentős mértékben kibővült lehetőségeket - a 20. századi (1945 utáni) történelem valamennyi forrástípusából bőségesen szemezgetve szólítsa meg olvasóit. Azaz: nem „csupán" a hagyományos forrásközlésben szükségszerűen főszerepet játszó írott forrásokat, hanem adott téma valamennyi, tehát képi, hangzó, sőt filmes forrásait is közzé tehessük (amennyiben vannak ilyenek). E szándékunk még mindig nem valósult meg egészen (okaira itt és most nem térnénk ki), ám előrelépésnek tekinthető, hogy az az azóta (vagyis 2001 óta) eltelt évek során számos fotóval tudtuk színesíteni az ArchivNet-en megjelent dokumentumpublikációkat. E helyt - örvendetes módon nem először a folyóirat történetében - ismét egy olyan közlésre vállalkozik a Szerkesztőség, amely kifejezetten és kizárólag a fotódokumentumokra helyezi a hangsúlyt, nem titkoltan a népszerűsítés szempontjait is szem előtt tartva, sőt arra fókuszálva. Ma már aligha lehet vita tárgya ugyanis, hogy a fénykép fontos történeti dokumentum. Nem lehet a véletlen számlájára írni, hogy pl. Oroszországban a Moszkva melletti Krasznogorszkban olyan speciális levéltár működik, amely csak és kizárólag hangzó, képi és filmes dokumentumokat gyűjt és ad ki kutatóinak - a legkorábbi ilyen jellegű források pedig még a cári időkben keletkeztek. A levéltár látogatottsága igencsak nagyarányú.

Az itt látható fotók az ArchivNet ez év 2. számában megjelent egyik közléshez erősen kötődnek: a Katona Csaba közlésében megjelent Katona Gábor ügyvéd és az 1956. évi forradalom jászárokszállási eseményei c. írás „főhősének" hagyatékában megőrzött fényképeket láthat itt az olvasó. A tartalékos huszárhadnagy, egyébként esztergomi ügyvéd Katona Gábor életrajzát ezért nem ismételjük meg, az a fent említett forrásközlés bevezetőjében részletesen megtalálható.

A képek egy Horthy-korszakban élő és működő vidéki kisvárosi (konkrétan esztergomi) polgári elithez tartozó értelmiségi férfi mindennapjait dokumentálják. A kiválasztott képeket - amelyek egy jóval bőségesebb hagyaték töredékét képezik csupán - alapvetően három blokkra osztottuk

A második blokk a polgári élet mindennapjainak azt a részét mutatja be, amely a szabadidő eltöltéséhez kötődik. Mulatozó társaság, a strand örömei, csónakázás, sőt az esztergomi Holló cserkészcsapat Öreg Hollók Műkedvelő Gárdájának nagy sikert arató fellépése: társasági alkalmak, összejövetelek, tipikusan olyan szórakozási formák, amelyek fénykorukat a tömegkommunikációs eszközök nagyarányú térhódítása előtt élték.

A harmadik, rövid blokk már a családi viszonyokról szól. Az 1941-ben megházasodó Katona Gábort két képen is feleségével láthatjuk: az egyiken katonatisztként, egyenruháján a büszkén viselt kitüntetésekkel, a másikon már polgári miliőben, a jól menő esztergomi ügyvédi iroda vezetőjeként feszít feleségével otthonában: mindkét képről valósággal süt a magabiztosság, a szellemi/anyagi függetlenség érzete. A harmadik fotó pedig a tágabb családot (a fiatal páron kívül a mostohaanyát és a testvéreket) ábrázolja az esztergomi családi ház kertjében. Bár elvileg mindhárom intim környezetben készült, mégis inkább portréfotók, spontenaitást csupán az első esetében érzékelhetünk, a másik kettőn a rajta látható személyek a fotósnak - azaz a külvilágnak - pózolnak.

Nem kétséges, hogy e fotók döntően egy ember életútjának dokumentumai, főleg kellő háttérismeretekkel rendelkezve. Ugyanakkor közlésük sokakat hozzásegíthet ahhoz, hogy az úgynevezett magántörténelem, a mindennapok történelme közelebb kerüljön az érdeklődő olvasóhoz, kezdve olyan apróságoktól, mint a korabeli fürdőruha-viselet, egészen a polgári lakásenteriőrt díszítő porcelántárgyakig, a mentalitást tükröző apró gesztusokig (gondoljunk pl. a férfifürdőruha legombolt fél pántjára), pillantásokig (a fürdőruhás leányok egyikének magabiztos, sőt hódító tekintete igen beszédes).

Ezen a napon történt november 21.

1905

Megjelenik az "Annalen der Physik"-ben Albert Einstein negyedik dolgozata „Függ-e a test tehetetlensége az energiájától?” címmel, és benne...Tovább

1910

Megzületik Both Béla magyar rendező, színművész (Bacsó Péter "A tanú" című filmjében Bástya elvtárs alakítója) († 2002).

1916

I. Ferenc József, az Osztrák–Magyar Monarchia uralkodója, osztrák császár, magyar és cseh király halála után IV. Károly lesz az utolsó...Tovább

1956

Romániába, Snagovba viszik Nagy Imrét és társait.

1956

A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megakadályozza az Országos Munkástanács megalakulását.

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt 17 évben az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Tudományos előadások, konferenciák egész sora, tanulmányok, dokumentumkötetek és jól megírt monográfiák megjelenése is jelzi azt a kerek 100 évet, amely az első világháború befejezése, az őszirózsás forradalom kitörése, az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása és a történelmi Magyarország dezintegrációjának kezdete óta eltelt. Az évforduló kiváló lehetőséget biztosít arra, hogy a korszakkal foglalkozó történészek, levéltárosok az újonnan feltárt források tükrében ismét mérlegre tegyék 20. századi történelmünk e kiemelkedően fontos pillanatait. Eljátszhatnak azzal a gondolattal is, hogy vajon adódott-e olyan alkalom az egymást viharos gyorsasággal követő események során, amikor okosabb és előrelátóbb politikai döntésekkel meg lehetett volna akadályozni az ország szétesését, vagy legalábbis minimalizálni lehetett volna a területi veszteségeket.

Térségünk 20. századi történelmének tragikuma, hogy ami az egyik nép számára vereség, az a másik számára győzelem volt. Hiszen míg az első világháború végén bekövetkezett kárpát-medencei impériumváltásokat a magyarok szinte felmérhetetlen súlyú tragédiaként élték meg, addig a román, szlovák, szerb, horvát lakosság túlnyomó többsége kitörő örömmel reagált az eseményekre.

Ugyanez történt, csak éppen ellenkező előjellel 1938 és 1941 között, a magyar revíziós célkitűzések részleges sikerének éveiben. Ekkor a trianoni békeszerződés által elcsatolt területek egy része – a Felvidék déli sávja, Kárpátalja, Észak-Erdély és a Székelyföld, valamint a Délvidék nagyobbik fele – viszonylag rövid időre, néhány évre visszakerült Magyarországhoz. Ekkor a magyarok érezték úgy, hogy a sors igazságot tett velük, a nem magyar ajkúak pedig elkeseredéssel és csalódással fogadták a számukra kedvezőtlen történelmi fordulatot.

Az ArchívNet idei 4. számának tematikája: „Összeomlás és terület-visszacsatolás, 1918/1920 – 1938/1941”. Az első két dokumentumközlés a történeti Magyarország felbomlásának éveibe, a harmadik és a negyedik pedig a területi revíziók korába vezeti el az olvasót. Az utolsó írás már egy újabb, az 1945-ös évvel kezdődő időszakot jelzi.

Budapest, 2018. november 7.

A szerkesztők