Szovjetek Taszáron

Vizsgálat a taszári repülőtér ügyében 1946-ban

1946 áprilisában a közlekedési tárca a Honvédelmi Minisztériumtól hivatalos értesítést kapott, hogy a magyarországi repülőterek tulajdonjogát egy magyar-szovjet vegyes bizottság fogja kideríteni. A felderítés célja elsődlegesen az volt, hogy a háború alatti építkezés során volt-e példa a Harmadik Birodalom tőkebevonásával létrejött beruházásra. A közlekedési tárca illetékesei ugyan értesítették a Honvédelmi Minisztériumot, hogy a német csapatok igényei szerinti átalakításokkal kapcsolatos anyagi terheket Magyarország viselte, de a vegyes bizottság megkezdte működését.

Forrás

Felvétetett Kaposváron (a taszári repülőtéren) 1946. évi május hó 17-én

Tárgy: A repülőtéren történt építkezésekkel kapcsolatos német tőke és német munkálatok tárgyában

Jelen vannak:

 A SZEB képviseletében:
Brett I. I. alezredes
Szavkin M. A. mérnök-alezredes urak,
 Magyar részről:
Szabó Mátyás alezredes és
Lipták Balázs mérnök-ezredes a Magyar Honvédelmi Minisztérium, egyben a Magyar Jóvátételi Hivatal képviseletében és Tihanyi László légügyi főtanácsos úr a Magyar Közlekedésügyi Minisztérium képviseletében.

A repülőtér 1928-ban létesült. 1942-ben a régi repülőtér mellett attól északra új repülőtér építését határozta el a honvédelmi minisztérium.

Az új repülőtér építési munkái 1943 nyarán kezdődtek el és 1944 őszéig folytatódtak, amikor a hadmuveletek miatt szétszakadtak.

  1. A tereprendezési munkákat Balogh Zsolt budapesti vállalkozó végezte. A munkálatoknak csak körülbelül 40%-a készült el. A vállalati összeg: 3,430.366.20 p.[engő] volt. A munkával való megbízás 1944. január 7-én történt 853.971/33. - 1943. szám alatt. A munka 1944 februártól 1944. novemberig volt folyamatban. A kereseteket a magyar repülő hadosztály parancsnokság a Postatakarékpénztár útján csekken utalta át a vállalkozónak, a Magyar Országos Központi Takarékpénztárnak/MOKTÁR.
  2. A magasépítési munkákat Török Árpád kaposvári és Németh pécsi vállalkozók végezték. Megbízás a légierő parancsnokság 1943. május 11-én kelt 111.179/XI. - 1943 számú rendeletével történt. A vállalati összeg15,09.997.- p[engő] volt. A munka 1943 májusában kezdődött és a Honvédelmi Minisztérium rendeletére már 1944 szeptemberében be lett szüntetve. Az épületek körülbelül 40%-ig készültek el. Két épületre a tető is elkészült, de ismeretlen tettesek már elhordták. A vállalkozók kereseteit a magyar repülő hadosztály parancsnokság a Postatakarékpénztár útján csekken utalta át a vállalkozóknak a Dunántúli Bank és Takarékpénztárhoz Kaposvárra.

Az építkezésbe németek egyáltalán nem folytak be. Német építési szakember nem volt a repülőtéren, német csapat is csak 1944 késő őszén és az elvonuláskor a régi repülőtér valamennyi épületét felrobbantotta.

A jegyzőkönyv orosz és magyar nyelven készült. Tartalmuk azonos.

Lipták Balázs
a Magyar Honvédelmi Minisztérium
képviselője
 I. I. Brett
a SZEB képviselője
Szabó Mátyás
a Magyar Jóvátételi Hivatal és
Honvédelmi Minisztérium képviselője
 M. A. Szavkin
a SZEB képviselője
Tihanyi László
a Magyar Közlekedésügyi Minisztérium
képviselője
  

XIX-H-1-?? ??. doboz, paginálatlan (Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, Légiközlekedési Főosztály)

Tartalomjegyzék

Ezen a napon történt március 28.

1914

Bohumil Hrabal cseh író (†1997)Tovább

1943

Sergey Rachmaninov orosz zeneszerző, zongoraművész, karmester (*1873)Tovább

1945

A visszavonuló német csapatok felrobbantják a komáromi Duna-hidat.Tovább

1955

Nagy Imre miniszterelnök Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének írt levelében formálisan is kénytelen volt lemondani miniszterelnöki...Tovább

1969

Dwight David Eisenhower tábornok, az Amerikai Egyesült Államok 34. elnöke, hivatalban 1953–1961-ig (*1890)Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.

Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.

Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.

Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő