Anasztaz I. Mikojan a KGST élén

A KGST központi Iroda 1949. januári létrehozása után a szervezet a gyors iparosítás érdekében a tagországok terveinek, műszaki fejlesztéseinek, termelésük egy részének, egymás közötti és a tőkés országokkal való kereskedelmük összehangolására törekedett. Sztálin és vezetőtársai a katonai logika szerint gondolkodtak: minden egyes tagország építse ki hadi-, azaz nehéziparát, ennek rendelje alá gazdaságpolitikáját. Kereskedelmét pedig két szempont szerint szervezze: csökkentse függőségét a tőkés országoktól, eközben növelje importját és exportját a KGST keretén belül és Kínával.

Az alábbi, a KGST apparátus által összeállított táblázat mutatja, hogy a csehszlovák külkereskedelmi vitában Mikojan által képviselt irány milyen mértékben érvényesült az egyes országokat illetően. Ha az adatok pontosságáról nem is vagyunk teljes mértékben meggyőződve, a trendek egyértelműek. Csehszlovákia export-import értékei az 1. sz. táblázat szerint a KGST országokkal, Kínával és a Szovjetunióval növekvő, a tőkés országokkal csökkenő. 1952-re mind az export, mind az importot illetően már a Szovjetunióval való kereskedelme is meghaladta a tőkés országokkal való kereskedelem volumenét. A tőkés országokkal való kereskedelemben a 2. sz. táblázat adatai szerint a legnagyobb visszaesést Csehszlovákia és Magyarország szenvedte el. Kisebb, de jelentős csökkenés tapasztalható az NDK és Lengyelország esetében is. Románia és Bulgária eleve rendkívül alacsony szintről indult és még ez is csökkent, a 20 százalék körüli román import kivételével.

 

1. számú táblázat

Csehszlovákia külkereskedelmi forgalma

millió rubelben

 

 

1949

1950

1951

1952

1953

KGST országokkal

 

 

 

 

 

 

export

1 508,4

1 707,4

2 083,4

2 516,3

3 101,1

 

import

1 394,9

1 518,4

2 320,5

2 482,4

2 773,3

Tőkés országokkal

 

 

 

 

 

 

export

1 716,7

1 408,2

1 307,3

980,2

872,6

 

import

1 762,0

1 268,5

1 573,5

1 021,3

743,6

Szovjetunióval

 

 

 

 

 

 

export

754,6

791,6

1 018,1

1 161,9

1 284,9

 

import

755,4

826,0

1 079,8

1 276,4

1 375,9

Kínával

 

 

 

 

 

 

export

2,5

21,6

148,4

190,5

242,8

 

import

-

46,8

239,2

186,0

222,9

 

 

2. számú táblázat

A tőkés országok részesedése a KGST országok

külkereskedelmi forgalmából

 

 

1949

1950

1951

1952

1953

Csehszlovákia

 

 

 

 

 

 

export

53,2

45,2

38,5

28,0

22,0

 

import

55,8

45,5

40,4

29,3

21,1

Lengyelország

 

 

 

 

 

 

export

55,4

42,7

42,5

34,7

31,1

 

import

59,4

38,9

41,2

31,4

27,9

NDK

 

 

 

 

 

 

export

46,8

40,6

22,1

25,9

22,5

 

import

46,5

31,2

28,3

26,0

24,8

Románia

 

 

 

 

 

 

export

16,3

10,9

15,9

10,3

9,4

 

import

20,1

23,3

24,4

21,9

19,6

Bulgária

 

 

 

 

 

 

export

16,4

6,1

6,5

8,3

13,0

 

import

19,6

14,0

5,9

9,0

12,4

Magyarország

 

 

 

 

 

 

export

50,9

35,4

32,8

26,4

20,3

 

import

56,1

43,4

34,2

29,0

25,8

Forrás: MNL OL M-KS 276. f. 94. cs. 905. ő. e.

 

Az érem másik oldala a KGST belső forgalmának emelkedése volt. Egy 1951. május 26-ai

Karádi azt jelentette Budapestre, hogy az egy nappal korábbi KGST irodaülésen Mikojan elégedetten állapította meg, hogy az egymás közötti forgalom növekedése jelentős, 28-30% egy esztendő alatt. Ilyen dinamikus változásra nem is számítottak. Optimistán tekintett a nyersanyagtermelés emelkedésére, a gépek és berendezések gyártásának növekedésére, s a még meglévő hiányosságokat a további dinamikus növekedés révén orvosolhatónak nevezte. Egyben elégedetten állapította meg, hogy a kapitalista országok szándékai, vagyis a tervek meghiúsítása kudarcot vallott. Kilátásban helyezte közszükségleti cikkek vásárlását még az év folyamán Lengyelországtól, Csehszlovákiától és Magyarországtól. Ekkor az egyetlen számára igazán komoly figyelmet érdemlő fejlemény a szállítási határidők krónikus be nem tartása és a minőségi kifogások állandó visszatérése volt. Hamarosan azonban kiderült, hogy sokkal súlyosabb kérdéseket sem sikerül megoldani a hosszú távú szerződések megkötése ellenére. A nehézipar nyersanyag- és energiaigénye olyan mértékben növekedett, hogy a legtöbb terméket illetően a tagországok képtelenek voltak azt a termelés emelésével nagyarányú beruházások nélkül követni. Például a csapágyak gyártásában nem sikerült a KGST belső ellátást megvalósítani, és a minőségi és szállítási fegyelmi problémák kiküszöbölésére tett intézkedések sem bizonyultak hatásosnak, ami rendszeresen komoly gondot okozott a termelés folyamatosságának biztosításában.

Ezen a napon történt június 23.

1915

I. világháború: Az első isonzói csata kezdete, az olasz hadsereg támadásával szemben az Osztrák–Magyar Monarchia sikeresen védekezik.Tovább

1940

Hitler látogatást tesz a német csapatok által megszállt Párizsban.Tovább

1941

Szlovákia csatlakozik a Szovjetunió elleni hadjárathoz.Tovább

1961

Életbe lép a nemzetközi Antarktisz-egyezmény, amely kiköti a kontinens semlegességét.Tovább

1983

II. János Pál pápa első külföldi látogatása során Varsóban tárgyal Lengyelország államfőjével, Jaruzelski tábornokkal, és Zakopanéban...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!
 

Az ArchívNet frissen megjelent idei második lapszámában négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek család-, (kultúr)diplomácia-, valamint politikatörténet számára biztosíthatnak további ismeretanyagot. Jelenlegi számunk különlegessége, hogy nemcsak két, eddig még nem publikált interjút közlünk, ezzel engedve teret az oral history számára, hanem egy olyan, komplex képi-szöveges forrást is bemutat egyik szerzőnk, amely a 20. század gyorsan változó nagypolitikai helyzetének egy megmaradt lenyomata.

Éppen ez utóbbi ismertetés forrása keletkezett a legkorábban. Segyevy Dániel (térképész, Herder-Institut für historische Ostmitteleuropaforschung) saját tudományának diszciplínája szerint mutat be egy 1941-ben publikált szovjet térképet, amelynek különlegessége, hogy Moszkva akkori sajátos nagypolitikai álláspontjának a lenyomata. Ez a helyzet gyorsan megváltozott, ugyanakkor a bemutatott térkép azt az álláspontot-állapotot tükrözi, amely értelmében a Szovjetunió csak a második bécsi döntés területi változásait ismerte el, míg az elsőét nem.

Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) az 1956-ot követő megtorlások időszakába kalauzolja el az olvasót publikációjában. Az általa ismertetett források központi szereplője Szénási Géza, aki 1957-ben mint legfőbb ügyész működött. Pozíciójából adódóan volt rálátása a megtorló intézkedésekre, és az ezekkel kapcsolatos gondolatait foglalta össze Biszku Béla belügyminiszternek. Levelét nem ad acta kezelte a szaktárca, hanem megvizsgálták Szénási észrevételeit.

A hidegháborús időszakban a befolyásszerzés egyik módszere volt a különböző harmadik világbeli országok egyetemistái számára juttatott ösztöndíjak rendszere. Magyarország a szovjet blokk részeként szintén élt ezzel a módszerrel. Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásismertetésében a bolíviai-magyar ösztöndíjprogramra vonatkozó dokumentumokat mutat be, köztük egy olyan diplomáciai jelentést is, amely Bolívia első állandó magyarországi diplomáciai képviselőjétől származik.

A Jankovich, Károlyi és Apponyi családok fordulatokkal teli 20. századi történetéhez hozza közelebb az olvasót két, eddig még nem publikált interjúval Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár). Jankovich Ilona és Jankovich-Blanquet Ilona saját szavaikkal mutatják be, hogy miként alakult családjuk sorsa a magyarországi kommunista hatalomátvételt követően a franciaországi emigrációban.

Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2025. május 30.

Miklós Dániel
főszerkesztő