1) Állami megrendelések időszaka (1919-1924)

A későbbiekben többször is hivatkozott jubileumi kiadványban a részvénytársaság megalakításának magyarázataként a következők olvashatók:

„El kellett takarítani a négyesztendei háború, a két forradalom és különösen a bolsevista gazdálkodás által hátrahagyott romokat, gondoskodni kellett a sok tízezernyi menekült vérünkről, szoros egységbe kellett kovácsolni a falu termelő tömegeit az értelmiséggel és a nemzet örökéletű géniuszának segítségével új eszmék gyakorlati megvalósításával kellett megindítani - minden nehézséggel és akadállyal dacolva -

." Emellett szintén itt olvasható, hogy „Hazánkat újra be kellett kapcsolni a nemzetközi árucserébe, melytől a háború kitörése óta el volt zárva."

Az I. világháború utáni időszak gazdasági megújulásában vezető szerep jutott a szövetkezeteknek. Mivel a szövetkezeti központok nyíltan a konszolidáció oldalára álltak, ennek fejében bőségesen kaptak állami hiteleket és kölcsönöket. A gazdasági életben nagyrészt szövetkezetek bonyolították a gyűjtést, a szétosztást, az exportot, az importot, így logikus volt, hogy a mezőgazdaságot is szövetkezeti alapon szervezzék át. Ekkor már közel két évtizede működtek a hitelszövetkezetek és a fogyasztási szövetkezetek csúcsszerveiként az OHK, illetve a Hangya.

Balogh Elemér elgondolása alapján a gyűjtési és értékesítési szövetkezetek élére is olyan központi szervet kellett állítani, amely egyesítette a gazdákat, akik így a piacon egységbe tömörülve jelenhettek meg, ezáltal nem váltak a vásárlók kiszolgáltatottaikká. Elképzelése szerint a „Futura" közhasznú intézményként, altruista módón, nem haszonszerzési célból, hanem a parasztság uzsorahálóból való kiszabadítását meghirdetve

.

A új intézet megalakulása 1919. október 20-án történt, amikor a Dorottya u. 2. szám alatti egykori Magyar Király Szállóban megtartották az alakuló közgyűlést, amelyen kimondták a Magyar Szövetkezeti Központok Áruforgalmi Részvénytársaságának, a Futurának a létrejöttét. Megválasztották az igazgatóságot is, amelynek elnöke Ipolyi-Keller Gyula lett, tagjaivá pedig Bakonyi Pált, Almási Balogh Elemért, Domaille Tamást, Gergely Istvánt, Dr. Horánszky Dezsőt, Jeszenszky Pált, Mende Gyulát és Steidl Ambrust választották.

A részvénytársaság 12 000 000 korona alaptőkével alakult meg, amelyet a kezdetekben túlnyomóan, majd 1920 májusától kizárólag az OKH és a Hangya adott.

A vállalkozás lefektetett célja, hogy a kötelékébe tartozó szövetkezetek központi irányítás mellett rendszeresen végezzék a mezőgazdasági termények összegyűjtését, raktározását és részben értékesítését. Járulékos célként kitűzték, hogy a „keresztény magyar középosztály ifjúságát gyakorlati kereskedőkké képezzék".

A Futura hatalmas lendülettel indult el, és néhány héten belül a dolgozók létszáma hihetetlen mértékben megnőtt, 1114 tisztviselő és több mint 2000 átvevő állt rendelkezésre. (A hirtelen elért nagy létszámnövekedést a trianoni határok bevezetése miatt menekülő magyar lakosság nagyszámú foglalkoztatásával sikerült elérni.)

 

Gabonagyűjtési akció

A kormány már az Intézet megalapításától kezdve országos jelentőségű gazdasági események lebonyolítását bízta a Futurára. Ennek egyik legjelentősebb területe, ami gyakorlatilag beindította a vállalat működését, a gabonagyűjtés volt. 1919 őszére létfontosságúvá vált, az ország - elsősorban Budapest - gabonaellátása, és ennek érdekében gondoskodni kellett az élelmiszergyűjtés mielőbbi megindításáról.

A nyugalom a kezelhetőség érdekében egy ideig a kormány még nem tért át a szabadkereskedelemre, hanem a kötött forgalmat tartotta fenn.

Szerződéstervezet a kormány és a Futura között

1920 tavaszán, a román megszállás után, a kormány a Futurát bízta meg a gabonagyűjtési akció lebonyolításával. A feladatot több szakaszra lehetett osztani:

•·           árugyűjtés megszervezése

•·           árugyűjtés irányítása

•·           árugyűjtés lebonyolítása

A magyar kormány 1920 júliusában rendeletben szabályozta a terményforgalmat, és megbízta a Futurát a feladat megoldásával. A siker érdekében a Futura létrehozta a Gabonagyűjtési főosztályt, a Hombárt. A vállalat ezzel a lépéssel kezdte meg a közérdekű működését, és egészen 1924-ig biztosította a városi lakosság, elsősorban a fővárosi lakosság

. Ahhoz, hogy ezt - és a későbbi feladatokat is - a Futura sikeresen teljesítse, mindenekelőtt az árugyűjtés szervezetét kellett kiépíteni. A vállalat minden vármegyében kirendeltséget vagy leányvállalatot létesített, amelyeknek feladata lett, hogy a szövetkezetek bevonásával bizományosi alapon kiépítsék az árugyűjtő szerveket. A Futura 1920-ban 25 kirendeltséget hozott létre, amelyek száma - a folyamatos összevonások miatt - később jóval kevesebb lett. Annak ellenére, hogy a vállalat tevékenységét altruista módon, vagyis „nyereségrészesedés nélkül" folytatta, mégis olyan sikereket ért el, amelyek lehetővé tették, hogy 1922-1923-ban már előleget folyósítson a gazdáknak. A Hombár gabonaforgalmának mértékét jól érzékelteti, hogy milyen százalékban szállította az ellátatlanok részére a gabonát. 1921-ben 40%-át, 1922-ben 70%-át, majd 1923-ban már a 80%-át bonyolította le. 1924 júliusának elején - a helyzet normalizálódása okán - a kormány megszüntette a Futura hatósági lisztellátását, és ezzel lezárult a részvénytársaság működésének első korszaka. Jól mutatja a szervezői munka sikerét, hogy a gabonagyűjtésben összesen 700 vidéki szövetkezet vett részt, mint a Futura .

A '20-as évek elején a vállalat a gabonaforgalom lebonyolítása mellett más állami feladatokat is kapott, amelyeket az alábbiakban „szinte csak" felsorolás szintjén érintünk.

Mezőgazdasági gépakció: 1919 után mezőgazdasági gépállomány sürgős és nagymértékű frissítésre szorult, amelynek lebonyolításával a kormány a Futurát bízta meg. Ennek keretében 37 500 db mezőgazdasági gépet és 379 000 db munkaeszközt értékesítettek. A gépakció 1923-ra fejeződött be.

Gyapjúgyűjtési akció: 1920 januárjában a vállalat megbízást kapott a kormánytól, hogy az 1918-1920. évi termésű, zár alá vett, beszolgálandó gyapjúkészletet a gazdáktól átvegye, raktározza, ellássa. A Futura a feladatot maradéktalanul teljesítette, majd a következő évtől, 1921-től a kormány felszabadította a gyapjúforgalmat.

Papír-behozatali akció: 1920 után nem volt papírgyár Magyarországon. A kormány 1920-1921-ben megbízta a vállalatot, hozza be és ossza szét az országban a szükséges papírmennyiséget. 1922-től a behozatalba a fővárosi lapkiadó vállalatok is bekapcsolódtak, majd az akció 1924-ben fejeződött be.

A Minisztertanács kölcsönengedélye a Futura részére

Ugyanakkor az előbbiek mellett, az első időszak fontosabb vállalati intézkedései, eredményei között fel kell sorolni, hogy a Futura bekapcsolódott a fakereskedelembe, létrehozva a WAWEL Magyar Szállítmányozási és Forgalmi Rt.-t, érdekeltséget szerzett az Országos Ruházati Intézet Rt.-ben, és létrehozta a

A kép azonban nem volt ennyire pozitív, hiszen egyrészt a részvénytársaságot folyamatosan támadták a kötött áruforgalom bonyolítása miatt, másrészt - bár a vállalat korabeli kiadványaiból ez nem derül ki - a Futurát már az első években majdnem elérte a fizetésképtelenség réme. Ez utóbbi egy 1920-ben keletkezett minisztertanácsi jegyzőkönyvben is megjelent: eszerint a teljes krach-ot a bevételek, pénzek átcsoportosításával, illetve vállalaton belüli kölcsön folyósításával tudta elkerülni a