A KISZ KB megvitatta a „legégetőbb kérdésnek” minősített eszmei-politikai nevelés kérdését, ill. annak „Irányelveit”. Az 56 oldalas...Tovább
A magyar szövetkezeti mozgalom múltja – Források a „Futura” történetéből
A jövő útjai kifürkészhetetlenek?
„A magyar búzának és általában a mi gabonánknak a nemzetközi piacokon mindig különleges hely jutott. Ahol megjelent a mi gabonánk, ott más ország terménye a második sorba szorult. [… A] szétmállott Osztrák–Magyar Monarchia területén keletkezett államok ellenséges magatartása és a többi hatalom viselkedése azt eredményezte, hogy nem kell a magyar búza. A józan ész ellenére a silányabb minőségű árut vették, mert ezzel árthattak nekünk, a volt ellenségnek így jutottunk el odáig, hogy szinte házalnunk kellett a legremekebb áruval, és még ilyen fáradozással is nehezen tudtuk értékesíteni.”
3) Irányított gazdálkodás (1931-1939)
Az előbbiekben említett, 1929-ben kirobbant, Magyarországra igazából 1930-31-ben begyűrűző gazdasági világválság az alapjaiban rengette meg az egész világ és hazánk gazdasági életét is. Természetesen ez a válság nem állt meg a gazdaság keretein belül, hanem - akár napjainkban - folyamatosan és nagymértékben átterjedt az élet többi területére is.
A Futura gabonaértékesítési tevékenységét - és Magyarország egész mezőgazdaságát - leginkább a búzaértékesítés folyamatosan növekedő nehézségei érintették. A „búzaharc" 1932-1933-ban érte el csúcspontját, amikor a készletek nagy mennyiségben felhalmozódtak, ezzel párhuzamosan viszont a búzaárak minimálisra csökkentek. Ebben az időszakban a Futura irányította az intervenciós búzavásárlás folyamatát.
A probléma megoldására több esetben is felmerült nemzetközi összefogás, együttműködés gondolata, ennek azonban nem lett gyakorlati eredménye. Sokkal hatásosabbnak bizonyultak az ún. regionális gazdasági megállapodások, amelyeket az 1930-as évek közepétől kötött Magyarország. Ezekben a kétoldalú megállapodásokban a szerződő felek különböző kedvezményeket biztosítottak egymás számára, illetve a világpiaci árnál magasabb kiviteli árat állapítottak meg. Ilyen szerződések születtek Magyarország, Olaszország, Ausztria és Németország között. Jó külföldi kapcsolatainak köszönhetően a Futura tevékenyen részt vett ezeknek a megállapodásoknak a létrejöttében, kivitelezésében és
Ugyanakkor az állami megbízások mellett a vállalat olyan országok felé irányuló gabonakivitelben is részt vett, ahol nem volt „egykézrendszer", tehát a piacot más vetélytársakkal folytatott versenyben kellett megszerezni. Ilyen országok voltak Ausztria, Svájc, Belgium, Hollandia, Anglia, Görögország.
A fenti tevékenységek mellett, ezekkel összhangban a Futura folyamatosan bővítette bevásárló hálózatát is, ami 1936-ra azt eredményezte, hogy az egész országot lefedve, a vállalatnak hét kirendeltsége, 128 bizományosa, 200 albizományosa és 129
lett.MTI hír a Futura közgyűléséről |
Természetesen azt is látni kell, hogy a támadások ellenére, a kormánymegbízások nem mindig jártak haszonnal. 1938-1939-ben például hatalmas búzatermés volt Magyarországon, a kormány viszont biztosítani akarta, hogy a gazdák ne járjanak rosszul, ezért a terhek nagy részét áthárította a Futurára. A részvénytársaság pedig, ha veszteségek árán is, de megoldotta a
| MTI propaganda híradás az Imrédy kormány gazdákat segítő intézkedéséről |
A vállalat gyapjúosztálya ebben az időszakban is vezető szerepet töltött be az ország gyapjúértékesítésében, amit jól mutat, hogy 1932-ben átvette a gyapjúárverés vezetését, és még ebben az évben a gyapjútermelés 20%-át a Futura hozta a
A korábban említett termékek mellett a Futura kiemelten foglalkozott a magféleségekkel is. Ebben az időszakban a magyar magféleségek világcikket jelentettek, ráadásul ezek ellenértékét szabad devizában fizették meg, így egyből érthetővé válik a kiemelt figyelem.
Szintén a '30-as évek nagy eredményei közé tartozott a gazdaválasztmányok létesítése. Az elsőt 1937. október 12-én Kecskeméten alapították, amelyet az elkövetkezőkben sok kisebb alapítás követett. Végül, különböző összevonásokat követően, öt nagy gazdaállományt hoztak létre (Duna-Tisza közi, Felső-dunántúli, Alsó-dunántúli, Tiszántúli, Tiszajobb-parti), amely behálózta az egész országot.
Túllépve a gyűjtés, értékesítés, kereskedelem területeit, a Futura - gondolva a jövőre - a maga módján bekapcsolódott az oktatásba is, hiszen különböző - hosszabb, rövidebb ideig tartó - tanfolyamokat szervezett, amelyeknek elsősorban az volt a célja, hogy a vállalat számára kineveljék az ifjú gabonakereskedő nemzedéket. Ennek céljából csatlakoztak a Horthy Miklósné nevével fémjelzett „Magyar a Magyarért" elnevezésű országos mozgalomhoz, amelynek a fő céljai közé tartozott, hogy csökkentsék a visszacsatolandó területek népességét sújtó éhínséget, a Felvidék népe előtt kifejezzék Magyarország szociális érzületét és szociális vonzást gyakoroljanak a vissza nem csatolt nép
.Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 24.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.
Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.
Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.
Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő