Pusztító brit-amerikai légitámadás Szombathely rendező pályaudvara és más vasúti létesítményei ellenTovább
Anasztaz I. Mikojan a KGST élén
A KGST központi Iroda 1949. januári létrehozása után a szervezet a gyors iparosítás érdekében a tagországok terveinek, műszaki fejlesztéseinek, termelésük egy részének, egymás közötti és a tőkés országokkal való kereskedelmük összehangolására törekedett. Sztálin és vezetőtársai a katonai logika szerint gondolkodtak: minden egyes tagország építse ki hadi-, azaz nehéziparát, ennek rendelje alá gazdaságpolitikáját. Kereskedelmét pedig két szempont szerint szervezze: csökkentse függőségét a tőkés országoktól, eközben növelje importját és exportját a KGST keretén belül és Kínával.
2.
Karádi Gyula levele Friss Istvánnak 1950. november 1.
2213/K9
Moszkva, 1950. november 1.
Titkos.
Készült 2 pld.
Összesen 1 lap
Kedves Friss elvtárs!
Legutóbbi levelem óta egy ülés volt, amelyen elkezdtük a cseh - kapitalista külkereskedelem bírálatát. Három órás ülés után Mikojan elvtárs javaslatára félbeszakítottuk azzal, hogy a legközelebbi ülésen folytatjuk. Eddig csak az információra vonatkozó kérdések hangzottak el, az azokra vonatkozó cseh válasz, továbbá a román, lengyel és bolgár kritika. Mindhárom igen éles volt, különösen a román és a bolgár, és valószínűnek tartom, hogy Mikojan elvtárs nemcsak azért javasolta a megszakítást, mert az idő előrehaladt, de mert mielőtt ő elmondja a véleményét, még egyszer utána akar nézni az elhangzott éles bírálatok indokainak. A részletes beszámolót a vitáról legközelebbi levelemben, a vita lezajlása után fogom megadni.
A sokoldalú klíring életbeléptetésére vonatkozó javaslatunk elkészült és a következő ülés napirendjén szerepel. A múlt ülésen ejtett megjegyzéséből Mikojan elvtársnak arra következtetünk, hogy őt jelenleg élénken foglalkoztatja ez a kérdés. Javaslatunk csupán annyiban megy túl a 2. ülésszakon elfogadott határozattól, hogy bizonyos mértékben kiszélesíti a sokoldalú klíring területét a fizetési mérleg egyéb tételeivel is. Azon kívül a klíring-értekezlet jobban előkészített megszervezését javasolja.
Sabanszkit és Radulescut a múlt héten jelentéstételre hazahívták, Sabanszki ma, Radulescu valószínűleg 7-re jön csak meg.
Tegnap este futár meghozta az 53. és 54. sz. küldeményeket. Az 53-at okt. 20-án adták át a Külügynek, de az előző futár otthon hagyta, mert „sok egyéb csomagja" volt. Ez alkalommal ismét fel szeretném hívni a figyelmedet erre a tényre, hogy a Külügy maga dönt arról, hogy melyik csomag sürgős, és melyik nem. Helyes volna, ha értesítenétek rendszeresen a munkánkat érintő hazai ügyekről. Így pld. a többi
úgy tudom, hogy az albánok, meg sem várva a szesszió határozatát, újabb hitelkéréssel fordultak az egyes kormányokhoz, valószínűleg hozzánk is. A szovjet kormányhoz is, ők még nem adtak választ. Ha hozzánk is fordultak, írjátok meg, hogy milyen választ adtunk. Nem kapunk értesítést az otthon tartózkodásom alatt Gerő elvtársnál a külkereskedelemmel kapcsolatban felvetett kérdések állásáról sem. Általában néha kicsit elfog a keserűség, ha látom, hogy egy-két kollégám milyen jól van informálva a hazai dolgokról, mihozzánk képest.Karczag és Akarat elvtársék által felvetett kérdésekre legközelebbi levelünkben adunk részletes választ. Ez a mostani futár meglepetésszerűen megy. Ülésszakra még mindig csak annyit mondanak, hogy hamarosan meglesz.
Elvtársi üdvözlettel
Karádi Gyula
Jelzet: MNL OL M-KS 276. f. 94. cs. 903. ő. e. 20. - Magyar Dolgozók Pártja, MDP központi szervei, Terv, Pénzügyi és Kereskedelmi Osztály. - Géppel írt eredeti levél. Kézzel: „Elvtársi üdvözlettel Karádi Gyula". A levél tetején kézzel: No 30501101, 2213/K9. Titkos. Készült 2 pld. Összesen 1 lap.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt március 26.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő