Vlagyimir Iljics Lenin ünnepélyesen bejelenti a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének, a Szovjetuniónak megalakulását.Tovább
Szovjetek Taszáron
1946 áprilisában a közlekedési tárca a Honvédelmi Minisztériumtól hivatalos értesítést kapott, hogy a magyarországi repülőterek tulajdonjogát egy magyar-szovjet vegyes bizottság fogja kideríteni. A felderítés célja elsődlegesen az volt, hogy a háború alatti építkezés során volt-e példa a Harmadik Birodalom tőkebevonásával létrejött beruházásra. A közlekedési tárca illetékesei ugyan értesítették a Honvédelmi Minisztériumot, hogy a német csapatok igényei szerinti átalakításokkal kapcsolatos anyagi terheket Magyarország viselte, de a vegyes bizottság megkezdte működését.
Forrás
Felvétetett Kaposváron (a taszári repülőtéren) 1946. évi május hó 17-én
Tárgy: A repülőtéren történt építkezésekkel kapcsolatos német tőke és német munkálatok tárgyában
Jelen vannak:
| A SZEB képviseletében: Brett I. I. alezredes Szavkin M. A. mérnök-alezredes urak, | |
| Magyar részről: Szabó Mátyás alezredes és Lipták Balázs mérnök-ezredes a Magyar Honvédelmi Minisztérium, egyben a Magyar Jóvátételi Hivatal képviseletében és Tihanyi László légügyi főtanácsos úr a Magyar Közlekedésügyi Minisztérium képviseletében. |
A repülőtér 1928-ban létesült. 1942-ben a régi repülőtér mellett attól északra új repülőtér építését határozta el a honvédelmi minisztérium.
Az új repülőtér építési munkái 1943 nyarán kezdődtek el és 1944 őszéig folytatódtak, amikor a hadmuveletek miatt szétszakadtak.
- A tereprendezési munkákat Balogh Zsolt budapesti vállalkozó végezte. A munkálatoknak csak körülbelül 40%-a készült el. A vállalati összeg: 3,430.366.20 p.[engő] volt. A munkával való megbízás 1944. január 7-én történt 853.971/33. - 1943. szám alatt. A munka 1944 februártól 1944. novemberig volt folyamatban. A kereseteket a magyar repülő hadosztály parancsnokság a Postatakarékpénztár útján csekken utalta át a vállalkozónak, a Magyar Országos Központi Takarékpénztárnak/MOKTÁR.
- A magasépítési munkákat Török Árpád kaposvári és Németh pécsi vállalkozók végezték. Megbízás a légierő parancsnokság 1943. május 11-én kelt 111.179/XI. - 1943 számú rendeletével történt. A vállalati összeg15,09.997.- p[engő] volt. A munka 1943 májusában kezdődött és a Honvédelmi Minisztérium rendeletére már 1944 szeptemberében be lett szüntetve. Az épületek körülbelül 40%-ig készültek el. Két épületre a tető is elkészült, de ismeretlen tettesek már elhordták. A vállalkozók kereseteit a magyar repülő hadosztály parancsnokság a Postatakarékpénztár útján csekken utalta át a vállalkozóknak a Dunántúli Bank és Takarékpénztárhoz Kaposvárra.
Az építkezésbe németek egyáltalán nem folytak be. Német építési szakember nem volt a repülőtéren, német csapat is csak 1944 késő őszén és az elvonuláskor a régi repülőtér valamennyi épületét felrobbantotta.
A jegyzőkönyv orosz és magyar nyelven készült. Tartalmuk azonos.
| Lipták Balázs a Magyar Honvédelmi Minisztérium képviselője | I. I. Brett a SZEB képviselője | |
| Szabó Mátyás a Magyar Jóvátételi Hivatal és Honvédelmi Minisztérium képviselője | M. A. Szavkin a SZEB képviselője | |
| Tihanyi László a Magyar Közlekedésügyi Minisztérium képviselője |
XIX-H-1-?? ??. doboz, paginálatlan (Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, Légiközlekedési Főosztály)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 30.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
szerzőnk közül három is foglalkozik a korszakkal, igaz, különböző eseményeket vizsgáltak. Ugyanakkor másként is csoportosíthatók hatodik számunk írásai: három szerző esetében ugyanis az idő mint jelenség bír fontossággal. Két írás ugyanis retrospektív, míg a harmadik pedig egy olyan gazdaságpolitikai szabályozást-lehetőséget mutat be, amely igazán csak a forrásismertetésben szereplő évtizedet követő évtizedekben teljesedett ki – és ebben a formájában közismert napjainkban is.
Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) két irat segítségével mutatja be, hogyan jelent meg 1944 őszén a szovjet hadsereg Szatmárban, és mit tapasztaltak a helyiek az ottani harcok, a kezdeti megszállás során, illetve miként viselkedtek a szovjet csapatok a rekvirálás és a beszállásolás alkalmával."
Rendhagyó írást közlünk, amelyet Károlyi Mária (nyugalmazott régész, Savaria Múzeum) jegyez. Lapunk 2013. évi 5. számában Szécsényi András mutatta be Handler László munkaszolgálatos naplóját, amelyet korábban Károlyi Mária bocsátott a rendelkezésére. A napló ismertetése kapcsán, bő tíz évvel a megjelenés után, néhány személyes adalékot kívánt hozzáfűzni Károlyi Mária Handler László és családja történetéhez visszaemlékezés formájában.
A háztáji gazdálkodás említése sokak számára valószínűleg a Kádár-korszak gazdaságirányítását idézi fel. A Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) által ismertetett dokumentumok azonban azt mutatják be, hogy a Rákosi-korszakban miként próbálta az állami vezetés bevezetni és szabályozni a háztáji gazdálkodást.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre.
Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. december 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő
