Szerb Antal magyar író, irodalomtörténész (†1945)Tovább
kollektivizálás
További használat kulcsszavak
1953 közepén az „új szakasz” kezdetével a Rákosi-korszak számos ellentmondása feloldhatóvá vált. A kommunista párt agrárpolitikájához kapcsolódó leglényegesebb elméleti kérdések rendezésére azért volt ekkor szükség, mert a hosszabb időre tervezett átmeneti időszakban stabilabbá kívánták tenni az agrártermelést. Az MDP parasztpolitikájának a „kulákkérdés” volt az egyik gyújtópontja, amellyel valamilyen módon elméleti-ideológiai téren is foglalkozni kellett az „új szakaszban”. 1953 októberében egy munkacsoport résztémájaként osztották ki feladatul Fehér Lajos számára a kulákpolitika egyes kérdéseinek a tézisszerű kidolgozását.
1959 és 1961 között zajlott le az egyik legdöntőbb változás a 20. századi magyar társadalom életében. Ez volt a mezőgazdaság kollektivizálása, korabeli szóhasználattal: „szocialista átszervezése”, amikor is nemcsak a tulajdonviszonyok alakultak át, hanem a vidéki társadalom élete és ezzel párhuzamosan mentális állapota is. A „falvak népe” azonban nem volt teljesen passzív szemlélője a téeszesítési folyamatnak, az emberek a mindennapi életükben alakítottak ki különféle ellenállási formákat – ami általánosan jellemző jelenség önkényuralmak idején.
Vannak, akik a magyarországi termelőszövetkezetekben csak a jót, és vannak, akik csak a rosszat látják. A rendszerváltás után született narratívákat egyértelműen az utóbbi megítélés uralja. Egy tsz történeti konferencián fültanúja voltam annak, amikor az MTA Történettudományi Intézetének a főigazgatója azt a kijelentést tette, hogy a tsz-szervezés volt Magyarország 20. századi történetének legtragikusabb eseménye. Ha ez igaz lenne, akkor mit mondjunk az I. és II. világháborúról, a forradalmakról és az azokat követő megtorlásokról, az emberek százezreit nyomorba taszító nagy gazdasági világválságról, a holokausztról, az országot megszálló hadseregek civil lakossággal szembeni atrocitásairól, a nagy tömegeket lakóhelyükről erőszakkal, véglegesen kimozdító ki- és betelepítésekről, a személyi kultuszról és az 1956 utáni tömeges megtorlásról?
A szakirodalom sok mindent feltárt arról, hogy a rendőrségnek milyen szerepe volt az ötvenes években zajló erőszakos tsz-szervezés során a parasztság napi szintű zaklatásában. A most közölt belügyi összefoglaló egyrészt azért érdemel figyelmet, mert bizonyítja, hogy már korábban megindult, és szervezett keretek között folyt a paraszti társadalom megfigyelése. Másrészt az a személy is érdekes, aki összeállította a kiválasztott jelentést. Dr. Szénási Géza saját kezű aláírását olvashatjuk az utolsó oldalon. A legtöbben őt a Kádár-rendszer nagyhatalmú legfőbb ügyészeként ismerik, de ekkor még a Belügyminisztérium ún. Kiértékelő csoportjában dolgozott rendőrőrnagyként.
„A panaszos ismét nem írta alá a belépési nyilatkozatot, és kiment a folyosóra azzal a szándékkal, hogy haza megy. Az ajtónál utolérték, és vissza akarták hívni. Ő nem akart vissza menni, és ebből eredően dulakodás támadt, minek következtében a panaszos elesett. A panaszt tevő kijelentette, hogy nem úgy lökték el, hanem kicsúszott a lába, és ezért esett el. Majd két másik személy a bejáratig kisegítették, ahonnan egyedül ment haza. A panaszt tevő a személyek nevét megemlíteni nem tudja, mivel őket nem ismeri."
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Ezen a napon történt május 01.
1901
1903
Széll Kálmán miniszterelnök kormányának bukása.Tovább
1904
Az orosz–japán háborúban a Kuroki tábornok vezette 1. japán hadsereg Koreát a Jalu folyóig elfoglalja.Tovább
1904
Antonín Dvořák cseh zeneszerző (*1841)Tovább
1926
Joseph Heller Medici-díjas amerikai regény- és drámaíró („A 22-es csapdája”) (†1999)Tovább
- 1 / 2
- >
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő