Francia diplomaták helyzetértékelése és a keleti nyitási politika lehetőségei.

A francia külpolitika válaszúton

„Magyarország az az ország, ahol a desztalinizáció a leglátványosabb módon ment végbe. A változás kétségtelenül a Kádár által csendben bevezetett politikának köszönhető, akinek sikerült – nem kis ügyességgel – 1956 után egy toleráns légkört bevezetnie. Másrészről azonban az 1956-os forradalom nem igazán játszott olyan nagy szerepet a desztalinizáció folyamatában, mint ahogy korábban gondoltuk. Magyarország a népi demokráciák közül Moszkva egyik leghűségesebb elkötelezettjének számít.”

Klein Márton és Yves Pagniez megbeszélése

A Magyar Népköztársaság
Követsége
Szigorúan titkos!
Paris[sic!], 1963. június 3.
Készült: 4 példányban

Előadó: Klein Márton

Tárgy: Néhány információ Franciaország és a szocialista országok közötti kapcsolatokról

Jelentem, hogy Klein Márton elvtárs vendégül látta Yves Pagniez-t, a francia KÜM Kelet-Európai Osztályának megbízott vezetőjét.

Emlékezetes, hogy 

 Kairó-ba való kinevezése után Yves Pagniez-t, a magyar ügyek előadóját kinevezték helyére. Pagniez elmondása szerint kinevezése csak ideiglenes, és ez év júliusáig megoldódik az osztály vezetése. A Figaro nemrégen hírt adott adott arról, hogy a szocialista országokba akkreditált francia követek értekezletre ültek össze a Külügyminisztériumban. Pagniez szerint ez szokásos beszámoltatási értekezlet volt, ami náluk gyakori. A sajtó csupán azért tette közzé, mert a Külügyminisztérium Sajtóosztálya közölte velük.

Klein elvtárs felvetette, hogy néhány

 valamint a sajtó hivatkozva többek között a fent említett követi értekezletre, arról beszélt, illetve írt, hogy Franciaország közeledni kíván a szocialista országokhoz. A megbízott osztályvezető szerint semmilyen változás nem várható Franciaország politikájában a szocialista országok irányába. Nem szabad komolyan venni a sajtó, illetve a politikusok híreszteléseit.

[popup title="[...]" format="Default click" activate="click" close text="A beszélgetés ezen részében a KGST jövőjéről és a gazdasági kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről érdeklődött a francia diplomata."]

A magyar-francia kapcsolatokat Pagniez jónak ítéli meg. Szerinte Magyarország belpolitikájának jelenlegi fejlődése igen egészséges. Az amnesztia-rendelet pozitív hatást váltott ki Franciaországban. Közölte majd a továbbiakban, hogy Franciaország számára a Mindszenty-ügy nem olyan fontos, mint az Egyesült Államoknak, azonban a közvélemény szempontjából a kérdés rendezése igen fontos. Ezzel kapcsolatosan érdeklődött, hogy

Vincze József
/Vincze József/
követ

Péter János
Külügyminiszter Elvtárs,
Budapest

Jelzet: MOL (Magyar Országos Levéltár) XIX-j-1-j-4/a-004835/1963. Franciaország, 3. doboz. Néhány információ Franciaország és szocialista országok közötti kapcsolatokról, p. 118-120. Géppel írt, aláírással hitelesített jelentés tisztázata, részlet

Ezen a napon történt augusztus 09.

1914

Megkezdődik a mülhauseni csata, mely az első világháborúban a németek ellen intézett első francia támadás volt.Tovább

1945

Az Egyesült Államok hadserege atombombát dob NagaszakiraTovább

1945

A Szovjetunió hadat üzen a Japán Birodalomnak és megkezdi Mandzsúria megszállását.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Alakítók vagy elszenvedők? Személyek, családok, csoportok a huszadik századi történelemben

Tisztelt Olvasók!

A geológiától kölcsönzött szóval élve az ArchívNet idei második száma egyfajta „társadalmi szelvényt” kíván az olvasók elé tárni. A társadalom rétegei hasonlatosak bolygónk kőzettakarójához, amelyeket egyben, egyszerre nehéz áttekinteni, nem is beszélve arról – hogy akárcsak a geológia esetében – térben és időben is nagy eltérések mutatkozhatnak egy-egy országot mintául véve.
Jelen szám a tizenkilencedik-huszadik század magyar társadalmáról kíván egy szelvényt bemutatni, mind az alsó, közép és felső rétegekről. Olyan személyekről, csoportokról, akik között voltak, akik alakították az eseményeket, míg mások csak leginkább elszenvedték az idők változását, azonban erről – a mi, vagyis az utókor szerencséjére – írásban adtak számot.

Az időrendet követve az első Hlbocsányi Norbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltára) az írása, aki cégbírósági iratok segítségével mutatja be egy jelentős kereskedőcsalád, a Kohnerek osztrák-monarchiabeli felemelkedését, majd 1920-30-as évekbeli gazdasági hatalmuk elsorvadását. Csunderlik Péter (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, tudományos munkatárs Politikatörténeti Intézet) a társadalom középső rétegéhez tartozó értelmiség egy részét mutatja be írásában. Az általa bemutatott dokumentum egy lista azokról a személyekről, akik a Galilei-kör tagjaként 1919-ben felajánlották szolgálataikat a Forradalmi Kormányzótanácsnak.

Szlávik Jánosné (helytörténész, Gödöllő) a második világháború magyarországi harcainak időszakába kalauzol el minket Bőti Imre csendőr főtörzsőrmester naplóján keresztül, aki személyes sorsának viszontagságos voltáról adott számot írásában. Magos Gergely (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) retrospektív egodokumentumokat prezentál és elemez publikációjában. Írásának fő célja nemcsak maguknak a szövegeknek a bemutatása, hanem hogy a főként az értelmiség soraiból származó szerzők a hosszú negyvenes évek folyamán miként alakították át önmagukról szóló írásaikban a korábbi életeseményeiket.

Az időrendi sort Tóth Eszter Zsófia (történész–társadalomkutató, főmunkatárs, Mediaworks) forrásismertetése zárja. Az ArchívNet hasábjain korábban Keresztes Csaba már foglalkozott az ún. 1988-as „metróbalhéval”, azonban Tóth Eszter Zsófia ezúttal az 1980-as évekbeli magyarországi skinhead-mozgalmat a tagok társadalmi háttere felől közelíti meg bírósági iratok alapján.

Egyúttal felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei harmadik számába továbbra is várjuk a forrásismertetéseket a huszadik századi gazdaság- és társadalomtörténetre, valamint külföldi konfliktusokra vonatkozóan.
  

Budapest, 2022. május 27.
Miklós Dániel
főszerkesztő