Propaganda a borítékon

A görög kormány politikai elveinek postai népszerűsítése

A polgárháború befejezése után tíz évvel, a hatalmon lévő görög kormány a propagandája középpontjába a baloldali veszélyt, illetve a baloldaliak felett aratott győzelmet állította. A postai forgalom a kormány kedvelt propaganda-eszköze volt, ami hasonló igényeket is kielégített, mint később a TV és a rádió. Az athéni magyar követ jelentése szerint a „10 évvel ezelőtt a kommunizmust legyőzték a görög hegyekben” szövegezésű bélyegző-nyomat felirat is arra utal, hogy a postát általános politikai kampányra használták fel a kormány-körök.

Bevezetés 

A tíz évvel a polgárháború befejezése után, 1959-ben fennálló sajátos politikai környezet, a külső és belső politikai helyzet meghatározta a hatalmon lévő görög kormány érdeklődését a propaganda iránt. A konzervatív Nemzeti Radikális Unió abszolút többséghez jutott a választásokon 1956-ban, és a párt első embere Konsztantin Karamanlisz lett a miniszterelnök, és egészen 1964-ig ő töltötte be a kormányfői tisztséget. Ezt a nyolc esztendőt a NATO-tagsággal összefüggő katonai beruházások és a gazdasági fejlődés fémjelezte. Karamanlisznak a baloldali pártok széthúzásának köszönhetően és a jobboldali ellenzék belső ellentéteit kihasználva lehetősége nyílt hatalmának megszilárdítására.

A kormány a propaganda középpontjába a polgárháború befejezésének 10. évfordulóján a baloldali veszélyt, illetve a baloldaliak felett aratott győzelmet állította. A magyar külpolitika érdeklődve, de nem kevés rosszallással tekintett ennek megnyilvánulásaira. Ahogyan korábbi, Nagy Imre-bélyegről írott tanulmányomból is kiderült, a postai forgalom a kormány kedvelt propaganda-eszköze volt. Ennek elsődleges oka nyilvánvalóan az volt, hogy a posta, olyan - a kormány által könnyen befolyásolható intézmény - melyre mindenkinek szüksége van, és amely a propagálni kívánt üzenetet mindenkihez eljuttathatja. Az 1950-es évek végén a tömegtájékoztatás még meglehetősen korlátozott eszköztárral rendelkezett. A posta hasonló igényeket is kielégített, mint a politikai tömeg-médiumok a TV, a rádió napjainkban. A jobboldali kormány, más eszközök mellett, általa juttatta el "tudatformáló" politikai eszméit a széles tömegeknek.

A bélyegző-nyomat felirata: "10 évvel ezelőtt a kommunizmust legyőzték a görög hegyekben". Az athéni magyar követ jelentéséből azt is megtudhatjuk, hogy a 10 éves évforduló megünneplését általános politikai kampányra használták fel a kormány-körök. Sajtóközleményekben, politikai cikkekben ismertették a tíz évvel azelőtti események jelentőségét. A nyilatkozatok, bár többségükben nem voltak szélsőségesek, a magyar követség szerint nem-tetszést váltottak ki a közvéleményben. Csekély számban teljesítették csak a polgárok a házak augusztus 30-i fellobogózására vonatkozó kormány-felhívást, és a propaganda-plakátok "önkéntes kihelyezésére" való felszólítás sem örvendhetett ennél nagyobb népszerűségnek.

Kétségtelen világnézeti elfogultsága ellenére mégis tárgyilagosan állapította meg a jelentést készítő követ, hogy a kormánypárt politikai helyzete stabil. Valóban: kormányváltásra csak 1964-ben, került sor, melyet 1967-től rövid jobboldali-liberális kormányzás után a diktatúra évei követtek Görögországban.

Ezen a napon történt december 04.

1914

Az első világháború orosz frontján megkezdődik a limanowai csata.Tovább

1944

A szovjet Vörös Hadsereg elfoglalja Miskolcot.Tovább

1956

Az asszonyok tüntetése a budapesti Hősök terén.Tovább

1978

Budapesten rendezték meg az I. Országos Gyermekkönyvhetet, amit az ENSZ által kezdeményezett nemzetközi gyermekév keretében tartottak meg...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!
 

Az ArchívNet idei ötödik számában megjelenő négy forrásismertetés közül három szorosabban-lazábban kapcsolódik az 1945 után bekövetkező államszocialista fordulathoz, míg a negyedik írás földrajzilag köthető az előbbiekhez. Ez utóbbi forrásismertetés ugyanis Kárpátaljához kötődik, amely a huszadik század során Magyarország, Csehszlovákia és a Szovjetunió részét is képezte. Jelen esetben a helyszín még a Magyar Királyság, az időpont pedig 1914 mint háborús év.

Az időrendet követve első a már említett Kárpátaljához kötődő forrásismertetés Suslik Ádám (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) tollából. A szerző két dokumentum segítségével mutatja be, hogy az 1914 szeptemberében lezajlott orosz betörés után a visszavonuló osztrák-magyar csapatok miként egészítették ki hiányos ellátmányukat rekvirálásokkal az északkelet-magyarországi hadműveleti területen.

Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) írásában az olvasókat 1953-ba, de már a Sztálin halála utáni időszakba kalauzolja el. Az általa ismertetett dokumentum Fehér Lajos kulákokkal kapcsolatos álláspontját mutatja be – amelyek már magukon viselik az „új szakasz” nyomát. A szerző egy érdekességre is felhívja a figyelmet: az 1950-es években két Fehér Lajos is foglalkozott a magyarországi agrárium átalakításával. A téziseket jegyző Fehér Lajos újságíró közülük az ismertebb – voplt azonban egy névrokona, aki az MDP Központi Vezetőségének Mezőgazdasági Osztályán dolgozott. Alkalmasint pedig az is előfordult, hogy a két Fehér Lajos ugyanazon a testületi ülésen volt jelen.

Akárcsak a „kulákkérdés,” úgy a koncepciós perek, illetve azok át-, felülvizsgálata is vastagon kötődnek a régió sztálinista korszakához. Bessenyei Vanda (doktoranda, Szegedi Tudományegyetem) az egyik legismertebb csehszlovák koncepciós per felülvizsgálati folyamatának egy részét mutatja be. Rudolf Slánský, „a csehszlovák Rajk” rehabilitációjának ügyét a hasonló, magyarországi eseményekkel állítja párhuzamba, felhívva a figyelmet arra, hogy 1953 után Budapesten a legfelsőbb vezetésben átrendeződés zajlott, míg Prágában gyakorlatilag 1968-ig megmaradt a neosztálinista irányítás.

Kládek László (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Kormárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) forrásismertetése a sztálinista, államosító korszakhoz áttételesen kapcsolódik: a termékeiről jól ismert dorogi hanglemezgyár a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat gyáregységeként működött, amely a különböző államosított cégek egyesítése nyomán 1951-ben jött létre. Az ismertetés a dorogi üzemegység létrejöttét, valamint működésének első éveit mutatja be részletesen.

Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2023. november 8.
Miklós Dániel
főszerkesztő