Anasztaz I. Mikojan a KGST élén

A KGST központi Iroda 1949. januári létrehozása után a szervezet a gyors iparosítás érdekében a tagországok terveinek, műszaki fejlesztéseinek, termelésük egy részének, egymás közötti és a tőkés országokkal való kereskedelmük összehangolására törekedett. Sztálin és vezetőtársai a katonai logika szerint gondolkodtak: minden egyes tagország építse ki hadi-, azaz nehéziparát, ennek rendelje alá gazdaságpolitikáját. Kereskedelmét pedig két szempont szerint szervezze: csökkentse függőségét a tőkés országoktól, eközben növelje importját és exportját a KGST keretén belül és Kínával.

Az alábbi, a KGST apparátus által összeállított táblázat mutatja, hogy a csehszlovák külkereskedelmi vitában Mikojan által képviselt irány milyen mértékben érvényesült az egyes országokat illetően. Ha az adatok pontosságáról nem is vagyunk teljes mértékben meggyőződve, a trendek egyértelműek. Csehszlovákia export-import értékei az 1. sz. táblázat szerint a KGST országokkal, Kínával és a Szovjetunióval növekvő, a tőkés országokkal csökkenő. 1952-re mind az export, mind az importot illetően már a Szovjetunióval való kereskedelme is meghaladta a tőkés országokkal való kereskedelem volumenét. A tőkés országokkal való kereskedelemben a 2. sz. táblázat adatai szerint a legnagyobb visszaesést Csehszlovákia és Magyarország szenvedte el. Kisebb, de jelentős csökkenés tapasztalható az NDK és Lengyelország esetében is. Románia és Bulgária eleve rendkívül alacsony szintről indult és még ez is csökkent, a 20 százalék körüli román import kivételével.

 

1. számú táblázat

Csehszlovákia külkereskedelmi forgalma

millió rubelben

 

 

1949

1950

1951

1952

1953

KGST országokkal

 

 

 

 

 

 

export

1 508,4

1 707,4

2 083,4

2 516,3

3 101,1

 

import

1 394,9

1 518,4

2 320,5

2 482,4

2 773,3

Tőkés országokkal

 

 

 

 

 

 

export

1 716,7

1 408,2

1 307,3

980,2

872,6

 

import

1 762,0

1 268,5

1 573,5

1 021,3

743,6

Szovjetunióval

 

 

 

 

 

 

export

754,6

791,6

1 018,1

1 161,9

1 284,9

 

import

755,4

826,0

1 079,8

1 276,4

1 375,9

Kínával

 

 

 

 

 

 

export

2,5

21,6

148,4

190,5

242,8

 

import

-

46,8

239,2

186,0

222,9

 

 

2. számú táblázat

A tőkés országok részesedése a KGST országok

külkereskedelmi forgalmából

 

 

1949

1950

1951

1952

1953

Csehszlovákia

 

 

 

 

 

 

export

53,2

45,2

38,5

28,0

22,0

 

import

55,8

45,5

40,4

29,3

21,1

Lengyelország

 

 

 

 

 

 

export

55,4

42,7

42,5

34,7

31,1

 

import

59,4

38,9

41,2

31,4

27,9

NDK

 

 

 

 

 

 

export

46,8

40,6

22,1

25,9

22,5

 

import

46,5

31,2

28,3

26,0

24,8

Románia

 

 

 

 

 

 

export

16,3

10,9

15,9

10,3

9,4

 

import

20,1

23,3

24,4

21,9

19,6

Bulgária

 

 

 

 

 

 

export

16,4

6,1

6,5

8,3

13,0

 

import

19,6

14,0

5,9

9,0

12,4

Magyarország

 

 

 

 

 

 

export

50,9

35,4

32,8

26,4

20,3

 

import

56,1

43,4

34,2

29,0

25,8

Forrás: MNL OL M-KS 276. f. 94. cs. 905. ő. e.

 

Az érem másik oldala a KGST belső forgalmának emelkedése volt. Egy 1951. május 26-ai

Karádi azt jelentette Budapestre, hogy az egy nappal korábbi KGST irodaülésen Mikojan elégedetten állapította meg, hogy az egymás közötti forgalom növekedése jelentős, 28-30% egy esztendő alatt. Ilyen dinamikus változásra nem is számítottak. Optimistán tekintett a nyersanyagtermelés emelkedésére, a gépek és berendezések gyártásának növekedésére, s a még meglévő hiányosságokat a további dinamikus növekedés révén orvosolhatónak nevezte. Egyben elégedetten állapította meg, hogy a kapitalista országok szándékai, vagyis a tervek meghiúsítása kudarcot vallott. Kilátásban helyezte közszükségleti cikkek vásárlását még az év folyamán Lengyelországtól, Csehszlovákiától és Magyarországtól. Ekkor az egyetlen számára igazán komoly figyelmet érdemlő fejlemény a szállítási határidők krónikus be nem tartása és a minőségi kifogások állandó visszatérése volt. Hamarosan azonban kiderült, hogy sokkal súlyosabb kérdéseket sem sikerül megoldani a hosszú távú szerződések megkötése ellenére. A nehézipar nyersanyag- és energiaigénye olyan mértékben növekedett, hogy a legtöbb terméket illetően a tagországok képtelenek voltak azt a termelés emelésével nagyarányú beruházások nélkül követni. Például a csapágyak gyártásában nem sikerült a KGST belső ellátást megvalósítani, és a minőségi és szállítási fegyelmi problémák kiküszöbölésére tett intézkedések sem bizonyultak hatásosnak, ami rendszeresen komoly gondot okozott a termelés folyamatosságának biztosításában.

Ezen a napon történt július 07.

1919

A Magyar Tanácsköztársaság Vörös Hadserege kivonul a Felvidékről; a Szlovák Tanácsköztársaság bukása.Tovább

1939

Kárpátalján megszűnik a katonai közigazgatás, hatályba lép a polgári közigazgatásra vonatkozó rendelet.Tovább

1951

Az első színes televízióadás az Egyesült Államokban.Tovább

1985

Taróczy Balázs (Heinz Günthardttal) első magyar győztesként megnyeri a férfi párost Wimbledonban.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Alakítók vagy elszenvedők? Személyek, családok, csoportok a huszadik századi történelemben

Tisztelt Olvasók!

A geológiától kölcsönzött szóval élve az ArchívNet idei második száma egyfajta „társadalmi szelvényt” kíván az olvasók elé tárni. A társadalom rétegei hasonlatosak bolygónk kőzettakarójához, amelyeket egyben, egyszerre nehéz áttekinteni, nem is beszélve arról – hogy akárcsak a geológia esetében – térben és időben is nagy eltérések mutatkozhatnak egy-egy országot mintául véve.
Jelen szám a tizenkilencedik-huszadik század magyar társadalmáról kíván egy szelvényt bemutatni, mind az alsó, közép és felső rétegekről. Olyan személyekről, csoportokról, akik között voltak, akik alakították az eseményeket, míg mások csak leginkább elszenvedték az idők változását, azonban erről – a mi, vagyis az utókor szerencséjére – írásban adtak számot.

Az időrendet követve az első Hlbocsányi Norbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltára) az írása, aki cégbírósági iratok segítségével mutatja be egy jelentős kereskedőcsalád, a Kohnerek osztrák-monarchiabeli felemelkedését, majd 1920-30-as évekbeli gazdasági hatalmuk elsorvadását. Csunderlik Péter (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, tudományos munkatárs Politikatörténeti Intézet) a társadalom középső rétegéhez tartozó értelmiség egy részét mutatja be írásában. Az általa bemutatott dokumentum egy lista azokról a személyekről, akik a Galilei-kör tagjaként 1919-ben felajánlották szolgálataikat a Forradalmi Kormányzótanácsnak.

Szlávik Jánosné (helytörténész, Gödöllő) a második világháború magyarországi harcainak időszakába kalauzol el minket Bőti Imre csendőr főtörzsőrmester naplóján keresztül, aki személyes sorsának viszontagságos voltáról adott számot írásában. Magos Gergely (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) retrospektív egodokumentumokat prezentál és elemez publikációjában. Írásának fő célja nemcsak maguknak a szövegeknek a bemutatása, hanem hogy a főként az értelmiség soraiból származó szerzők a hosszú negyvenes évek folyamán miként alakították át önmagukról szóló írásaikban a korábbi életeseményeiket.

Az időrendi sort Tóth Eszter Zsófia (történész–társadalomkutató, főmunkatárs, Mediaworks) forrásismertetése zárja. Az ArchívNet hasábjain korábban Keresztes Csaba már foglalkozott az ún. 1988-as „metróbalhéval”, azonban Tóth Eszter Zsófia ezúttal az 1980-as évekbeli magyarországi skinhead-mozgalmat a tagok társadalmi háttere felől közelíti meg bírósági iratok alapján.

Egyúttal felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei harmadik számába továbbra is várjuk a forrásismertetéseket a huszadik századi gazdaság- és társadalomtörténetre, valamint külföldi konfliktusokra vonatkozóan.
  

Budapest, 2022. május 27.
Miklós Dániel
főszerkesztő