Türr István magyar katonatiszt, olasz királyi altábornagy, az olasz szabadságharc tábornoka, Giuseppe Garibaldi harcostársa (*1825)Tovább
Propaganda a borítékon
A görög kormány politikai elveinek postai népszerűsítése
A polgárháború befejezése után tíz évvel, a hatalmon lévő görög kormány a propagandája középpontjába a baloldali veszélyt, illetve a baloldaliak felett aratott győzelmet állította. A postai forgalom a kormány kedvelt propaganda-eszköze volt, ami hasonló igényeket is kielégített, mint később a TV és a rádió. Az athéni magyar követ jelentése szerint a „10 évvel ezelőtt a kommunizmust legyőzték a görög hegyekben” szövegezésű bélyegző-nyomat felirat is arra utal, hogy a postát általános politikai kampányra használták fel a kormány-körök.
Forrás
A görög polgárháború befejezésének 10. évfordulója
A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG
KÖVETSÉGE
Szigorúan titkos!
Athén, 1959. Szeptember 23.
Tárgy: A görög polgárháború
befejezésének 10. évfordulója
Görögországban
Készült 3 pld. központnak
1 pld. köv. archiv.
Augusztus 30. Megünneplését a görög kormány tulajdonképpen egy nagyszabású össznépi demonstrációnak szánta a kormány ideológiája, bel- és külpolitikája mellett és minden baloldali megmozdulás ellen. Mind politikai (bal és jobboldal egyaránt), mind diplomáciai körökben azonban egyöntetuen az a vélemény, hogy a kísérlet hatalmas fiascoba fulladt. Már az előkészítés során kiderült, hogy a lakosság túlnyomó többsége közönyösen fogadja az évfordulót, nem törődik vele, ott pedig, ahol valamilyen állásfoglalást váltott ki, ez leginkább bosszúságban nyilvánult meg, amiért - a régi dolgok élére állításával - ismét éket akarnak verni az emberek közé. A hangadónak szánt kormánynyilatkozat, Tryantafillacos miniszterelnökségi államtitkár rádióbeszédének gyulölködő és uszító jellege csak ellenszenvet váltott ki, olyannyira, hogy még a kormánylapok is csak alig merték kommentálni. Ez volt egyébként az egyetlen ellenséges megnyilvánulás.
Kormánysugalmazásra több nyilvános gyulést rendeztek, amelyeknek szónokai kivétel nélkül jobboldali liberális, kormánypárti vagy más reakciós politikusok voltak. A közhangulatra jellemző azonban, hogy mindezek a szónokok a kormány szándékával ellentétben nem a baloldalt támadták, hanem a múltban fennállott ellentétek kiküszöbölésének szükségességéről, a megbékélés fontosságáról és az összefogás elengedhetetlenségéről beszéltek. A kormány felszólította a ház- és üzlettulajdonosokat, hogy asz évforduló napján lobogózzanak ki, de a felhívásnak az érdekeltek alig 20 százaléka tett eleget.
Még nagyobb felsülés volt a jelszavak és propaganda-képek ügye. Az állami nyomdák az évfordulóra díszes kivitelu, de gyulölködő és uszító tartalmú és tárgyú jelmondatokat, valamint képeket készítettek azzal a céllal, hogy ezeket az üzletek kirakataiban helyezik el. Először pénzért akarták a kereskedőkkel megvásároltatni, majd, amikor erre senki nem volt hajlandó, ingyen osztogatták. Ennek ellenére az athéni, szaloniki és egyéb városok üzleteinek kirakataiban sehol sem voltak láthatók ezek a propaganda-anyagok.
Mint ismeretes, Briggs amerikai nagykövet kormánya nevében üdvözlőlevelet intézett a kormányhoz, amelyben gratulált ahhoz, hogy a nemzetközi kommunizmus felett döntő győzelmet arattak. Ez volt az ünneplés egyetlen nemzetközi visszhangja. Egyes nyugati diplomaták, akikkel jó személyi kapcsolataim vannak, arról tájékoztattak, hogy a görög kormány közvetett módon több nyugati ország misszióvezetőjének értésére adta, hogy az évforduló alakalmából szeretne üdvözletet kapni. Jellemző a nemzetközi helyzetre, hogy még a spanyol kormány sem volt hajlandó üdvözletet küldeni. Ugyancsak ezek a diplomaták mesélik, hogy amikor Briggsnek szóvá tették a gratuláció nem éppen szerencsés tényét, Briggs állítólag azt felelte: "Mit akarnak tőlem, én most jöttem, fogalmam sincs erről az egész országról. Kaptam egy utasítást, hát végre hajtottam.
Ráth Károly
követ
XIX- J-1-j- Görögo.-VI-49-005647/1/1959.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt május 03.
1908
1984
Bemutatták Mészáros Márta „Napló gyermekeimnek” c. önéletrajzi ihletésű, filmjét. A díszbemutatón elemi erővel tört felszínre, taps és...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő