I. világháború: A német haderő lerohanja Belgiumot, hogy megindíthassa támadását Franciaország ellen. Válaszul Nagy-Britannia hadat üzen...Tovább
Francia diplomaták helyzetértékelése és a keleti nyitási politika lehetőségei.
A francia külpolitika válaszúton
„Magyarország az az ország, ahol a desztalinizáció a leglátványosabb módon ment végbe. A változás kétségtelenül a Kádár által csendben bevezetett politikának köszönhető, akinek sikerült – nem kis ügyességgel – 1956 után egy toleráns légkört bevezetnie. Másrészről azonban az 1956-os forradalom nem igazán játszott olyan nagy szerepet a desztalinizáció folyamatában, mint ahogy korábban gondoltuk. Magyarország a népi demokráciák közül Moszkva egyik leghűségesebb elkötelezettjének számít.”
Klein Márton és Yves Pagniez megbeszélése
| A Magyar Népköztársaság Követsége | Szigorúan titkos! Paris[sic!], 1963. június 3. Készült: 4 példányban |
Előadó: Klein Márton
Tárgy: Néhány információ Franciaország és a szocialista országok közötti kapcsolatokról
Jelentem, hogy Klein Márton elvtárs vendégül látta Yves Pagniez-t, a francia KÜM Kelet-Európai Osztályának megbízott vezetőjét.
Emlékezetes, hogy
Kairó-ba való kinevezése után Yves Pagniez-t, a magyar ügyek előadóját kinevezték helyére. Pagniez elmondása szerint kinevezése csak ideiglenes, és ez év júliusáig megoldódik az osztály vezetése. A Figaro nemrégen hírt adott adott arról, hogy a szocialista országokba akkreditált francia követek értekezletre ültek össze a Külügyminisztériumban. Pagniez szerint ez szokásos beszámoltatási értekezlet volt, ami náluk gyakori. A sajtó csupán azért tette közzé, mert a Külügyminisztérium Sajtóosztálya közölte velük.Klein elvtárs felvetette, hogy néhány
valamint a sajtó hivatkozva többek között a fent említett követi értekezletre, arról beszélt, illetve írt, hogy Franciaország közeledni kíván a szocialista országokhoz. A megbízott osztályvezető szerint semmilyen változás nem várható Franciaország politikájában a szocialista országok irányába. Nem szabad komolyan venni a sajtó, illetve a politikusok híreszteléseit.[popup title="[...]" format="Default click" activate="click" close text="A beszélgetés ezen részében a KGST jövőjéről és a gazdasági kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről érdeklődött a francia diplomata."]
A magyar-francia kapcsolatokat Pagniez jónak ítéli meg. Szerinte Magyarország belpolitikájának jelenlegi fejlődése igen egészséges. Az amnesztia-rendelet pozitív hatást váltott ki Franciaországban. Közölte majd a továbbiakban, hogy Franciaország számára a Mindszenty-ügy nem olyan fontos, mint az Egyesült Államoknak, azonban a közvélemény szempontjából a kérdés rendezése igen fontos. Ezzel kapcsolatosan érdeklődött, hogy
Vincze József
/Vincze József/
követ
Péter János
Külügyminiszter Elvtárs,
Budapest
Jelzet: MOL (Magyar Országos Levéltár) XIX-j-1-j-4/a-004835/1963. Franciaország, 3. doboz. Néhány információ Franciaország és szocialista országok közötti kapcsolatokról, p. 118-120. Géppel írt, aláírással hitelesített jelentés tisztázata, részlet
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt augusztus 04.
1914
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent forrásközlő folyóiratunk, az ArchívNet idei harmadik száma. Friss lapszámunkban négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek témájukat és keletkezési helyüket is tekintve meglehetősen széttartóak: utóbbira példa, hogy a bemutatott források közül egyet Melbourne-ben, egyet pedig Rómában vetettek papírra – s ezek tematikailag is eltérnek egymástól. Előbbi egy résztvevő visszaemlékezése az 1933-as gödöllői világjamboree-ra, a másik pedig egy beszámoló olaszországi magyar kolónia helyzetéről.
Az időrendet tekintve Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) publikációja az első, amelyben az akkor zajló országos események helyi lecsapódását mutatja be levéltári források segítségével: az 1918–1919-es impériumváltások okozta, finoman szólva is turbulens időszakának tiszadobi eseményeit – külön kiemelve az Andrássy-kastély feldúlását – prezentálja írásában.
Várdai Levente (történész muzeológus, Janus Pannonius Múzeum) különleges forrásra hívja fel a figyelmét ismertetésében: ausztráliai kutatóútja során bukkant rá egy eseményen elhangzott beszéd leiratára, amelyben az 1933-as gödöllői cserkész világtalálkozó egy Victoria állambeli résztvevője tekintett vissza az eseményre. A közölt forrás nemcsak a jamboree mindennapjait, vagy épp az európai út állomásait írja le, hanem az is kiolvasható belőle, hogy az 1930-as évek ausztrál fiataljai számára milyen „kultúrsokkot” jelenhetett a magyarországi tartózkodás.
Már a hidegháborús időszakból közöl forrást Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus), amely azonban kötődik a második világháború lezárását közvetlenül követő időszakhoz. Kada Lajos 1952-ben az Amerikai Magyar Katolikus Liga kérésére állította össze jelentését, amelyben az olaszországi magyarok helyzetéről számolt be, akik között még nagy számban voltak olyanok, akik menekültként érkeztek az országba, és még ekkor is különböző táborokban éltek.
Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésében olyan forrásokat mutat be, amelyek új információkkal szolgálhatnak Mindszenty József édesanyja, Kovács Borbála 1960-ben bekövetkezett halálával és temetésével kapcsolatban. Utóbbi esemény hozadéka volt, hogy a magyar külügyminisztérium fenyegető fellépése miatt az Associated Press és a Reuters tudósítói végül nem utaztak el a temetésre, amelyen amerikai követség tagjai nem, de francia és olasz diplomaták jelen voltak.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. július 23.
Miklós Dániel
főszerkesztő