Politikuslevelek Kádár Jánosnak

„Nem szeretném, ha anélkül múlna el a pillanat, amikor Ön lerakja a mindennapi hivatali munka terheit, hogy kifejezhessem személyes tiszteletemet eredményei iránt. Különös örömmel idézem fel magyarországi látogatásomat és az Ön itteni látogatását, valamint be­szélgetéseinket. Úgy vélem, ezek fontos szerepet játszottak a kelet-nyugati kapcsolatok jelenlegi javulásában.” (Margaret Thatcher)

Források

1. VI. Pál pápa beszédének szövege és magyar fordítása Kádár János Vatikánban tett látogatásának alakalmából.

2. Duisburg város főpolgármesterének levelei

3. Franz Josef Strauss bajor miniszterelnök köszönő levelei

4. Kádár János levele Willy Brandtnak

5. Kádár János levele Helmut Schmidtnek

6. Margaret Thatcher brit miniszterelnök levele Kádár Jánosnak

7. A. E. Sztarodub moszkvai újságíró 1956-ra emlékező levele Kádár Jánosnak

 


                   

 

VI. Pál pápa beszédének szövege és magyar fordítása Kádár János Vatikánban tett látogatásának alakalmából. Mellette Kádár János köszöntő levele a pápa 80. születésnapja alkalmából.
Jelzet: MOL M–KS 288. f. 47. cs. 761. ő. e. – 1977. június 9.


  

Duisburg város főpolgármesterének és Friedrich Höpfner rendőr főfelügyelőnek levelei Kádár Jánosnak.  Mellette Kádár János köszönő levelei.
Jelzet: MOL M–KS 288. f. 47. cs. 761. ő. e. – 1977. szeptember 22.


Franz Josef Strauss bajor miniszterelnök köszönő levele a magyarországi vadászélményekért.
Jelzet: MOL M–KS 288. f. 47. cs. 761. ő. e. – 1977. október 25.


 

Franz Josef Strauss bajor miniszterelnök köszönő levele az ajándékba kapott herendi készletért.
Jelzet: MOL M–KS 288. f. 47. cs. 762. ő. e. – 1978. december 18.


  
 

Kádár János levele Willy Brandt, Németország Szociáldemokrata Pártja elnökének részére nemzetközi politikai kérdésekről.
Jelzet: MOL M–KS 288. f. 47. cs. 764. ő. e. – 1980. február 6.


  
 

Kádár János levele Helmut Schmidt, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárjának részére nemzetközi politikai kérdésekről.
Jelzet: MOL M–KS 288. f. 47. cs. 764. ő. e. – 1980. február 6.


  
 

Margaret Thatcher brit miniszterelnök levele Kádár Jánosnak főtitkári funkciójából való felmentése után.
Kádár János köszönő levele Thatcher brit miniszterelnöknek.
Jelzet: MOL M–KS 288. f. 32. cs. 1988/83. ő. e. – 1988. május 23.; MOL M–KS 288. f. 47. cs. 781. ő. e. – 1988. május 31.


  
 

A. E. Sztarodub moszkvai újságíró 1956-ra emlékező levele Kádár Jánosnak, a főtitkár felmentése után. Mellette Kádár János köszönő levele.
Jelzet: MOL M–KS 288. f. 47. cs. 783. ő. e. – 1988. május 25.

A felhasznált fotók a Politikatörténeti Intézet gyűjteményében találhatók.

Ezen a napon történt június 22.

1940

Franciaország nevében Huntziger tábornok aláírja a kapitulációt a német csapatok előtt (Compiègne-ben).Tovább

1941

Németország lerohanja Szovjetuniót, megnyílik a második világháború második frontja.Tovább

1978

James W. Christy amerikai csillagász felfedezi a Charont, a Plútó legnagyobb holdját.Tovább

1980

Az NSZK csapata 2-1-es győzelmet arat a római olimpiai stadionban rendezett EB-döntőn Belgium válogatottja fölött.Tovább

1988

Az EU engedélyezi a tujontartalmú szeszek gyártását (35 mg/kg), így újra hódíthat az abszint.Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Egyház és társadalom

 

Szociológiai értelemben az egyház társadalmi-kulturális rendszer, mely három alrendszerből áll: a tágabb értelemben vett vallási kultúrából, az azonos hitű közösségből, valamint a vallási kultúra és közösség ápolására létrejött szervezetből, amit a papság és a hierarchia képvisel. Tomka Miklós vallásszociológus értelmezése szerint Magyarországon az 1940-es évek második feléig tartó időszak még a „keresztény társadalom” korának tekinthető: az összefonódott vallási és szekuláris kultúrából úgy részesedett mindenki, mint a nemzeti hagyományból. „1948 előtt ‒ írja ‒ a vallás a legfontosabb kultúrahordozóként megelevenítette a történelmi folyamatosságot, képviselte a nemzeti identitást, hozzájárult a társadalom integrációjához.”

A fokozatosan kiépülő egypárti diktatúra azonban csakhamar elérkezettnek látta az időt a „klerikális reakcióval” történő mielőbbi leszámoláshoz. A kommunista hatalom az egyház működésének ellehetetlenítését, végső soron pedig annak megsemmisítését tűzte ki célként. Államosították az egyházi iskolákat, koholt vádak alapján letartóztatták és életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélték Mindszenty József hercegprímást, koncepciós eljárás során bebörtönözték Grősz József kalocsai érseket, megvonták a szerzetesrendek többségének működési engedélyét, a szerzetesek egy részét pedig letartóztatták, deportálták vagy kivégezték. Az egyház kényszerűségből eltávolodott a társadalmi kérdésektől, kiszorult a közéletből és visszavonult a templomok falai közé.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni megtorlást követően a korábbi nyílt egyházüldözés helyébe egy új típusú szövetségi politika lépett. Kádár János pártfőtitkár egyházpolitikájának legfőbb jellemzőjévé egyre inkább a pragmatizmus vált, azon megfontolás jegyében, hogy „amíg az egyház létezik, fel kell használni”. Noha az egyéni vallásgyakorlás és az egyházak társadalmi szerepének korlátozása még a nyolcvanas években sem szűnt meg, a központi ellenőrzés valamelyest enyhült, és ezzel megnőttek a vallásosság kinyilvánítási lehetőségei. Radikális változásra azonban e téren is csak a rendszerváltást követően kerülhetett sor. 1990 után lehetővé vált az egyházi intézményrendszer újjáépítése és ezzel együtt az újbóli társadalmi szerepvállalás, aminek köszönhetően az egyház a hazai civil társadalom egyik legfontosabb építőkövévé vált.

Az ArchívNet idei 2. számának fő témája tehát: „Egyház és társadalom”. Szerzőink közül Somorjai Ádám OSB Angelo Rotta budapesti apostoli nuncius 1943-ban keltezett összefoglaló jelentését közli. A Vatikáni Levéltárban őrzött ún. triennális, azaz három évre visszatekintő jelentés igen értékes történeti forrás, amely nemcsak a magyarországi egyházi viszonyokról tudósít, hanem kitér a korabeli közállapotokra, valamint a fontosabb kül- és belpolitikai kérdésekre is. Gianone András Mindszenty József esztergomi érsek 1956-os híres rádiószózatának különböző változatait veti össze, míg a Csejoszki Mihály által közölt dokumentumok a katolikus fenntartású gimnáziumok „szürke” korszakába, az 1960-as évekbe nyújtanak betekintést. Összeállításunkban emellett más témákról is olvashatunk: Miklós Dániel az 1939–1940-ben Magyarországon tartózkodó cseh menekültek történetéhez kapcsolódó levéltári forrásokat közöl, Tarnai Eszter pedig egy olyan visszaemlékezés-részletet tesz közzé, amely jól szemlélteti a Budapest ostromát követő hónapok nehézségeit és a fővárosi közélelmezés rendkívül súlyos helyzetét.

 

Budapest, 2021. május 28.

 

A szerkesztők