A komáromi városháza és pénzügyigazgatóság megépítése

Az első világháborút lezáró trianoni békediktátum következtében létrejött országhatár kettészelte Komárom városát. A történelmi Komárom Csehszlovákiához, míg a déli városrész – Újszőny – Magyarországhoz került. Itt új hivatali épületek felépítésére került sor, amely folyamat javarészt államkölcsönből valósult meg. A városháza és pénzügyigazgatóság monumentális épülete szemben az új polgári iskola palotájával épült, a város leendő központjában. A város ugyanis csak Szőny község felé tudott terjeszkedni, ezért a szőnyi állami országút mentén lévő uradalmi földeket az Országos Földbirtok Bizottság kisajátította özvegy gróf Gyürky Viktornétól a város javára.

Az első világháborút lezáró trianoni békediktátum következtében létrejött országhatár kettészelte Komárom városát. A történelmi Komárom Csehszlovákiához, míg a déli városrész – Újszőny – Magyarországhoz került. Dél-Komárom polgármesterének, Alapy Gáspárnak[1] a nevéhez fűződik a város hivatali épületeinek megépíttetése, így például a városháza, a pénzügyigazgatóság, az államrendőrségi palota, a pénzügyőri laktanya és adóhivatal, a Frigyes laktanya, az elemi iskolák, valamint a járásbíróság is.

Az építkezések az 1920-as, 1930-as években jórészt államkölcsönökből valósultak meg. A városháza és pénzügyigazgatóság monumentális épülete szemben az új polgári iskola palotájával épült, a város leendő központjában. A város ugyanis csak Szőny község felé tudott terjeszkedni, ezért a szőnyi állami országút mentén lévő uradalmi földeket az Országos Földbirtok Bizottság kisajátította özvegy gróf Gyürky Viktornétól[2] a város javára. Ezen a vonalon több száz ház épült, s 1930-ra a város keleti határa már a Székesfehérvár felé menő vasútvonalig terjedt.


A komáromi városháza az 1950-es években.
Forrás: Fortepan / UVATERV
 

A polgármester által 1927 decemberében kiírt, és a Vállalkozók Lapjában is közzétett versenytárgyalás[3] eredményes lezárulása után a komáromi városháza és pénzügyigazgatóság épületének kivitelezését – a járásbíróság épületéhez hasonlóan – szintén a budapesti Gerstenberger és Arvé cég[4] nyerte el, akik a terveket is készítették.

A városháza megépítéséhez szükséges telket a város korábban gróf Gyürky Viktornétól vásárolta meg. A részletes munkákat a polgármester vezetésével egy bizottság adta ki. A bizottság tagjai között szerepelt még dr. Zsindely Ferenc miniszteri titkár, író[5] és Jánossy Károly pénzügyigazgató is. Elmondható, hogy a rendőrség és a bíróság épületéhez hasonlóan a város vezetése ezen épület megépítésénél is arra törekedett, hogy az ipari munkákat lehetőleg komáromi iparosok kapják meg. A több mint félmillió pengős építési munkák 1928. április 19-én, az alapárkok kiásásával kezdődtek el.[6]

 


A városháza napjainkban.
Fotó: Mudrák Attila
 

A kivitelezési munkákkal a következő személyeket bízták meg: „1. A föld, kőmíves, vasbeton és elhelyező munka, üveges munka, vászonredőny munka 303.401 pengő értékben Soukal és Hajagos építési vállalkozóknak adatott ki. 2. Az ácsmunka 34987 pengő értékben Beck Károly ácsmesternek. 3. A bádogosmunka, vízvezeték és szerelő munka 23268 pengő értékben Sircz János bádogos és szerelő mesternek. 4. A cserepező, burkoló és parkettamunkát 34979 pengő értékben Palatinus és Gerla építővállalkozóknak jutott. 5. Az asztalos, lakatos és mázoló munkát 58400 pengő értékben Petőcz János és társai (Fejei Géza, Horváth István, Papp Gábor) kapták meg. 6. A szobafestő és falmázoló munkát Sztratyil Ferenc iparos nyerte el. 7. A villamosberendezési munkálatokat (világítás és csengők) 3391 pengő értékben Könnyű Dániel és társa által beadott 44995 pengős ajánlat az ellenajánlatok beérkeztéig függőben maradt.”[7] (A munkát végül mégis ő kapta meg.) Az épület lakhatási engedélyét a polgármester 1929. december 18-án adta meg.[8] Az építési munkák ideiglenes átvételére 1929. december 28-án került sor.[9]


A városháza tervrajza.
Jelzet: HU-MNL-KEML-V.105. Komárom Thjf. Sz. Kir. (1945-től megyei) Város Mérnöki Hivatalának iratai 1900-1950. 35/1932. 16. doboz

 

A beruházás kapcsán a Komáromi Lapok tudósítója így fogalmazott: „A városháza közelébe egész bizonyosan új házak fognak épülni, mert ez lesz a városnak a centruma és ennek közelében épül fel a járásbíróság új épülete is. […] A város fejlődésének kétségtelenül a városháza építése adja meg a legnagyobb lökést.[10]
 

 

Versenytárgyalási hirdetmény

 

Komárom szabad kir. város tanácsától 8555/1927. szám.

Versenytárgyalási hirdetmény

Komárom szabad királyi város nyilvános zárt írásbeli versenytárgyalást hirdet a polgári fiú- és leányiskola épületével szemben épülő városi székház és pénzügyigazgatósági épület összes munkacsoportjaira.

 

I. Föld-, kőműves-, vasbeton-, elhelyező munka

II. Ácsmunka

III. Bádogosmunka

IV. Cserepző munka

V. Műkő munka

VI. Burkoló munka

VII. Asztalos-, lakatos-, mázoló munka

VIII. Üveges munka

IX. Parkettpadló munka

X. Szobafestő és falmázoló munka

XI. Vászonredőny munka

XII. Vaskályha munka

XIII. Cserépkályha munka

XIV. Villamosvilágítás és csengőberendezés

XV. Vízvezeték és csatornázási munka

 

Ajánlatok tehetők az egyes munkacsoportokra külön-külön vagy az összes munkára együttesen. Résztvehet a pályázaton magyarországi honos vállalkozó, aki az ipara gyakorlására érvényes képesítéssel és engedéllyel rendelkezik. A pályázni szándékozók felhívatnak, hogy szabályszerűen felülbélyegzett, lezárt és lepecsételt ajánlataikat „Ajánlat a Komáromban építendő városi székház és pénzügyigazgatósági épület munkáira felírással 1928. január 21-én délelőtt 12 óráig a polgármesteri hivatalban közvetlenül vagy posta útján adják be. Postán érkezett ajánlatoknak is a jelzett határidőig be kell érkezniök. A beérkezett ajánlatok a lejárat után azonnal és ugyanott fognak bontatni, amelyen ajánlattevők és képviselőik jelen lehetnek.

Ajánlatok csakis az előírt feltételek és az ajánlati költségvetés felhasználásával tehetők, amelyeken sem javítások, sem módosítások nem eszközölhetők.

Ajánlati minta és költségvetési űrlapok a hivatalos órák alatt oldalanként 40 fillérért csakis a városi mérnöki hivatalban szerezhetők be, ugyanott, valamint Gerstenberger és Arvé okleveles építészek irodájában (Budapest IX. Lónyay u. 17.) a tervek megtekintéséhez a kívánt felvilágosítások megadatnak.

Ajánlattevők tartoznak ajánlataik biztosítéka céljából, ajánlataik végösszege 2%-ának megfelelő bánatpénzt készpénzben, vagy óvadék gyanánt a Pénzintézeti Központ kötelékébe tartozó intézet betétkönyvében a városi pénztárnál elhelyezni és az erről szóló nyugtát az ajánlathoz mellékelni.

Az a vállalkozó, aki a munkát elnyeri, a bánatpénzt 5%-ra tartozik kiegészíteni.

Építtető város fenntartja magának a jogot, hogy a beérkezett ajánlatok között, tekintet nélkül az ajánlott árakra, szabadon választhasson, a munkálatok végrehajtására szóló …-zást az ajánlattevők között munkanemek szerint tetszőlegesen megosztva adhassa ki, esetleg új versenytárgyalást hirdethessen, avagy vállalatba adástól teljesen el is tekinthessen anélkül, hogy ebből kifolyólag a várossal szemben ajánlattevők bárminemű igényt is támogathatnának.

Ajánlattevők ajánlataikkal a versenytárgyalás napjától számított 30 napig maradnak kötelezettségben.

Kelt 1927. december hó 15-én.

Alapi Gáspár sk.

m. kir. kormányfőtanácsos

polgármester

 

Forrás: Vállalkozók Lapja, 1927. december 21., 32

 

*


Az épület lakhatási engedélye
Jelzet: HU-MNL-KEML-V.105. Komárom Thjf. Sz. Kir. (1945-től megyei) Város Mérnöki Hivatalának iratai 1900-1950. 938/1929. (1932:35. sz.) 16. doboz

 

Az épület lakhatási engedélye

 

Komárom sz. kir. megyei város polgármesterétől

 

9286/1929.

Tárgy: Városi székház és pénzügyigazgatóság lakóházára kért lakhatási engedélyt.

                                                         Határozat

Komárom szab. kir. városnak a gróf Gyürkyné féle házhelyén épült városi székház és pénzügyigazgatósági épületre a lakhatási engedélyt a városi mérnöki és a városi tiszti orvosi hivatalok javaslata alapján megadom.

Erről tudomásvétel és miheztartás céljából értesíttetnek:

  1. M. kir. államrendőrség komáromi kapitánysága, 2. városi mérnöki hivatal, 3. kir. adóhivatal, 4. városi adóhivatal, 5. kérelmező.

Komárom, 1929 december 18.-án

(aláírás)

m.kir.kormányfőtanácsos
polgármester
[11]

 

*

Az irat jelzete: HU-MNL-KEML-V.105. Komárom Thjf. Sz. Kir. (1945-től megyei) Város Mérnöki Hivatalának iratai 1900-1950. 328/1931. (1932:35. sz.) 16. doboz (5 oldal jegyzőkönyv)

 

JEGYZŐKÖNYV

 

Felvétetett Komárom szab. kir. megyei város székházában 1929.évi december hó 28. napján.

Jelen vannak: A városi székház és pénzügyigazgatóság építési bizottsága részéről Alapy Gáspár m. kir. kormányfőtanácsos polgármester, a bizottság elnöke Fidy Béla m. kir. pénzügyminiszteri osztálytanácsos, Jánossy Károly komáromi m. kir. pénzügyigazgató, és Hajda Jenő komárom városi főmérnök, a bizottság tagjai, Gerstenberger Ágoston és Arvé Károly, a székházat tervező építészek, Tangl Endre építőmester, helyettes építési ellenőr és a székházat építő vállalkozók képviseletében a Hajagos és Soukál cég részéről Hajagos Pál kőművesmester, továbbá Beck Károly ácsmester, Sircz János bádogos és szerelőmester, Gerla Félix vállalkozó, Komáromi Kálmán építő és kőfaragómester, Petőcz János asztalosmester, Sztratyil Ferenc festő és mázolómester és Gross Charles utódai berendezési vállalat képviseletében Gaul Károly mérnök.

Tárgy: A Komáromban épülő városi székház és pénzügyigazgatóság épületének ideiglenes használatba történő átvétele az építési vállalkozóktól.

Előadás: A bizottság elnöke a tárgyalást megnyitván a megjelenteket üdvözli és előadja hogy az építési vállalkozók a székházépületének befejezését nála bejelentették és az épület ideiglenes átvételét kérték. Felmutatja a város polgármestere által az ezen épületre kiállított lakhatási engedélyt és ennek alapján megállapítja, hogy az épületnek az építési vállalkozóktól történő átvétele megejthető. Ezután felkéri a bizottságot, hogy az átvételt ejtse meg.

Jelenlévők az átadásra váró épületet ezután végigjárták, tüzetesen megvizsgálták és ennek a vizsgálatnak az eredményeit a talált hiányokat és hibákat illetőleg az alábbiakban szegezik le:

 

I.emelet: Polgármesteri Hivatal

1./ Általában az egész épületet az üvegezési munkák olajfestékfoltoktól piszkosak, ezeket meg kell tisztítani.

2./ A mérnöki hivatal előszobájában a hajópadló hézagai nagyok, a padlót át kell fektetni.

3./ Általában az egész épületen az ablakponyvák hibásan vannak felszerelve, lehúzásnál a kilincsekben megakadnak, ezeket át kell szerelni.

4./ Az összes ablakok szárnytávoltartó ütköző gombjai silány minőségűek, ezeket két csavarral felerősített jobb minőségű gombokkal kell kicserélni.

5./ A főmérnöki szobába hiányzik a világítótest, ezt pótolni kell.

6./ A mérnöki hivatal másik két helyiségében felszerelt mennyezet világító testek nem szolgáltatnak a rajzoláshoz szükséges világosságot, ezeket luzettákkal kell kicserélni. Az ugyanebbe a helyiségekbe szállított asztali állólámpák a fenti okokból szintén nem felelnek meg, kicserélendők.

7./ A városházi szárny elsőemeleti szárny férfi W.C. előterében és kiss pissoirjainál a suffonok körül a vakolás és mázolás hiányos, ezeket helyre kell állítani, a kifolyócsapot a kiöntő felett tömíteni kell, a feltáskásodott vakolatot pedig el kell távolítani és pótolni.

8./ Az összes W.C.-ben a bádogból készült szellőzőcsövek átható részeit pótmunka gyanánt fehér olajfestékkel kell bemázolni.

9./ A kiadó hivatalában a mennyezeti lámpa hiányzik, pótolni kell, ugyanott az ajtók körüli falvakolatot helyre kell állítani.

10./ A leírók hivatalában a mennyezetlámpa hiányzik, pótolni kell. Ugyanott az ajtóragasz melletti falvakolatot és festést ki kell javítani. A bejárati ajtót zárhatóvá kell tenni.

11./ Városi irattár hiányzó mennyezetlámpáját pótolni kell, ugyanott a rosszulzáró ablakokat helyre kell állítani.

12./ Főjegyző hivatalában hiányzó mennyezetlámpáját pótolni kell, az ablakot könnyen zárhatóvá kell tenni.

13./ A főjegyzői előszoba hiányzó mennyezetlámpáját pótolni kell.

14./ Az aljegyző hivatalában hiányzó mennyezetlámpát pótolni kell, az ablakzárát meg kell javítani.

15./ A tanácsnoki szoba és előszoba hiányzó mennyezet lámpáit pótolni kell, az előszoba ablakának zárását javítani kell.

16./ A közgyám és előszobája hiányzó mennyezetlámpáit pótolni kell, a kettő közötti ajtót pedig teljesen nyithatóvá kell tenni.

17./ Az összes tűzcsap szekrények üvegajtain hiányzó feliratot pótolni.

18./ A polgármester hivatala és fogadója közötti ajtó nem zár, javítandó. Ebben a két helyiségben a csillárok hosszuak, két láncszemmel rövidebbre veendők. A dolgozó szoba ajtaja felett a szobafestés foltos, javítani kell, az egyik ablak kicsorbult tokját javítani kell.

19./ A fogadószoba és előszoba közötti ajtó tokja mellett a vakolat és festés hiányait meg kell szüntetni.

20./ A társalgó csillárát mint 18. pont alatt meg kell rövidíteni, egyik ajtó felett pedig a hiányos festést kel helyreállítani.

21./ A társalgóból a nagyterembe vezető ajtó durva és foltos mázolását teljesen meg kell ujítani.

22./ A közgyűlési terem csillárjait, melyeknek 75 cm az átmérője a megrendelés szerinti 1.2 átmérőjű csillárokkal kell kicserélni. Ennek megfelelően erősebb karokkal és nagyobb csészékkel, ezeknek úgyszintén a falikaroknak díszfüzérjeit a csillárokéval egyező sötét színre kell befuttatni. Ugyanitt az erkélyajtók vízvetőit akként kell átalakítani, hogy azok teljesen vízzárók legyenek. A bejárati ajtókra szerelt kilincseket a megadott részletrajz szerinti kilincsekkel kell kicserélni. A középső tölgyfa ajtó keretezésébe és ütköző lécébe bedolgozott hibás faanyagot ki kell váltani.

23./ A tanácsterem csillárait a 18. pont szerint meg kell rövidíteni. A hibásan záró ablakszárnyakat meg kell igazítani, a bejárati küszöbnél hiányos padlódeszkát ki kell váltani.

24./ A főügyészi szobában hiányzó mennyezetlámpát pótolni kell.

25./ A könyvtárszobából a nagyterembe nyíló ajtók keretének hiányos mázolását ki kell egészíteni, az előbb említett helyiségben hiányzó mennyezet lámpát pótolni kell.

 

I. emelet: pénzügyigazgatóság

26./ A 17. sz. szoba ablakánál leütött falsarok vakolását és festését ki kell javítani, rosszul záró ablakot meg kell igazítani, az ajtó melletti hiányos festést ki kell javítani.

27./ A pénzügyigazgató dolgozó szobájában az ablakok mellvéd falainak foltos festését ki kell javítani.

28./ Az 5. szoba ajtaja mellett hiányos festést ki kell javítani.

29./ A férfi W.C. és előtere olajmázolása körül hiányzó léckereteket pótolni kell, a piszoárok alatt és a bejárati ajtó mellett hiányos falvakolatot helyre kell állítani.

30./ A 12. szoba ablak mellvédfalának hiányos festését ki kell javítani, ugyanitt az olajmázolás körüli szegélylécezés szeghelyeit be kell tapasztani és mázolni.

31./ A kataszteri irattár ablaktábláinak vaskeretét le kell tisztítani.

32./ A folyosó főfalon nedves folt mutatkozik, itt meg kell keresni az esetleges vízvezetéki csőrepedést, vagy tömítési hiányt.

33./ A 17. számú szobában festés hiányok javítandók, rosszul záró ablakot meg kell igazítani.

34./ A 2. számú szobában az egyik ablak nem jól zár, az ajtó le van szállva, két helyen a falfestés le van ütve, ezeket a hiányokat meg kell szüntetni.

35./ A 3. számú szobában két ablak rosszul zár, meg kell igazítani, az ajtókeret mellett a hiányos festést ki kell javítani.

36./ Az 1. számú szobában az ablak rosszul zár, az ablak mellett a festés hibás, ezeket ki kell javítani.

37./ A 4. számú szobában az ablak vízvetőléce le van szakadva, ezt pótolni kell.

38./ Az 5. számú szobában az ablak rosszul zár, meg kell igazítani.

39./ A 6. számú szobában az ablak rosszul zár, vízvetőléce le van hasadva, a vakolat le van ütve, ezeket a hiányokat pótolni kell.

40./ A 7. számú szobában a rosszul záró ablakot meg kell igazítani.

41./ A 8. számú szobában az ajtókeretnél a vakolat töredezik, az ajtó apad, ezeket a hiányokat meg kell szüntetni.

42./ A 9. számú szobában az ablak rosszul zár, meg kell igazítani.

43./ A 10. számú szobában az ablak rosszul zár, meg kell igazítani.

44./ A 11. számú szobában az ablak külső bal szárnya akad, helyre kell igazítani.

45./ A 13. számú szobában az ablak külső jobbszárnya akad, helyre kell igazítani, a szobafestés két helyen hiányos, javítani kell.

46./ A 15. számú szobában az ablak vízvetője le van szakadva, s az ablak rosszul is zár, az ajtónál a falon a szobafestés hiányos, ezeket pótolni kell.

47./ A 16. számú szobában a hiányos mennyezetfestést javítani kell, a padlónak a mosdó alatt hiányzó szegélylécét pótolni kell.

48./ A folyosón a sarokban ablak jobbszárnya le van hasadva, egyik villamosvezetéki elágazó doboz fedele hiányzik, javítandók illetve pótlandók.

49./ A férfi W.C. ablakán egy belső üvegtábla el van repedve, pótlandó.

 

III. Földszint: polgármesteri hivatal

50./ Az orvosi szobában a bejárati ajtó küszöbe mellett összevagdalt padlódeszkát ki kell cserélni.

51./ A főszámvevő hivatalában egy betörött ablaküveget pótolni kell.

52./ A számvevőség hivatalában két darab hasadozott padlódeszkát kell cserélni.

53./ A pénztárban olajfestékkel bepiszkított padlót fel kell gyalulni.

54./ A számvevőségi okmánytárban egy betört ablaktáblát pótolni kell.

55./ Az adóhivatalban egy törött ajtókilincset pótolni kell.

56./ A lépcsőházi világítás kapcsolóját a folyosóról a lépcsőházba kell áthelyezni. A udvari bejárat mellett szerelt lépcsőházi falikart annyira fel kell emelni, hogy az ajtó nyitható legyen. A lépcsőházi mennyezetlámpa hiányzik, pótolni kell.

57./ A főlépcsőház márványkorlátjának bábjai a tervtől eltérőleg nyolcszegletes keresztmetszet helyett körkeresztmetszettel készültek, a függőlámpa még nincs felszerelve, utóbbi pótlandó.

58./ A szélfogó ajtók üvegvédő rácsai és kiakasztó kapcsai a művezető építészek utasításainak megfelelőkkel kicserélendők.

 

IV. Földszint: pénzügyigazgatóság

59./ Az 1. számú szobában a baloldali ablak külső szárnya akad, mosdó kerüli szegélylécen a szeghelyek nincsenek mázolva, az ablak mellvéd falak festése foltos; ezeket a hiányokat pótolni kell.

60./ A 2. számú szobában a középső ablak felsőzára rossz, az ablak külső szárnya akad, a fűtőtestnél egyik csőkötés szivárog, az ablak körül a szobafestés hiányos, az ajtózár kulcsának másodpéldánya hiányzik. Ezeket a hiányokat meg kell szüntetni, pótolni.

61./ A 3. számú szobában a baloldali ablak rosszul zár, viharléce le van törve, az ajtókulcs másodpéldánya hiányzik.

62./ Az 5. számú szobában a szobafestés hiányos az ajtókulcs másodpéldánya hiányzik. Ezek a hiányok pótlandók.

63./ A 6. számú szobában a belső ajtó rosszul zár, a falfestés hiányos, a külső ajtó kulcsának másodpéldánya hiányzik. Ezek a hiányok pótlandók.

64./ A 9. számú szobában a szobafestés az ajtónál és ablaknál javítandó.

65./ A 10. számú szobában a folyosóra nyíló ajtó rövid és rosszul csukódik. Ezeket a hiányokat meg kell szüntetni.

66./ A 11. számú szobában a jobboldali ablak akad, vízvető léce le van törve, ezeket ki kell javítani.

67./ A 12. számú szobában a falfestést két helyen javítani kell. Az egyik ablak és a folyosóra nyíló ajtó rosszul zár, a lámpa nem ég. Ezeket a hiányokat meg kell szüntetni, mennyezet jav.

68./ A 13. számú szobában az ablak rosszul zár, az ajtó mellett a festés hiányos, ezeket ki kell javítani.

69./ A W.C.-ben egy porcellán csésze törött, 5 kulcs másodpéldánya hiányzik. A falmázolás a szifonok körül hiányos. Ezeket a hiányokat pótolni kell.

70./ A három bejárati főkapu kilincseit részlettervnek megfelelőkkel kell kicserélni.

71./ Két bejárati kaputól két házmester/:szolga:/ - lakáshoz szóló csengőt kell szerelni.

72./ A házmesteri lakásban a kéményajtó belsőfedele hiányzik, az előszobában nincsen mennyezetlámpa, a konyha ablakra szerelt ponyva rugója el van törve.

73./ Általában az egész épületen a villamosvezetékek elágazó dobozainak fedelei csak részben vannak befestve, a hiányzó festést pótolni kell.

74./ A lépcsőház udvari bejáratánál a lámpa nem ég és oly alacsonyra van szerelve, hogy az ajtó nem nyitható, az emeleti lépcsőnél a lámpának nincs kapcsolója, nem lehet felgyújtani, a padláslépcsőnél a lámpa hiányzik. Ezeket a hiányokat pótolni kell.

 

V. Pince: polgármesteri hivatal

75./ A központi fűtési berendezés két darab hiányos feszmérőjét ki kell cserélni.

76./ Az adóhivatal alatti raktárhelyiségbe egyik ablak fölött a töredezett vakolatot helyre kell állítani.

77./ A főszámvevő alatti helyiség ajtaja rövid, meg kell toldani.

78./ A pinceüzletek bejárati ajtajainál /:általában az összesnél:/egy-egy lépcsőfok hiányzik, pótlandók.

79./ Polgármesteri lakás alatti üzlethelyiségben leütött falsarok és meszelése pótlandó.

 

VI. Pincze: pénzügyigazgatóság

80./ Általában az összes pincehelyiségekben lévő ajtók küszöbsínei hiányzanak, pótlandók.

81./ A w.c. pissoárjaihoz egy-egy, összesen két darab feltűző kulcs és a villamos kapcsolódoboz fedele hiányzik, pótlandók.

82./ A pincefolyosón a lejáratnál vakolat javítás után a meszelés hiányzik, pótlandók.

83./ A 2. számú irattár ajtaja akad, középső ablaka rosszul zár, javítandók.

84./ A 3. számú irattárban az egyik ablak rosszul zár, kijavítandó.

85./ A szolga lakásban egy ajtó mázolása hiányos, javítandó.

 

VII. Polgármesteri lakás

86./ A feljárólépcső pihenőjén a csapadékvíz megáll. A pihenő burkolatát úgy kell átrakni, hogy kifelé lejtsen.

87./ A bejárati ajtó rosszul zár, javítandó.

88./ A belépőből a hallba nyíló ajtó rosszul zár, javítandó.

89./ A hallból a fogadóba nyíló négyszárnyú üvegajtó csak részben /:két szárnnyal:/ nyílik, teljesen nyithatóvá kell átalakítani.

90./ A szalonból a hálószobában vezető bélésbenyíló ajtó szárnya nem nyitható 90 fokos elforgatásra, át kell akként alakítani vagy vasalni, hogy legalább 90 fokra nyitható legyen.

91./ A pincében lévő fűtőkamra idomvas ablakának szellőző szárnyai rosszul zárnak, javítandók.

 

VIII. Padlás

92./ Két padlásablak üvegtáblája be van törve, pótlandók. Az egyik padlásablak rosszul zár, javítandó.

93./ Az egyik padlásajtó idomvaskeretét szorosan meg kell erősíteni.

94./ A padláson elhelyezett tűzcsap szekrények hiányzó burkolását pótolni kell.

95./ Általában az egész épületen látható módon elhelyezett öntött vas lefolyó csövek /:árnyékszékekben:/ tisztán, és szükség esetén a kátrányozás javítandó.

96./ Miután a villamosvilágítási berendezés teljesen befejezve még nincsen, megállapítást nyert, hogy a helyiségekben szerelendő mennyezet lámpák és csillárok hiányai helyiségenként lett megállapítva és feltüntetve, hordozható asztalilámpák száma összesen 36, ezek közül 2 porcellán ernyője hiányzik, egyből pedig az izzólámpa. A beépített világítótestek közül 12-ben nincsen izzólámpa, rossz izzólámpa nincs.

97./ Az épület körül tervezett betonjárda a szükséges feltöltések hiányában egyáltalában nem épült meg.

 

Az épület megvizsgálása, a talált hiányok és hibák megállapítása és a jelenlegi állapot leszegezése ezzel véget ért. Az építőbizottság és szakértői egyhangulag megállapítják, hogy az épület az építési feltételeknek és kívánalmaknak általában megfelelően elkészült és használatra átvehető. Ennek alapján a bizottság az építtető hatóság részéről az épületet a vállalkozóktól a szerződésben részére a felülvizsgálatig biztosított jogok fentartása mellett ideiglenes használatra átveszi és felhívja a vállalkozókat, hogy a fent felsorolt hibákat és hiányokat a felülvizsgálat időpontjára szüntessék meg és pótolják.

Az ideiglenes átvételre vonatkozó eljárás ezzel befejezést nyert és ez a jegyzőkönyv felvétetett egy eredeti és kellő számú másolati példányban, melyek az összes érdekeltek részére kiadattak.

Kmf.[12]

 

Jelzet: HU-MNL-KEMLKF-V.105. Komárom Thjf. Sz. Kir. (1945-től megyei) Város Mérnöki Hivatalának iratai 1900-1950. 938/1929. (1932:35. sz.) 16. doboz

 


[1] Alapy Gáspár (Komárom, 1880. szeptember 10.–Dachau, 1945. február 5.). 1907-től viselt tisztségeket a komáromi városházán. 1922-től Dél-Komárom helyettes polgármestere. 1928-tól 1944-es nyugdíjazásáig polgármester (1939 és 1944 között az egyesített város első embere). Mivel 1944-ben felemelte szavát a zsidók deportálása ellen, ezért a nyilasok letartóztatták, és Dachauban halt meg fogolyként.

[2] Losonczy özv. Gróf Gyürky Viktorné született loosi és egervári Solymosy Irma bárónő (Lozs, 1871 – Szőny, 1942. november 30.). Apja, Solymosy László halála után 1904-től a család szőnyi uradalmának a tulajdonosa.

[3] Vállalkozók Lapja, 1927. december 21., 32.

[4] Gerstenberger és Arvé, okl. építészek és építőmesterek, tulajdonosok: Gerstenberger Ágost és Arvé Adolf.

[5] Zsindely Ferenc (Kisvárda, 1891. december 25. – Balatonlelle, 1963. április 26.) jogász, író, miniszter, írói nevén Komáromi Ferenc.

[6] HU-MNL-KEMLKF-V.105. Komárom Thjf. Sz. Kir. (1945-től megyei) Város Mérnöki Hivatalának iratai 1900-1950. 281/1928. (1932:35. sz.) 16. doboz

[7] Komáromi Lapok 1928. április. 7., 6.

[8] HU-MNL-KEMLKF-V.105. Komárom Thjf. Sz. Kir. (1945-től megyei) Város Mérnöki Hivatalának iratai 1900-1950. 938/1929. (1932:35. sz.) 16. doboz

[9] HU-MNL-KEMLKF-V.105. Komárom Thjf. Sz. Kir. (1945-től megyei) Város Mérnöki Hivatalának iratai 1900-1950. 328/1931. (1932:35. sz) 16. doboz

[10] Komáromi Lapok, 1928. április. 7., 6.

[11] HU-MNL-KEMLKF-V.105. Komárom Thjf. Sz. Kir. (1945-től megyei) Város Mérnöki Hivatalának iratai 1900-1950. 938/1929. (1932:35. sz.) 16. doboz

[12] HU-MNL-KEML-V.105. Komárom Thjf. Sz. Kir. (1945-től megyei) Város Mérnöki Hivatalának iratai 1900-1950. 328/1931. (1932:35. sz.) 16. doboz (5 oldal)

Ezen a napon történt szeptember 30.

1946

A nürnbergi perben 22 náci vezetőt bűnösnek talált háborús bűnök elkövetésében aNemzetközi törvényszék.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

 

Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban négy egymástól témájukban eltérő forrásismertetést tárunk Önök elé szerzőink tollából. A publikációk ugyanakkor abban megegyeznek, hogy fordulópontokhoz köthetők: legyen szó személyes sorsfordítóktól, vagy nagyobb huszadik századi eseményekről.

 

Az időrendet követve kívánkozik előre Kovács Péter (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) publikációja. A szerző elsősorban a helytörténet számára mutat be új forrásokat a komáromi városháza építésre vonatkozóan. A beruházás szükségessége azonban kötődik egy fordulóponthoz, mivel a trianoni békeszerződés értelmében Komárom városa kettészakadt: a történelmi központ a városházával Csehszlovákiához került, így a Duna jobb partján, Magyarországon maradt településen szükség volt egy új hivatali épület felhúzására.

 

Egy konkrét személyes fordulópontot mutat be forrásismertetésében lapunk korábbi főszerkesztője, L. Balogh Béni (tudományos munkatárs, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet). A forrásszöveg egy 1929-ben Déván rendezett spiritiszta szeánsz jegyzőkönyve, amely nagy hatással volt Petru Grozára, Románia későbbi miniszterelnökére. A politikus kommunista fordulata ugyanis éppen ezekben az években zajlott, a „Kun Béla szellemével” való társalgás pedig mély benyomást tett rá, egyben kihatott Groza jövőbeli gondolkodására.

 

Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) a második világháború utáni kényszermigrációs időszak egyik, sokak életvitelében fordulópontot jelentő, kiemelt eseménysorára, a magyar-csehszlovák lakosságcserére vonatkozó dokumentumokat mutat be két részes forrásismertetésének első részében. A publikáció elsősorban az 1945 és 1950 között létező Nógrád-Hont vármegyében működő magyar összekötők működését mutatja be források segítségével.

 

Szintén két részes forrásismertetéssel jelentkezik Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem), amelynek első részében egy olyan esetet mutat be, amely konspirációs teóriaként igen nagy népszerűségnek örvendett a közelmúltban – egyben pedig egy „elmaradt fordulópontként” is lehet rá tekinteni. A Mikroelektronikai Vállalatot 1982-ben a magyar állam azzal a céllal hozta létre, hogy tartani tudja a lépést a hidegháború utolsó évtizedében egyre inkább felgyorsuló tudományos-technikai forradalomban. A MEV telepén 1986 tavaszán történt pusztító tűzeset azonban meghiúsította ezt az tervet. A forrásismertetésből az is kiderül, hogy a tűzeset kapcsán nem érdemes konteóról beszélni, azonban biztosítási csalásról már annál inkább.

 

Negyedik számunk szerzőinek köszönjük a kéziratokat, szerkesztőségünk pedig továbbra is várja következő lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2025. szeptember 30.

Miklós Dániel

főszerkesztő