Bauer Sándor tűzhalála állambiztonsági szempontból kiemelten veszélyesnek számított. Ezzel magyarázható, hogy azt az ötfős társaságot,...Tovább
A vietnámi „kaland”
„M. L. (35 éves, MSZMP-tag) tartalékos hadnagy, a NEFB magyar tagozatának tagja a saigoni szálláskörletből április 23-án 23 órakor ismeretlen helyre távozott. Hátrahagyott leveléből egyértelműen megállapítható, hogy a körletet előre megfontolt, dezertálási szándékkal hagyta el. M. tartalékos hadnagy Vietnamban tartózkodása során a VII. körzetben volt beosztva, ahol szoros érzelmi nexust alakított ki egy vietnami nővel. […] Vietnami tartózkodása alatt magatartásában gyanús körülményt, szökési szándékra utaló jelenséget nem tapasztaltak.”
Jelentés Puja elvtársnak
| Honvédelmi minisztériumi államtitkár | Készült: 8 eredeti pld-ban |
| 210/1974. | Egy példány 2 lap |
| 6. sz. példány |
Puja Frigyes Elvtárs
külügyminiszter
Budapest
Tisztelt Puja Elvtárs!
A saigoni Magyar Tagozat katonai parancsnoksága jelentette, hogy M. L. t. hdgy. 23-án az éjjeli órákban eltunt. Hátrahagyott leveléből kitunik disszidálási szándéka, arra azonban nem utalt, hogy hová, milyen követségre, hogy hol kíván menedékjogot kérni. Jelenlegi tartózkodási helye ismeretlen. A nagykövet azonnal intézkedett és írásban felkérte a Kettes Katonai Bizottság saigoni fél vezetőjét, Hiep tábornokot, hogy nyújtson segítséget a felkutatásához.
M. L. politikai megbízhatóságával vagy disszidálási szándékával kapcsolatban sem Budapesten, sem Vietnamban eddig semmiféle adat nem merült fel.
M. hdgy. Can Thoban, a VII. körzetben teljesített szolgálatot, mint tolmács és hadtáp-feladatokkal foglalkozó beosztott tiszt. Április 19-én érkezett Saigonba, mert Cs. vőrgy. elvtárs parancsára áthelyezték a IV. körzetbe. Áthelyezésének oka az volt, hogy M. egy vietnami nővel olyan szoros kapcsolatot építet ki, melynek megszüntetését a parancsnok minden körülmények között kívánatosnak látta.
M. L. t.hdgy.1939-ben született D-ön. Apja jelenleg is D-ön lakik, a földmuvesszövetkezet elő-adója. Nős, egy gyermeke van, aki 1969-ben született. Foglalkozása vegyészmérnök; párttag 1968 óta; KISZ tag 1957 óta.
Négy hónapos tartalékos hadtáptiszti tanfolyamot végzett 1966-ban. Alhadnagyként szerelt le. 1971-ben egy hónapos továbbképzésen vett részt a Hadtápkiképző Központban. A vietnami előkészítő tanfolyamra hívták be 1973-ban Budaörsre, majd Budapestre. 1973. december ll-e óta tartózkodik Vietnamban.
Felesége, N. K., az Építésügyi Tájékoztató Központban dolgozik, mint muszaki fordító. Felesége apja: N. S., jelenleg nyugdíjas; eredeti foglalkozása építésvezető.
M. L. utolsó polgári beosztása: vegyészmérnök az Egyesült Vegyimuvek Muszaki Fejlesztési Osztálya kísérleti laboratóriumában, csoportvezetői beosztásban.
M. disszidálásáról szóló saigoni jelentés a mai napon ll,15-kor jutott tudomásunkra.
Az AP hírügynökség az eltunésről és valószínu disszidálásáról már hírt adott.
Budapest, 1974. ápr. 24.
| /: Csémi Károly :/ |
| Felterjesztve | /: megküldve :/ |
| Kádár János | Fock Jenő |
| Biszku Béla | Borbándi János |
| Varga Péter | Benkei András |
| Puja Frigyes elvtársnak. |
MOL-XIX-J-63-a-22. doboz (Magyar Országos Levéltár - Vietnámi Nemzetközi Ellenőrző Bizottság Magyar Tagozata - TÜK iratok 1972-1975 - 22. doboz)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 26.
1969
1986
Robbanás és tűz a csernobili atomerőmű egyik reaktorában (Ukrajna), az eddigi legsúlyosabb következményű nukleáris baleset békeidőben.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő