4) A II. világháború és az államosítás (1939-1946)

A II. világháború első éveiben a háborús konjunktúra a magyar gazdaságra nézve is éreztette hatását, aminek következtében nőtt a termelés és az értékesítés. A viszonyok alakulását jól érzékelteti, hogy Magyarország két legfontosabb partnere, szövetségesei, Németország és Olaszország voltak. 1941-ben e két országba áramlott a magyar kivitel közel ¾-e, illetve az export majdnem 80%-a szintén ebből a két országból

. Miután 1941-ben Magyarország hivatalosan is belépett a háborúba, rövid időn belül olyan intézkedéseket léptettek életbe, amelyek hatással voltak a mezőgazdaságra, az értékesítésre és így a Futura működésére is. Bevezették például a jegyrendszert, katonai felügyeletet neveztek ki a fontosabb gyárak, üzemek élére, illetve később a „Jurcsek-tervként" elhíresült beszolgáltatási rendszert is elindították.

A mezőgazdasági terményeket a kormány már a '40-as évek elejétől zárolta, és központilag osztotta el, amiben fontos szerep jutott a Futurának is.

Később, a német megszállással megkezdődött az ország szisztematikus kifosztása. A megszállók - a bevett gyakorlatnak megfelelően - a megszállt országgal akarták kifizettetni a megszállás költségeit. Ennek értelmében a németek fizetés nélkül szállították el a nyersanyagot, az ipari termékeket és az élelmiszereket. Időközben az ország területére begyűrűző fegyveres harcok tovább fokozták a lakosságra rótt terheket, és emellett a csatározások folytán jelentős pusztítás érte elsősorban a mezőgazdaságot. (Az

háborús kár 53%-a erre a területre esett.)

A fentebb leírtak nagymértékben meghatározták a Futura működését is, amelyet két erre vonatkozó forrás jól illusztrál. Az elsőben, ami egy 1941. augusztus 12-i minisztertanácsi ülés jegyzőkönyve, arról született határozat, hogy dr. Ladoméri Szmertnik Imre pénzügyminiszteri osztálytanácsos személyében a Futura, és azon belül a Hombár fölé is kormánybiztost neveznek ki. A kormánybiztos személyére mindenképpen szükség volt, hiszen azt is rögzítették, hogy a következő évi gabonafelvásárlást a Hombár, mint a Futura gabonagyűjtő főosztálya, mintegy monopolszerűen fogja elvégezni, így szüksége van a minisztérium és a Futura között egy összekötő személyre, illetve Szmertnik doktor egyben ellenőrző feladatokat is ellátott a Futura

Ladoméri Szmertnik Imre osztálytanácsos kirendelése a Futurához

A másik forrás pedig azt mutatja be, hogy a háborús években a Futura működése sem mehetett zökkenőmentesen. Ugyanis a háborús viszonyok alakulása, a termelés kezdeti lendületének megtorpanása, az egyre erőteljesebb német befolyás miatt a Futura 1944 elején hiteltúllépési engedélyt kapott a kormánytól. Ezzel kapcsolatban az is kiderült, hogy a Futurának már az 1939-1940. évtől kezdve voltak veszteségei, az 1942-1943 gazdasági évre ez annyira felhalmozódott, hogy ekkor kétszer annyi hiteltúllépésre kértek és kaptak engedélyt a kormánytól (10 000 000

)

Hiteltúllépés engedélyezése a „Futura” veszteségeink fedezésére

Ennek a folyamatnak a betetőzése lett a német megszállás alatt folytatott „gazdaságpolitika", amikor egyértelműen Németország kiszolgálása vált az elsőrendű feladattá, és minden mást ennek rendeltek alá.

A II. világháborút követően a szövetkezeti mozgalomban a Magyar Kommunista Párt által képviselt irányvonal vált meghatározóvá, amelynek lényegében az volt a célja, hogy felszámolják a régi szövetkezeti központokat és új, egységes szövetkezeti központot létesítsenek. Ennek értelmében az Országos Szövetkezeti Tanács 1945 végén megállapodott abban, hogy két szövetkezeti központot létesítenek. A fogyasztási szövetkezetek részére a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Központját (FSZOK), a mezőgazdasági szövetkezetek részére pedig a Mezőgazdasági Szövetkezeti Központot (MSZK). A két központ tényleges működése 1946 márciusában indult meg, és amíg a FSZOK működése valójában belebukott a Hangya beolvasztásának kísérletébe, addig az MSZK-ba több más szövetkezet mellett rövid időn belül beolvasztották a

Alig több mint negyedszázadnyi működése után, ezzel a mozzanattal ért véget a Futura működése. Később a MSZK beolvadt az 1947-ben létrehozott Magyar Országos Szövetkezeti Központba (MOSZK), ami az egész ország termelő, értékesítő és fogyasztási szövetkezeti hálózatának központi intézménye lett, azonban ennek történetéről az elmúlt kb. 60 évben - ellentétben a Futurával - jó néhány tanulmány, elemzés született.