Hadirokkant sors a második világháború után

A hadirokkant „ott reszket hidegrázósan, roncs idegekkel az utcasarkon, világtalan szemmel, fehér botjára támaszkodva és ott ül a hídfőknél, villamos végállomásoknál, sétatereken, fél karral, fél lábbal vagy mind a két végtagja híjjával. […] Mindennapi útjainkon előttünk bicegnek, roskadoznak, mint a nemzet lelkiismeretének élő, tragikusan vonagló és vádoló jelképei. […] Vádolják […] a haladás, az emberiesség, a közjólét ellenségeit, e romlott képzeletű, rögeszmékbe zavarodott politikusokat, akik két világháborúba taszították a békés, munkás és emberi életet szomjazó népeket.”

A hadirokkantak sérelmei, panaszos levelei

a.
Hacker Kálmán és Budaházy Jenő beadványa a népjóléti miniszterhez

M Á S O L A T

A Hadirokkantak-, Hadiözvegyek és Hadiárvák Országos Nemzeti Szövetsége Debreceni Csoportjától

45/1946. Honsz. sz.

Tárgy: A hadigondozottak legsúlyosabb sérelmei és ezekkel kapcsolatos kérelmei

Népjóléti Miniszter Úr!

Elsősorban is legsúlyosabban sérelmezzük azt, hogy az általunk már az előző év őszén ajánlott és azóta több ízben megismételt aranyalapra való áttérés - és ennek a drágasághoz mért szorzószámmal való kifizetése - a mai napig sem történt meg, s emiatt a hadigondozottak tömegei - országos viszonylatban százezrei - irtózatos nyomorban és rettenetes ínségben tengődnek. A júliusra adópengőben megállapított járulékok is csak mintegy 25%-ban közelítik meg a mi javaslatainkat, s a mai napig, ezeknek a tételeknek a kifizetését még csak meg sem kezdték. Ezzel kapcsolatos kéréseink a következők:

  1. Kívánjuk - a legénységi és tiszti hadirokkantakra, hadiözvegyekre és hadigondozottakra egyformán a járadékoknak az állami rendszerű X. fizetési osztály szerinti megállapítását úgy, hogy a 100%-os hadirokkant ennek a teljes összegét, a 75%-os hadirokkant a 75%-át, az 50%-os hadirokkant az 50%-át, a hadiözvegy szintén az 50%-át, s a 25%-os hadirokkant a 25%-át kapja. A többi hadigondozási járuléknak a fenti összegekhez való arányosítását kérjük. Egyben kérjük a hadirokkantak feleségei után a családi pótlék megállapítását és folyósítását, és valamennyi 100%-os hadirokkant után az ápolási pótdíj megállapítását és folyósítását.
  2. Kívánjuk, hogy a hadigondozottak járulékai mindenkor teljesen a közalkalmazottak fizetésemelésével azonos arányban és ugyanakkor fizettessenek ki, s a pontos kifizetésre, az arra illetékes tisztviselők fegyelmi felelősség terhe alatt köteleztessenek, s a maguk fizetését mindaddig ne vehessék fel, amíg az esedékes hadigondozási járulékokat ki nem fizették.
  3. Az  mintájára - teljes önkormányzattal és széles hatáskörrel felruházva - sürgősen felállítandók volnának országszerte - törvényhatóságonként - hadirokkantak vezetésével és a helyi Honsz Csoportok bevonásával a Hadigondozó Hivatalok, mert a hadigondozottak ügyeinek a gyors elintézését és illetményeik mindenkori azonnali folyósítását csak ettől várhatjuk. Ugyancsak kívánjuk a törvényhatósági szociális ügyosztályok teljes személyzetének - az egész vonalon - hadirokkantakkal való azonnali leváltását, mert eddigi szomorú tapasztalataink szerint a szociális ügyosztályokban működő nem hadigondozott vezetőktől és beosztott tisztviselőktől a rideg mellőzésen kívül semmit sem kaptunk, s tőlük egyebet a jövőben sem várhatunk.
  4. Az orthopaed-cipőt viselő bajtársak cipői 1944 óta, javítás nélkül romlanak, s annak a megjavítására önerejükből képtelenek, miért is kérjük, hogy - miután az amúgy is a Népjóléti Minisztérium kötelessége - nevezettek cipőinek az esedékesség időpontjában helyben való megjavítására az Állami Művégtaggyár Igazgatósága - vagy a Népjóléti Minisztérium - mindenkor elegendő mennyiségű természetbeni anyagot utaljon ki, és küldjön le törvényhatóságonként a megyei székhelyekre, s a megfelelő összegű munkadíjat is - illetve erre is megfelelő átalányösszeget - előre utalja ki a polgármester kezeihez.
  5. Az 5700/1945. M. E. sz. rendeletre - valamint az 1933. évi VII. t.c. 27. §-a 12. szakaszára - hivatkozással kérjük, hogy a B-listára került hadigondozottak ügyében végleges elbocsátásuk előtt - az ok nélküli vagy személyes bosszú alapján történő elbocsátások megakadályozására - illetékes Honsz Csoportjuk feltétlenül meghallgattassék, és írásbeli nyilatkozatra szólíttassék fel, s az elbocsátásra vagy visszatartásra nézve (ha nevezettek leigazoltattak és ellenük fegyelmi vagy népbírósági marasztaló ítélet nem hozatott) a Honsz javaslata és nyilatkozata döntő legyen. Mindenesetre kérjük, hogy a B-listára került hadigondozottak ügyében a Honsz Csoportok utólagos előterjesztési joga biztosíttassék és - mint törvényes érdekképviseleté - a döntés a Honsz kellően indokolt javaslatának megfelelően történjen, s még elbocsátás esetén is - ha a Honsz javaslata kívánja - visszavétessék, azaz eredeti állásában visszatartassék. Kívánjuk és kérjük, hogy büntetlen előéletű hadigondozott tisztviselő elbocsátása esetén is csak előírt, köteles, teljes szolgálati ideje beszámításával és elérhető legmagasabb fizetése 100%-ával legyen csak nyugdíjazható.
  6. Kívánjuk és kérjük - az ősszel már bekért és most tavaszon ismét megsürgetett hadigondozási statisztikai kérdőlapok begyűjtésével kapcsolatban - hogy a hadirokkantak vérrel megszerzett és megszolgált nyugdíja (tekintet nélkül állására, foglalkozására, vagyonára vagy keresetére) minden egyes hadirokkant részére - vérrel szerzett jog címén - feltétlenül és teljes egészében meghagyassék. (1922-1924 között 2 és fél éven át a régi rendszer kísérletkép[p]en már egyszer beszüntette az állásban lévő hadirokkantak nyugdíját, azonban rövidesen belátta hibáját, és azt, hogy jogtalanul, erőszakosan és törvényellenesen járt el, s 2 és fél év után ismét folyósította ezek nyugdíját. Lehetetlen, hogy az új szociális világrend vezetői mostohábban bánjanak el a harctereket megjárt és sokat szenvedett hadirokkantakkal, mint a régi vezetők.)
  7. A Honsz-nak, mint az 1933. évi VII. t.c. 33. §-a szerinti törvényes és hivatalos érdekképviseletnek, minden egyes hadigondozott kötelezett tagja legyen, és a mindenkori járulék 2%-át kitevő tagsági díjat kivétel nélkül mindenkitől az illetményeit számfejtő és utaló hatóság vonja le.
  8. Az  segélyek 90%-a vidékre adassék ki, s azokból elsősorban is a sok gyermekes hadirokkantak és hadiözvegyek, s az öreg, magukon segíteni már nem tudó, túlnyomó részben munka- és keresőképtelen hadirokkantak és hadiözvegyek részesüljenek, mert ennél elhagyatottabb, árvább, szegényebb osztály sehol sincsen. (Debrecenben ez ideig még egyetlen egy hadigondozott sem kapott ilyen segélyt.) A kiosztásba a Honsz Csoportok elnökei vagy megbízottai feltétlenül bevonandók.
  9. A Honsz Csoportok és Fiókok úgy az országos választmányi ülésekre, valamint a közgyűlésekre teljesen ingyenes vasúti szabadjegyet kapjanak, mert a jelenlegi magas vasúti díjak megfizetésére képtelenek. A hadigondozottak évi 6 (hat) vasúti jegyet díjmentesen kapjanak Magyarország bármely vasúti vonala bármely állomására.
  10. Minden igazolt hadigondozott legalábbis 50%-os adókedvezményt kapjon.
  11. Föld-, házhely- vagy svábbirtok kiutalásánál hadigondozottak bárkivel szemben is törvényesen elsőbbségben részesíttessenek.
  12. A hadigondozottak részére ipari-, árusítási stb. tevékenység kifejtésénél, méhészet, gyümölcsészet vagy nyúlfarm stb. létesítésénél vagy más ilyenféle vállalkozásoknál megfelelő természetbeni vagy készpénzállamsegély folyósíttassék.
  13. Az iparrevízió alkalmával nyomtatványért bekövetelt 50 000 adópengő a törpeárus hadigondozottak részére visszautalandó.
  14. A hadigondozott trafikosok mindenkor elegendő áruval látandók el azért, hogy abból tényleg meg is élhessenek.
  15. A helyi termelőbizottságokba a Honsz Csoportok feltétlenül bevonandók és képviseltetendők, mert ez idő szerint mezőgazdasági kérdéseknél a hadigondozottak érdekeit ottan senki sem képviseli, és így attól semmi kedvezményt nem élveznek.
  16. Az ipari revízió alkalmával az érdekelt hadigondozott iparosok (és kereskedők) érdekei a legszélsőbb határig menően figyelembeveendők és biztosítandók.
  17. Az összes iparigazolványok és állami jogosítványok szigorú felülvizsgálatát kérjük pártállásra való tekintet nélkül és főleg protekciómentesen. A helyi viszonyokkal ismerős helyi bizottságok - hadigondozottaknál a Honsz - javaslata legyen az irányadó a döntésnél, mert a protekciót csakis így lehet kizárni.
  18. Állami jogosítványokat - szesz nagy- és kiskereskedés, élesztő elosztót, só, ecet és dohányárudákat (a nagy dohányárudákat 2-3) - nincstelen hadigondozott részére állami támogatással kérjük kiadni, hogy így a hadigondozottak egy részének a tisztességes emberi megélhetése biztosíttassék.
  19. Akinek a megélhetését biztosító megfelelő polgári jövedelme van, az állami jogosítványt vagy iparengedélyt ne kaphasson, és ne bírhasson.
  20. Minden 60. életévét betöltött hadirokkantat egy rokkantsági fokkal (egy járadékosztállyal) léptessenek elő.
  21. A rádió előfizetési díját minden hadirokkantnak engedjék el.
  22. A lakbéradónál a hadigondozottak részére nagyobb mérvű kedvezmények megadását kérjük.
  23. A rövidesen kiadásra kerülő új lakbérrendeletben a hadigondozottak érdekeinek az erőteljes védelmét kérjük.
  24. Az új (ellátási jegyek szerint augusztus 1-jén kezdődő) gazdasági évben lisztből és kenyérből a hadigondozottak részére nagyobb (legalábbis a dolgozók számára mindenkor megállapítandó) napi fejadag megállapítását kérjük, hogy hosszas koplalás után legalábbis kenyérből és főtt tésztából félig jóllakhassanak. Kérjük továbbá, hogy az új kenyér és liszt (valamint a burgonya, hagyma, főzelék, só, ecet, fa) árait a mi eddig jelképes nyugdíjainkhoz mérten megszabandó és abból kifizethető árban állapítsák meg, mert máskülönben jövőre is az éhenhalásnak leszünk kitéve.

Miután kéréseink teljesítésére - a hadigondozottak mostoha sorsának a feljavítása - egyenesen a nemzeti becsület kérdése is (az ellenkezője pedig a nemzet szégyene lenne), azért kéréseink megszívlelését és soron kívüli teljesítését kérjük.

Debrecen, 1946. évi július hó 11-én.

Mély tisztelettel

Budaházy Jenő s. k.
titkár
25%-os hadirokkant
Hacker Kálmán s. k.
elnök
75%-os hadirokkant, az 1919-i forradalmi vésztörvényszék v[olt] elnöke

A másolat hiteléül:
[olvashatatlan aláírás]
irodavezető

***

A Népjóléti Minisztérium Hadigondozási főosztályának jelentése a hadigondozottak sérelmeire és ezzel kapcsolatos kérdéseire

Ügyirat száma: 150 249/1946. IV/1.

A IV. főosztály jelentése a 771/1946. számú miniszteri jelzőlapra

A HONSZ debreceni csoportjának beadványával kapcsolatban az alábbiakat jelentjük:

ad 1) A hadigondozási pénzellátások emelése szoros kapcsolatban áll az 1946/47. évi költségvetésben erre a célra előirányzott hitelösszeggel. Mindaddig, amíg a jelenlegi hitelösszeg megfelelő mértékben nem emeltetik, a hadigondozási pénzellátások összegeinek emelése nem lehetséges. Ennek érdekében a pénzügyminiszter úrhoz és a Gazdasági Főtanácshoz 147 889/1946. szám alatt megkeresést intéztünk. Ennek az átiratunknak az alapján a tárgyalások folyamatban vannak.

ad 2) Mindent elkövetünk, hogy a pénzellátások az esedékesség napján késedelem nélkül kifizettessenek. Ennek akadálya volt eddig egyrészt a vagyoni cenzus bevezetése következtében az igényjogosultság felülbírálásának elhúzódása, másrészt az, hogy az ellátmányok csak késedelmesen állottak rendelkezésre, illetőleg a pénzügyminiszter úr csak meghatározott időpont utáni kifizetéshez járult hozzá. Tekintettel arra, hogy a pénzellátások kifizetéséhez szükséges ellátmányok rendelkezésre bocsátása több hatósági szerv összeműködésének az eredménye, annak késedelmes kifizetéséért - kirívó esetektől eltekintve - az eljáró tisztviselők nem tehetők felelőssé. Kirívó esetekben pedig megvan a lehetőség arra, hogy a mulasztó tisztviselőt fegyelmi úton felelősségre vonjuk.

ad 3) Az Országos Társadalombiztosító Intézet a társadalombiztosítást teljesen önállóan, saját költségvetése alapján, saját szerveivel és intézményeivel látja el. A HONSZ feladatát és működési körét azonban nem lehet összehasonlítani az OTI feladatával és működési körével. A HONSZ társadalmi érdekképviseleti szerv, a törvényben ennek megfelelően reáruházott feladatokat egyedül a jelenlegi szervezeti adottságai mellett oldja meg. Ezért önkormányzati szervként megszervezése nem látszik célszerűnek. A törvényhatósági szociális ügyosztályok teljes személyzetének hadirokkantakkal való kicserélése már azért sem indokolt, mert ezek az ügyosztályok nemcsak hadirokkantak ügyeivel foglalkoznak.

ad 4) Orthopädiai cipőknek helyi iparosok útján való javíttatására a törvényes lehetőség megvan. E tárgyban az illetékes közigazgatási hatóságnak, jelen esetben Debrecen város polgármesterének kell megkeresést intézni a Magyar Állami Művégtaggyárhoz, amely költségvetésének keretei között kész az iparosoknak szerződésszerű megbízást adni, amennyiben áraik nem haladják meg lényegesen a gyár előállítási árait. Sajnos, ebben a tekintetben kedvezőtlenek az értesülései.

ad 5) Az a kérés, hogy a B-listázó bizottságok határozataik meghozatala előtt a HONSZ illetékes csoportját is meghallgassák, már nem időszerű.

ad 6) Itt utalunk az 1) pontban előadottakra. A vagyoni cenzus is csak akkor helyezhető hatályon kívül, illetőleg csak akkor enyhíthető, ha az azzal járó költségtöbbletre a megfelelő pénzügyi fedezetet megkapjuk.

ad 7) A hadirokkantak HONSZ-tagsága eddig önkéntes elhatározáson alapult. A belépés kötelezővé tétele nem lenne összeegyeztethető a demokrácia követelményeivel.

ad 8) A külföldi segélyek szétosztását a minisztérium VI. főosztálya intézi és így a segélyeknek csak a VI. főosztály által megállapított részét fordíthatjuk hadigondozási célokra. A hadigondozás céljaira rendelkezésre bocsátott külföldi segélyeket a hadirokkantak számarányának megfelelően osztjuk szét az egyes törvényhatóságok között.

ad 9) Vasúti szabadjegyek engedélyezése iránt a HONSZ országos központja is tett lépéseket a közlekedésügyi miniszter úrnál. Ez azonban mindez ideig nem vezetett eredményre, mert a miniszter úr közlekedéspolitikai és pénzügyi okokra tekintettel a kérést eddig nem teljesítette. Közgyűlés, országos választmányi ülés esetében, mint az a legutóbb is történt, a közlekedésügyi miniszter úr korlátozott számban szabadjegyet rendelkezésre bocsát.

ad 10) - 23) Ezekben a pontokban felsorolt érdekvédelmi feladatokat főosztályunk állandóan napirenden tartja. A hadigondozottak részére adókedvezmények biztosítása érdekében már eddig is folytattunk tárgyalásokat (pl. lakásadó), és azokat állandóan szorgalmazzuk. A föld- és házhelyjuttatásoknál annak telepítési vonatkozásaiban az 1946:IX. tc. hadigondozottak részére elsőbbséget biztosít. Ennek a kérdésnek a hadigondozottak szempontjából kedvező rendezése céljából állandóan tárgyalunk a földmívelésügyi minisztériummal. A termelőbizottságokban a hadigondozottak képviselete véleményünk szerint nem indokolt, mert ezekben a bizottságokban elsősorban termelési szempontoknak kell érvényesülni. A hadigondozottak ipari, kereskedelmi és vállalkozási tevékenységük kifejtése érdekében 1945. november hónapig járadékuk terhére kamatmentes kölcsönöket kaphattak. A pénzügyminiszter úr akkor arra kért bennünket, hogy ilyen kölcsönök folyósításától az államkincstár súlyos helyzetére figyelemmel tekintsünk el. Ebben a vonatkozásban a pénzügyminiszter úrral újból tárgyalásokat kezdünk. Hiteléletünk teljes megszilárdulása előtt azonban alig remélhető, hogy az üzleti téren nehézkesen tájékozódó hadigondozottaknak a kölcsönök csakugyan gazdasági megerősödését fogják szolgálni. Az iparrevízió alkalmából az igazságtalanul hátrányt szenvedett hadigondozottak kérelmei ügyében főosztályunk minden esetben eljár. Az állami jogosítványok kiadásánál főosztályunk a legmesszebbmenő támogatásban részesíti a hadigondozottakat. Ebben a vonatkozásban meg kell jegyeznünk, hogy az illetékes minisztériumok a hadigondozottak ez irányú kérelmét általában jóindulatúan bírálják el. Ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban felmerülő konkrét ügyekben egyébként célszerű, ha a csoport a város szociális titkára útján tesz hozzánk, vagy közvetlenül az illetékes hatóságokhoz előterjesztést.

ad 24) A közellátásügyi miniszter úr, kérésünkre lehetővé tette, hogy az I. és II. járadékosztályú hadirokkantak élelmiszerjegyük mellé nehéztesti munkáspótjegyet kapjanak. Ugyancsak lehetővé tette a közellátásügyi miniszter úr, hogy a hadigondozottak kenyérgabonájukat háromhavi mennyiségben egyszerre és előre is megvásárolhassák. Az élelmiszerek árának megállapítására főosztályunknak befolyása nincs, de alig hihető, hogy azokat a hadigondozottak külön érdekeire tekintettel is lehetne szabályozni.

Budapest, 1946. évi október hó 18-án.

[olvashatatlan aláírás]
miniszteri osztályfőnök
főosztályvezető

Jelzet: MOL XIX-C-1-i-6. t.-szám nélkül-1939-1947. (Magyar Országos Levéltár Népjóléti Minisztérium Hadigondozási főosztály)

b.
Lengyel Simon beadványa Rákosi Mátyás miniszterelnök helyettesnek
1947. június 20.

[Kézírással.] Révi G.

Elintézésről kérünk értesítést.Műlábat kér.
Miniszterelnök helyettes és Főtitkár úr!Szám: 6834.
1947. jún[ius] 26.

Alulírott azon esdő kérelemmel fordulok Főtitkár úrhoz, hogy az élethez, a mozgáshoz múlhatatlanul szükséges műlábaim megszerezhetését a párt alapjából megszerezni, segíteni vagy adomány hozzájárulásukkal elősegíteni méltóztassék.

Idecsatolt igazolványaim mindenben igazolásomra szolgálnak. Szörnyű csonkaságom magában is elegendő, hogy magam iránt könyörületességet ébresszek, de elesettségemmel el kell jussak azokhoz, kik érezni tudnak!

Főtitkár úr! Ma egy általam viselhető művégtagláb pár árához 2000 forintra van szükség! Társadalmi úton próbáltam minden elképzelhető segélyszervet megjárva, műlábaim árát az elmúlt két év alatt megszerezni, sajnos az nem sikerült. Emberhez nem illő kínokat kell szenvednem, mert használható műlábaim nincsenek. Még főtitkár úrban bízom, hogy közismert, nemes gondolkodása, megértése eljuttathat szenvedéseim enyhítéséhez, és abban bízom, hogy egy megértő és megfelelő intézkedéssel lehetővé válik, hogy műlábaimat megszerezhessem.

Bízva intézkedésében, maradtam teljes tisztelettel és igaz magyarsággal

Lengyel Simon

Polgárdin, 1947. június 20.

***

[Polgárdi község üzemi bizottsága elnökének és az MKP titkárának támogató levele.]

I G A Z O L V Á N Y

Alulírottak fent nevezett kérelmét támogatjuk és kedvező elintézésre legmelegebben ajánljuk. Az elmúlt 25 év alatt falunk ifjúságának sportbeli képzését, nevelését népi értelemben végezte és páratlanul álló - rokkantsága tudatában végzett - és sikerekben gazdag népi sporttevékenységével, ténykedéseivel a falu egyszerű népének és fiainak szeretetét, elismerését vívta és érdemelte ki.

Ma is a 

 sporttevékenység egész környékünkön leghívebb hirdetője, terjesztője és a falunk ifjúságával legeredményesebb mívelője. Nevezett a háborús pusztulásban mindenét elvesztette, és megsegítése a közösség érdekében is érdemes embert érne, amiért nevezettet mindenképpen megsegítésre ajánljuk.

Polgárdi, 1947. június hó 20-án.

[olvashatatlan aláírás]
titkár
Scheighudt Pál [?]
elnök

[kézírással]
Magyar Kommunista Párt részéről
Tóth József
titkár

***

[A Népjóléti Minisztérium IV. főosztályának jelentése az ügyről.]

A IV. főosztály jelentése
Lengyel Simon polgárdi lakos művégtag kiutalása iránti kérelméből nem állapítható meg, hogy kérelmező hadirokkant-e. 139.674/1947. számú rendeletükkel jelentéstételre hívtuk fel Polgárdi község elöljáróságát. Amennyiben Lengyel Simon hadi- vagy polgári rokkant, művégtagját az állami művégtaggyárban készíttetjük el. Ha nem hadi- vagy 

 akkor az ügyiratot a kbt. I/1.osztálynak fogjuk illetékes intézkedés végett átküldeni.

Budapest, 1947. évi július hó 9-én.

[olvashatatlan aláírás]
Miniszteri tanácsos,
főosztályvezető.

Jelzet: MOL XIX-C-1-n-1024-1947. (Magyar Országos Levéltár Népjóléti Minisztérium Molnár Erik miniszter iratai)

c.
Rengl Imre hadirokkant panasza Rákosi Mátyás miniszterelnök-helyettesnek

Rákosi Mátyás miniszterelnök-h[elyettes] elvtársnak
H[elyben]

Alulírott, de itt is megnevezett Rengl Imre, a demokratikus hadseregben hadirokkanttá vált személy, azzal a kéréssel fordulok a miniszterelnök-h[elyettes] elvtárshoz, hogy engem megélhetési kérésemben támogatni szíveskedjék.

Indokolásul vagyok bátor felhozni, hogy én a demokratikus hadseregben, mint katona a jobb kezemet vesztettem. Teljesen egyedül állok, s jelenleg egy átmeneti hadirokkant otthonnak vagyok lakója. 19 éves, nem tehetetlenül, mert megfelelő helyen talán egész ember volnék, de ehhez a hozzásegítés is szükséges lenne. Kérem a miniszterelnök-h[elyettes] elvtárs megértő jóságát, hogy részemre egy lehetőséget nyújtani szíveskedjen. Most már a legutolsó hely és mód ez, amit választottam. Bízok, hogy élvezhetem támogatását a miniszterelnök-h[elyettes] elvtársnak.

Kérésemet megújítva, maradok és köszönöm jóságát elvtársi köszöntéssel

Szabadság
Rengl Imre

***

Budapest, 1947. május hó 19-én.

[kézírással]
6 elemi, 75%
Jobb kéz hiány
19 éves

Budapest, 1947. május 16.MINISZTERTŐL

Szám: 761/1947.
Rákosi Titkárság: Hiv. sz.: 5086/1947.
Rengl Imre budapesti lakos: hadirokkant képzés t[árgyá]b[a]n.

IV. osztály a Pártnak közvetlenül válaszolja meg, és erről a Titkárságot is értesítse.

Domokos
V/16.

***

IV/2. osztály jelentése
Jelentem, hogy Rengl Imre hadirokkant munkába helyezése tárgyában a Nehézipari Központot megkerestem.

Jelentem végezetül, hogy az osztály intézkedéséről a Magyar Kommunista Pártot és Rákosi Mátyás miniszterelnök helyettes úr titkárságát közvetlenül tájékoztattam.

Budapest, 1947. május hó 20. napján.

Dr. Domokos Pál Péter
Miniszteri osztálytanácsos

Ügyirat száma:
130 953/1947.-IV/2.

Jelzet: MOL XIX-C-1-n-761-1947. (Magyar Országos Levéltár Népjóléti Minisztérium Molnár Erik miniszter iratai)

d.
Gárvány István kaposvári hadirokkant kérése a hadirokkant illetmények felemeléséért

Rákosi Mátyás elvtársnak

B u d a p e s t

Kérem Rákosi elvtársat, ne haragudjon, hogy soraimmal zavarom.

Gárvány István kaposvári lakos, MKP tagja, 60%-os hadirokkant (múlt világháborús) vagyok.
Azon kérelemmel fordulok Rákosi elvtárshoz - tekintettel arra, hogy ügyünket senki nem orvosolja - járjon közre, hogy hadirokkant illetményeinket olyan mértékben emeljék fel, amiből szerény körülmények között meg tudunk élni. Illetményünk oly csekély, hogy abból még a napi kenyérre sem telik (60%-os havi 12,- frt.). Míg a jobboldali reakciós volt tisztek az állam pénztárából kapják a jó nyugdíjat, addig mi, hadirokkantak csak pár forint illetményből kell eltartanunk magunkat.

Még egyszer kérem Rákosi elvtársunk szíves közbenjárását, és egyben meleg szeretettel köszöntöm.

Kaposvár, 1947. október 7.

Szabadság!
(Gárvány István)
kaposvári lakos
hadirokkant

***

Budapest, 1947. december 19.MINISZTERTŐL

Rákosi Titkárság: 12 636/1947.
Gárvány István kaposvári l[akos] hadirokkant panasza

IV. osztály: írásbeli jelentés végett! (Egy ízben ebben az ügyben már kértünk jelentést, de az valami módon elkallódott, kérjük megismételni.)

Ze. XII/20.

***

Magyar Népjóléti Minisztérium
Miniszteri Titkárság

Budapest, 1948. január 12.

1083, 1034, 1098,
1035, 183/1947.

[...]
12 636/1947. iktatószám. Gárvány István kaposvári lakos azzal a kéréssel fordult Rákosi elvtárshoz, hogy emeljék fel a rokkantjáradékát. Illetékes osztályunk az ügyre vonatkozóan a következőket jelentette:

A hadigondozási pénzellátások összegét - az államháztartás helyzetének megfelelően - legutóbb a f. évi augusztus hó 18. napján kelt 146 000/1947. N. M. számú rendelet állapította meg. Az itt megállapított összegek felemeléséről a mindenkori költségvetéssel biztosított hitelhez mérten történhet gondoskodás. Az 50%-os (a kérelmező tévesen 60%-ot ír) hadirokkant jelenleg havi 18 forint járadékot kap.

Szabadság!
Miniszter megbízásából
Miniszter titkára

MKP Főtitkárság
Fehér Márta elvtársnőnek
Budapest

Jelzet: MOL XIX-C-1-o-183-1947. (Magyar Országos Levéltár Népjóléti Minisztérium Olt Károly miniszter iratai)

e.
Nagy Gyula hadirokkant levele Rákosi Mátyásnak újbóli hadirokkanttá nyilvánításáról és családja áttelepítéséről

K 336/1947.

M á s o l a t

RÁKOSI MÁTYÁS, Magyar Kommunista Párt Országos Főtitkárágának

B U D A P E S T

Nagytiszteletű Elvtárs!

Tisztelettel az irányból fordulok Elvtárs nagybecsű színe elé ezen szerény levelemmel, hogy alábbi kérésemet meghallgatni szíveskedjék!

Én, Kónya Béla Szabolcs megyében, Vissen születtem. Viss volt gyermekkorom ringató bölcsője is. Szegény szülőknek voltam gyermekök, és ezért már mikor katona lettem, a csapattestem Ungváron állomásozott. Én is ott szereltem le 1940-ben, mint hadirokkant és a havi rokkantsági ellátmányokat meg is kaptam a 75%-os orvosi vélemény után. Majd ott megnősültem, egy hozzám illő, szegény, nincstelen leány lett a feleségem, kivel közös házasságunkból 1 leánygyermekünk is született. És ebből az ellátmányból szűkösen meg is éltünk. Majd hadjárat átvonulásakor engem is, mint sok mást, elhurcoltak Oroszországba, ahonnan most, az Ön becses közbenjárására hazakerültem betegen és bénán, de nem Ungvárra, hanem Vissre. Mert Debrecenben, az elosztóban és kórházban azt mondták, hogy én magyar állampolgár vagyok, s így nem mehetek Ungvárra, és idejöttem. Most már újra jártam Debrecenben felülvizsgára [!], ahol fel is vettek újólag rokkantnak, de én előbb írt rokkantságomról 1940. év március havától 1944. december 31-ig megszakítás nélkül kaptam az illetményemet. Ro. A. III/1.312 leletszámra, mivel rokkantjáradékom végleges. Most itt vagyok teljesen egyedülre hagyatva, semmi nélkül tél beállta előtt, rongyosan, éhesen, mindezt megtetézve betegen és a rokkantjáruléki illetményhivatal nemtörődömségéből, avagy az itteni tisztiorvos nemtörődömségéből, mely Gáván székel, nem megy sehogy, vagy oly vontatottan, hogy semmi türelmem nincs várni rá. Arra kérném, hogy ügyemet, mely rokkantsági gyorssegélykérésemmel párosult, mint a vissi-i jegyzői hivatal kéri a népjóléti minisztertől, segítségemre közreműködni, mivel nekem sem ingó, sem ingatlan vagyonom nincs.

Másik kérésem, mivel a feleségem Ungváron hagytam, mely országrész most orosz megszállás alatt van, és én semmi körülmények közt érintkezni nem tudok vele, áttelepítés útján Vissre, Magyarországra hozzám áttelepíteni szíveskedjék, kislányommal együtt.

Mindkét fent írt kérésemet becses jóindulatú pártfogásától várva vagyok elvtársi köszöntéssel és szabadság üdvözléssel

Kónya Béla s. k.
Szabolcs megye, Viss.

E levélben írottak valódiságát aláírásunkkal igazoljuk:
A vissii M. K. P. részéről
Kendi István titkár
Zagyi József pénztárnok
Deák János tag
Kúp László s. k.

Becses válaszát ez irányba várva vagyok tisztelettel
Kónya Béla
Szabadság köszöntéssel.

A másolat hiteléül:
Molnár Ilona
Irodatiszt

***

A IV. főosztály jelentése
Kónya Béla vissi lakos, hadirokkant, régebben folyósított, de hadifogsága miatt beszüntetett járadékának a lehetőség szerinti további kifizetésére és sürgős jelentéstételre utasítottuk a járási főjegyzőt (Gáva) 153.199/1947.-IV/1. szám alatt.

Egyben folyamodó családjának Ungvárról a magyarországi Vissre való áttelepítésére irányuló kérelmét, illetékességből, esetleges intézkedés és nevezett értesítése végett egyidejűleg a Külügyminisztériumba tettük át.

Budapest, 1947. október hó 10-én.

(dr. Szász László)
miniszteri tanácsos
főosztályvezető-helyettes

Jelzet: MOL XIX-C-1-o-243-1947. (Magyar Országos Levéltár Népjóléti Minisztérium Olt Károly miniszter iratai)

f.
A pápai hadirokkantak és hadigondozottak panaszbeadványa a karácsonyi segélyek elmaradása miatt

Igen tisztelt Miniszter Elnök Úr!

Ne haragudjon, hogy idejében, amely oly drága, zavarjuk, de ismerjük jó szívét, és kérésünket meghal[l]gatni szíves lesz. Mi a társadalomtól kitaszítot[t], nyomorult hadirok[k]ant emberei hadiözvegyei és hadiárvái vagyunk, mindenkitől elfelejtve, csak akkor voltunk jók minden ígéretnek, amikor szükség volt a sok millió emberre. Most, amikor a szeretet ünnepe elközelget, még a kivert kutyára is gondolt valaki, de miránk, szegény pápai hadigondozot[t]akra senki, még a város koldusaira is gondoltak, de mi szegény hadigondozottak dögöljünk meg a pápai polgármester mondása szerint. Még a megszavazot[t] karácsonyi segélyt sem kaptuk meg, nemhogy más szeretetcsomagot. A környék falvaiban is megkapták a segélyeket, csak it[t] nem, a polgármester nem utal ki sem[m]it a hadigondozot[t]aknak, mivel gyűlöli azokat. Mit vétet[t]ünk mi a polgármesternek, maguktól mentek férjeink, gyermekeink, apánk és a töb[b]i a háborúba, azt mongya [!] a polgármester, hogy mért [!] mentek el a harcvonalba, a[k]kor nem haltak volna meg, és nem let[t]ek volna rok[k]anktak. Vagy hogy az ő testvérét kivégezték? Mi ar[r]ól sem tehetünk, mi nem parancsoltuk, hogy legyen háború, ha hoz[z]ánk tartozók nem mennek el, ak[k]or agyonlövik őket. Job[b] lenne, ha a polgármester keveseb[b]et nézne a pohár fenekére, ak[k]or nem gyűlölné, és elintézné a szegény hadigondozot[t]ak ügyét, és mi nekik jár. Igenis, mi nem a város koldusai vagyunk, hanem a nemzet rok[k]antjai, és a polgármester úgy intézkedjen, ahogy a felsőb[b]hatóság azt elrendeli, mert mink még mindig a régi koldus alamizsnát kapjuk, máshol már az emeléseket is megkapták, csak mi it[t], Pápán nem. Ezért kérjük sérelmeinket megvizsgálni, vagy megvizsgáltatni Miniszter Elnök Úrnak, hogy ne kivert kutya módjára bánjon velünk a mi polgármesterünk, hanem a járandóságunkat rendesen utalja ki, ami nekünk jár, mert ezért mink szenvettünk[!] meg.

Tisztelt teljes köszönettel a
Pápai hadirok[k]antak és hadigondozottak.
Szabadság!

Pápa, 1947. decz[ember] 28.

***

130.495 szám. Érk.: 1948. I. 7.
Tárgy: Pápai hadigondozottak panaszbeadványa
IV/1. osztály

Polgármester Úrnak
Pápa

A pápai hadigondozottak panaszbeadvánnyal fordultak hozzám, amelyben előadták azt, hogy részükre a karácsonyi segély még mindig nem nyert kifizetést. A beadvány az 1947. évi december hó 28. napjáról van keltezve.

A társadalombiztosító intézetektől járadékszerű szolgáltatásban, továbbá a hadisegélyben, valamint a hadi- és háborús polgári gondozási pénzellátásban részesülők 1947. évi karácsonyi segélye tárgyában kibocsátott 14.150/1947. Korm. számú rendelet 4. §-a (3) bekezdésének értelmében a karácsonyi segélyt az 1947. évi december hóra esedékes hadisegéllyel, illetve a hadigondozottakat és a háborús polgári gondozottakat megillető járadékokkal és egyéb rendszeres pénzellátásokkal együttesen kell kifizetni.

Felhívom tehát Polgármester Urat, hogy amennyiben az igényjogosultak részére karácsonyi segélyt még nem fizette volna ki, annak kifizetése iránt haladéktalanul intézkedjék, és ennek megtörténték hozzám haladéktalanul jelentse.

Kmf.

***

II.

Tárgy: l[ásd] kívül
Melléklet: l drb

Elintézés: I.
Belügyminiszter Úrnak
Budapest

A pápai hadigondozottak a másolatban egyúttal csatolt panaszbeadványt nyújtották be hozzám.
A beadványnak a hadigondozottak és hadisegélyesek részére járó karácsonyi segély késedelmes kifizetésére irányuló részét saját hatáskörömben tettem intézkedés tárgyává - egyéb részében pedig esetleges intézkedések megtétele végett indokoltnak láttam a beadványt Miniszter Úr tudomására hozni.

B[uda]pest, 1948. I. 10.

Zemplén
[öt olvashatatlan aláírás]

***

Pápa megyei város polgármesterétől

941/1948.
Telefon: 10-44
Postafiók: 23
Előadó: Vér Gyula
Tárgy: pápai hadigondozottak panaszbeadványa
Visz: 130.495/1948. IV/1.

Népjóléti Minisztérium
Budapest, V.
Akadémia u. 3. sz.

Fenti számú rendeletére való hivatkozással jelentem, hogy a hadisegélyben, valamint a hadi és háborús polgári gondozási pénzellátásban részesülők karácsonyi segélyét a városi adóhivatal kifizette.

Pápa, 1948. február 3.

Polgármester

Jelzet: MOL XIX-c-1-i-130495-1948. (Magyar Országos Levéltár Népjóléti Minisztérium Hadigondozási főosztály)

g.
Tóth Csepregi János kérelme hadirokkant járulékának felemeléséért

Molnár Erik Úrnak,
Magyar népjóléti miniszter
Budapest
V., Kossuth L. tér 11.

Miniszter Úr

Szíves bocsánatot kell kérnem, ha soraimmal alkalmatlan volnék.
Tisztelettel arra kérem Miniszter Urat, hogy az én, Tóth Csepregi János Eger, 1890. feb[ruár] 3. tizedes, földműves foglalkozású, egy gyermek apja az R. 63.433 törzskönyvi számmal addig folyósított 50%-os hadirokkant járulékomat 100%-ra mielőbb felemeltetni szíveskedjék.

Magasabb rokkantsági fok megállapítása tárgyában a „Javaslat" még f. év május hó 22-én a 6372/1946. szám alatt lett megküldve Eger város polgármesterétől. Mindez ideig semmi választ nem kaptam, illetve a Népjóléti Minisztérium nem intézkedett.

A megküldött „Javaslat"-ban a 8. g.) pont alatt a következő bejegyzés áll a vizsgáló orvosoktól: „Légnyomástól származó elmezavar, amely abban nyilvánul meg, hogy gyakran rájön a roham, ekkor összeesik, önkívületi állapotba jön, s képtelen minden mozgásra."

Szerintem ilyen javaslatnál nem kell 6 hónapig gondolkodni azon, hogy a rokkantság milyen fokú.

Tisztelettel várom Miniszter Urat, hogy ügyemet jóindulatúlag mielőbb elintéztetni szíveskedjen.

Eger, 1946. év nov[ember] 10.

Teljes tisztelettel:
Tóth Csepregi János
Hadirokkant
(Eger, Hősök u. 4/a.)

Ajánlott!

***

Budapest, 1946. november 13.MINISZTERTŐL

Szám: 1338/1946.
Tóth Csepregi János Eger: hadirokkant panasza

Lássa IV. osztály: 6 napon belül jelentés végett.
Kenéz

A IV. főosztály jelentése

Tóth Csepregi János második ellátási csoportbeli III. járadékosztályú hadirokkant, egri lakos I. járadékosztályba sorolását kérte. A hadigondozó bizottság ezt javasolta is.

Nevezettet kivételesen méltányosságból 1946. évi december hó 1. napjától 119.189/1946. IV/1. szám alatt a II. járadékosztályba soroltuk, mert bár fogyatkozása (az 1946. május hó 17-én kiállított orvosi lelet szerint: depressziós elmezavar (búskomorság) gyakori rohamokkal. Munka- és keresőképességének csökkenése 80%) nem a háborús katonai szolgálat sajátos természete következtében, hanem veleszületett alkati hajlamosság alapján lépett fel, melyet a hadiszolgálat fáradalmai és nélkülözései is súlyosbítottak, de nehéz szociális helyzete indokolja a magasabb járadékosztályba sorolást. I. járadékosztályba sorolására az előadott okok alapján nincs lehetőség.

Folyamodót erről a fenti szám alatt, az egri polgármester útján értesítettük.

Budapest, 1946. évi november hó 19-én.

Kenéz
miniszteri osztálytanácsos
osztályvezető

Jelzet: MOL XIX-C-1-n-1338-1946. (Magyar Országos Levéltár Népjóléti Minisztérium Molnár miniszter iratai)

h.
Kerekes Ferenc világtalan hadirokkant kérelme nyugdíjának megvonása miatt

MÁSOLAT
Bartha Albert honvédelmi miniszter úrnak!

Kegyelmes Uram!

Kerekes Ferenc 100%-os világtalan hadirokkant trafikos azon alázatos kéréssel fordulok Kegyelmességedhez, szíveskedjék elintézni, hogy a nyugdíjamat, melyet augusztus elsején megvontak, újra megkapjam.

A népjóléti miniszter úr leiratban felszólította a trafikosokat, hogy akinek a havi tiszta bevétele nem haladja meg a 138,- forintot, az visszakapja a nyugdíját. Az én egész havi keresetem 146,- forint. Ebből kiadások a következők:

üzlethelyiség bére58.50
lakás bére26.40
üzleti villanyóra2.80
lakás villany sz.1.90
kereseti jöv. adó10.?
forgalmi adó1.40
7 drb. árulap1.40
102.40 forint.

Tehát mindent felszámítva, marad egész havi tiszta pénzem 44.40 fillér, melyből hattagú családot kell eltartanom. Ezzel szemben 3 havi lakbérrel és kereseti, meg forgalmi adóval tartozom. Mind a két helyen kilakoltatással fenyegetnek, ha nem fizetem ki a hátralékos lakbéremet.

Az erre vonatkozó akták dr. Petter népjóléti államtitkár úrnál fekszenek, de ez ideig még semmiféle intézkedés ez irányban nem történt.

Ezért tisztelettel kérem Kegyelmességedet, hogy ügyemet soron kívül elintézni szíveskedjék.

Maradok alázatos tisztelettel
Kerekes Ferenc s. k.
világtalan hadirokkant trafikos

Pesterzsébet, Thurzó u. 42.

A másolat hiteléül:
[olvashatatlan aláírás és pecsét]
irodavezető
1289/1946.

***

MAGYARORSZÁG HONVÉDELMI
MINISZTERE

K E D V E S B A R Á T O M !

Kerekes Ferenc 100%-os hadirokkant, a csatolt kérvényt intézte hozzám.
Kérését jóindulatú szíves figyelmedbe ajánlva megkérlek, légy szíves ügyét soron kívül és lehetőleg kedvezően elintéztetni.

Budapest, 1946. október 29.

Szívélyesen üdvözöl

Dr. MOLNÁR ERIK miniszter úrnak,
Népjóléti miniszter,
B U D A P E S T

***

[194]6. november 4.
Szám: 1289/1946.
Honvédelmi miniszter:
Kerekes Ferenc világtalan hadirokkant panasza

Lássa IV/ főosztály iktatás és 6 napon felül jelentés végett.

***

Budapest, 1946. november 4.MINISZTERTŐL

Szám: 1289/1946.
Honvédelmi Miniszter
Kerekes Ferenc világtalan hadirokkant panasza

Lássa IV/ főosztály iktatás és 6 napon belül jelentés végett!
Kenéz
XI. 5.

A IV. főosztály jelentése
Kerekes Ferenc pestszenterzsébeti lakos részére a 8980/1946. M. E. sz. rendelet 4. §-ában foglaltak alapján beszüntetett járadékának további folyósítását 151313/1946. sz. alatt engedélyeztük. A rendelet elküldésének napja: 1946. évi november hó 6.

Budapest, 1946. évi november hó 8-án.

Dr. Kenéz
miniszteri o[sztály]tanácsos
osztályvezető

Jelzet: Jelzet: MOL XIX-C-1-n-1289-1946. (Magyar Országos Levéltár Népjóléti Minisztérium Molnár Erik miniszter iratai)

i.
Takács Albert kérelme művégtag soron kívüli elkészítéséért

Iktató szám: 8001/12946. X. 22.

M Á S O L A T

Magyar Népjóléti Miniszter Úrnak,
B U D A P E S T

A Magyar Kommunista Párt ságújfalui szervezete azzal a tiszteletteljes kéréssel fordul a népjóléti miniszter úrhoz, hogy Dénes János Gábor elvtárs hadirokkantnak (ig. szám: 2357/1945.) segítségére lenni szíveskedjék.

Kérjük t[isztelt] miniszter urat, hasson oda, hogy a Bp., Mátyás téri Magyar Állami Művégtaggyár és Orthopédiai Intézetben nevezett elvtársnak P 180 rendelési és 3124 igazolási szám alatt felvett művégtag méreteiről a műláb mielőbb elkészíttessék, hogy újból beállhasson az újjáépítő munkások közé.

Dénes János Gábor elvtárs egy 8 gyermekes család tagja, s mint legidősebb, atyjának támasza lenne. De, tekintettel arra, hogy az elvtárs foglalkozása kőmíves segéd, így művégtag nélkül dolgozni képtelen.

Ismételten kérjük t[isztelt] miniszter urat, legyen segítségére hadirokkant elvtársunknak, hogy munkájával ő is előbbre vihesse az ország újjáépítését és a demokrácia megerősödését.

Abban a reményben, hogy jó helyre fordultunk segítségért, és kérésünk támogatásra talál, maradunk.

Ságújfalu, 1946. okt[óber] 7.

Tisztelettel
Takács Albert s. k.
M. K. P. titkár

P. H.
(Magyar Kommunista Párt)

A másolat hiteléül:
[olvashatatlan aláírás]
irodavezető

***

Budapest, 1946. október 23.MINISZTERTŐL

Szám: 1257/1946.
Kommunista Párt Ságújfalui szervezete: Dénes János Gábor hadirokkantnak művégtag elkészítésére támogatás.

Lássa I/1. osztály (egy héten belül jelentés végett!)

Lássa: dr. Parádi Jenő min[iszteri] osztályfőnök úr azonnali szíves intézkedés végett. Cs[oprt]f[őnök] úr útján miniszter úr tájékoztatandó. 
[olvashatatlan aláírás]
X. 24.
Határidő: 1946. XI. 3.

A IV. főosztály jelentése:

Dénes János Gábor művégtagjának elkészítését a Magyar Állami Művégtaggyárban megsürgettem. A gyár igazgatójának jelentése szerint a művégtag f. évi december hó végéig elkészül. A művégtagra várók nagy létszámára tekintettel ez a határidő soron kívülinek minősül.

Budapest, 1946. évi október hó 26-én.

Ügyirat száma: 150 944/1946. IV/1.

Dr. Parádi [Jenő]
miniszteri osztályfőnök
főosztályvezető

***

Budapest, 1946. október 30.

Magyar Kommunista Párt Ságújfalui
Szervezetének
Ságújfalu

Folyó hó 7-én kelt levelükre válaszolva értesítem a t[isztelt] szervezetet, hogy Dénes János Gábor művégtagjának elkészítését a Magyar Állami Művégtaggyárban - illetékes osztályunk sürgetésére - folyó évi december hó végéig elkészítik. A művégtagra várók nagy létszámára tekintettel ez a határidő soron kívülinek minősül.

Elvtársi üdvözlettel

miniszteri fogalmazó,
a miniszter titkára

Jelzet: MOL XIX-C-1-n-1257-1946. (Magyar Országos Levéltár Népjóléti Minisztérium Molnár Erik miniszter iratai)

j.
Bíró Kálmán nagyiváni hadirokkant panasza

M Á S O L A T

Nagyméltóságú
Magyar Köztársasági Elnök Úrnak,
Budapest

Nagyiván, 1946. évi okt[óber] 14-én.

Alulírott hadirokkant, tiszteletteljes kéréssel fordulok a Magyar Köztársasági Elnök Úr elé, mint igazi magyar és meleg szívvel átérző, mindent messzelátó nemes szívéhez:

Végső elkeseredésemben fordulok a Köztársasági Elnök Úr elé. Én Bíró Kálmán 100%-os j[áradék] o[sztályú] hadirokkant, nagyiváni illetőségű, aki ügyemmel bárhová fordultam, még meghallgatásra nem találtam. És miért? „Isten tudja", hogy miért.

1946. évi július havi fizetésemet nem kaptam meg, hogy miért, azt sem tudom, ha kérem, gúnyolódva elutasít az elöljáróság. Lehetséges az, hogy egy beteg, 100%-os hadirokkant dijjára [!] a mai napiglan is ráfollyon [!] a nyála valakinek? Hiszen hasonló társaim is vannak, könnyel áztatják a zsebkendőjüket és nincsen, aki meghallgasson.

Én most már valóban nem is tarthatok jogot a július havi fizetésre, mert elmúlt? Hiszen eddig is nagyon szipolyoztak, mert sohasem kaptam meg azt a fizetést, amit a kormány előírt, mert sohasem tudtam, hogy mi jár. Most is csak előleg címen kapok 70.- forintot (Hetven) havi fizetést. Hogyan is élhetek én meg ebből a fenti betegségemmel, százalékkal? Hogyan ruházkodjak? És éljek szerényen? És emberi mivolt és amit a társadalom is megkíván.

Alázatosan kérem részemre hadigondozási igazolvány másolatot és hadirokkant igazolványt és a vasúti igazolvány jogosultságát részemre kiutaltatni.

És alázatosan kérem fizetésemnek minden hó elsején kiutaltatni. Alázatos tisztelettel kérem, mi jár egy hadirokkantnak? Egyben alázatosan kérem ügyemet kézhez venni és szerény kérésemet foganatosítani. Bízva és remélve Magyar Köztársasági Elnök Úr sürgős és értesítő támogatásában.

1 drb. mell[éklet]

Felső soraim megújítására vagyok hazafias tisztelettel
+! Laudetur Jézus Christi. stb.
Bíró Kálmán s. k.
Leg. Csop. I. j. o. beteg hadirokkant
Nagyiván, Heves vm. F. u. 71/ a szám.

A másolat hiteléül:
[olvashatatlan aláírás]
irodavezető

***

Budapest, 1946. október 11.
Szám: 1215/1946.
Bíró Kálmán Nagyiván hadirokkant panasza
MINISZTERTŐL

Lássa: IV. osztály illetékes intézkedés és írásbeli jelentés végett.
Kenéz
X. 21.

A IV. főosztály jelentése
Bíró Kálmán nagyiváni lakos folyamodványát kivizsgálás és részletes jelentéstétel végett 150 334/1946. szám alatt a tiszafüredi járási főjegyzőnek megküldtük.
Budapest, 1946. évi október hó 30-án.
Miniszteri o[sztály]tanácsos
Osztályvezető

[Kézírással] 
Lássa a t. Min[iszteri] Titkárság

Jelzet: MOL XIX-C-1-n-1215-1946. (Magyar Országos Levéltár Népjóléti Minisztérium Molnár Erik miniszter iratai)

k.
Gyenge István, Szabolcs vármegyei titkár kérése

M Á S O L A T

MAGYAR KOMMUNISTA PÁRT
Szabolcs vármegyei Bizottsága

Telefon: 25.
231/1946. T/ dr. G. A.-né.
Nyíregyháza, 1946. okt[óber] 16.

Molnár Erik népjóléti miniszter elvtársnak
B U D A P E S T

Kedves Molnár Elvtárs!

A mai napon felkeresett bennünket SZÁSZ JÓZSEF elvtársunk, ibrányi lakos, aki azon kérése támogatására kért fel bennünket, hogy a Népjóléti Minisztérium, mint politikai rokkantnak (1918-19-ben vörös katona volt) az illetményét folyósítsa.

Az elvtárs hivatkozott a Magyar Közlöny 1945 szeptemberében megjelenő 138-as példányára, melyben a Népjóléti Minisztérium egy rendeletet adott ki, melynek értelmében a politikai rokkantak 1946. október hó 1-ig bezárólag jelentkezzenek az illetékes tisztiorvosnál hadirokkantságuk megállapítása végett.

Szász elvtárs azt szeretné, ha a Népjóléti Minisztérium rokkantsági illetményét minél előbb folyósítaná, annál is inkább, mert 3 hold földön gazdálkodik és 10 tagból álló családot kell eltartania, ami a mai nehéz viszonyok között majdnem lehetetlen.

Szabadság!
Gyenge István s. k.
Szabolcs megyei titkár

U[tó]i[rat]
A Szász elvtárs által beadott ügydarab száma: 2229/1946.

A másolat hiteléül:
[olvashatatlan aláírás]
irodavezető

***

Budapest, 1946. október 21.
Szám: 1208/1946.
MINISZTERTŐL

Kommunista Párt: Szász József ibrányi lakos hadirokkantságának megállapítása.
Lássa: IV. osztály: illetékes intézkedés és írásbeli jelentés végett. 
Kenéz
X. 21.

A IV. főosztály jelentése
Szász József ibrányi lakos hadigondozásba vétel iránti kérelmével kapcsolatban 150 342/1946. szám alatt utasítottuk a dadai felső járás főjegyzőjét, hogy a szükséges intézkedéseket tegye meg, azaz a hadirokkantsági igényt a hadigondozó bizottsággal tárgyaltassa le, és a bizottság javaslatát hozzánk terjessze fel.

Az eljárás eredményét a hadigondozó bizottság javaslatának felterjesztése után miniszter úrnak jelenteni fogjuk.
Budapest, 1946. évi október hó 23-án.

[olvashatatlan aláírás]
miniszteri o[sztály]tanácsos
osztályvezető

***

Budapest, 1946. október 28-án

1208/1946.
M. K. P. Szabolcs vármegyei Bizottságának
Nyíregyháza

Szász József ibrányi lakos érdekében írt levelükre a következőket közlöm:
Szász József hadigondozásba vétel iránti kérelmével kapcsolatban 150 342/1946. szám alatt utasítottuk a dadai felső járás főjegyzőjét, hogy a szükséges intézkedéseket tegye meg, azaz a hadirokkantsági igényt a hadigondozó bizottsággal tárgyaltassa le és a bizottság javaslatát hozzánk terjessze fel.

Elvtársi üdvözlettel
Miniszter titkára
Miniszteri fogalmazó

[kézírással]
Irattárba. X. 28.

***

A IV. főosztály kiegészítő jelentése az 1208/1946. számú miniszteri jelzőlapra:

Tisztelettel jelentjük, hogy a főosztály Szász József ibrányi lakost a 29 000/1945. N. M. számú rendelet 15. §-ának /1/ bekezdésében foglaltak alapján hadirokkanttá nyilvánította, és 1946. évi augusztus hó 1-től a második ellátási csoport II. járadékosztályába sorolta.

A határozatot 154 760/1946. szám alatt a gávai járási főjegyzőnek küldöttük meg 1947. évi január hó 11-én.

Budapest, 1947. évi január hó 28-án.

[olvashatatlan aláírás]
miniszteri osztálytanácsos,
osztályvezető

Ügyirat száma:
154 406/1946.-IV.

Jelzet: MOL XIX-C-1-n-1208-1946. (Magyar Országos Levéltár Népjóléti Minisztérium Molnár Erik miniszter iratai)

l.
B. Szabó István levele a hadirokkantak adókedvezménye ügyében

Budapest, 1946. október 19.
Szám: 1207/1946.
MINISZTERTŐL

Rácz pénzügyminiszter: levele B. Szabó Istvánhoz hadirokkantak adókedvezménye ügyében

Lássa: Ember tanácsos úr, 5 napon belül tegyen javaslatot!
Azonnali szíves javaslattétel végett lássa: dr. Parádi Jenő min[iszteri] osztályfőnök úr.
Határidő:
1946. X. 24.

Lássa: a t[isztelt] Min[iszteri] Titkárság a IV. főosztály jelentésének szíves átvétele végett. Egyben jelentjük, hogy a hadigondozási főosztályt a X. 24-i határidő mellőzése miatt egyidejűleg igazoló jelentéstételre hívtuk fel.
[olvashatatlan aláírás]
XI. 5.

***

Ügyirat szám. 151 289/1946. IV/2.

A IV. főosztály jelentése az 1207/1246. számú miniszteri jelzőlapra

Főosztályunk a hadigondozottak részére biztosítandó adókedvezmények ügyét állandóan napirenden tartja. Így legutóbb a pénzügyminisztérium egyenes adó osztályával folytatott ez irányú tárgyalásokat, amelyek eredményeként a hadigondozottak részére bizonyos adókedvezményeket kilátásba is helyezte. Ezek szerint, a kivetett együttes kereseti- és jövedelemadó, földadó és házadó, valamint az ezek után esetleg járó pótadók évi összege a 150.- forintot nem haladja meg, az I. és II. járadékosztályú hadi- és háborús polgári rokkant 20%-os, a többi hadigondozott, pedig 10%-os adókedvezményben részesülne. A kérdés rendeleti szabályozása érdekében a kezdeményező lépéseket - a pénzügyminiszter úr 1946. október 12-én kelt levelében közölt elutasító álláspontja ismeretében is - megtesszük.

A hadigondozottak részére juttatható jogosítványok tekintetében következő a helyzet:
A dohányeladási engedélyek elnyerésénél a 4850/1946. ME számú rendelet (Magyar Közlöny 99. szám) jelentős kedvezményeket biztosít a hadigondozottak részére. Kizárólagos jellegű dohányelárusítási engedély adományozásánál előnyben kell részesíteni a hadigondozottakat. Őket ebben a vonatkozásában csupán az elhalt dohánykisárus özvegye és kiskorú árvája és a nemzeti gondozottak előzik meg.

Ugyanilyen értelmű rendezés előtt áll az italmérési engedélyek adományozásának kérdése is. Az ez irányú rendelettervezetet a pénzügyminisztérium a közelmúltban küldte meg hozzászólás céljából. Válaszunk elkészítése folyamatban van és a főosztály mindent elkövet annak érdekében, hogy a hadigondozottak részére ebben a vonatkozásban is legalább ugyanazok az előnyök biztosíttassanak, mint a dohányeladási engedélyek tekintetében.

A szesz, ecet- és élesztőárusítási engedélyek adományozásának kérdése még nem jutott el a rendeleti szabályozásig. A kérdésnek a fentiek értelmében való szabályozása érdekében a kezdeményező lépéseket ugyancsak megteszik.

Budapest, 1946. évi november hó 5-én.

[olvashatatlan aláírás]
miniszteri tanácsos,
főosztályvezető-helyettes

***

Kedves Barátom!
A hadirokkantak adókedvezménye ügyében tanúsított szíves érdeklődésedre értesítelek, hogy a hadirokkantak részére a földadóval, házadóval, általános kereseti adóval kapcsolatban biztosított adókedvezményeket az adóreform során kiadott legújabb kormányrendeletek valóban megszüntették.

Tekintettel arra, hogy ezek a kedvezmények a hadirokkantak részére a múltban sem jelentettek számottevő könnyítéseket, viszont e kedvezmények kiszámítása rendkívül nagy adminisztrációval járt, ennélfogva az adókedvezmények újbóli bevezetését ez idő szerint sem tartom célravezetőnek.

A népjóléti miniszter úrral azonban megállapodtunk, hogy a hadirokkantak helyzetének könnyítése érdekében (jogosítványok kiadása stb.) javaslatokat fog tenni s én azokat a lehetőség határáig megvalósítom.

Szíves üdvözlettel

Dr. Rácz Jenő s. k.

B. SZABÓ ISTVÁN úrnak,
Államtitkár
BUDAPEST

***

MAGYAR PÉNZÜGYMINISZTERBudapest, 1946. október 12.

Igen Tisztelt Barátom!

B. Szabó István államminiszter úrhoz intézett levelem másolatát szíves tudomásulvétel végett megküldöm.
Fogadd kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítását.

Rácz Jenő

Dr. Molnár Erik úrnak,
magyar népjóléti miniszter
Budapest

Jelzet: MOL XIX-C-1-n-1207-1946. (Magyar Országos Levéltár Népjóléti Minisztérium Molnár Erik miniszter iratai)

Ezen a napon történt június 20.

1919

Az Újvárosháza Váci utcai épületének tanácstermében összeült a KIMSZ első kongresszusa, amelyen szervezeti szabályzatot és prog-ramot...Tovább

1928

Puniša Račić merényletet hajt végre a belgrádi parlamentben Stjepan Radić és más HSS-vezető ellen.Tovább

1940

Olaszország megkezdi a Franciaország elleni sikertelen megszállási kísérletet.Tovább

1963

A Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok megállapodása a Kreml és a Fehér Ház közti forró drótról (állandó közvetlen telefonkapcsolat...Tovább

1976

A Jugoszláviában megrendezett V. labdarúgó Európa-bajnokságot Csehszlovákia nyeri, Panenka 11-esből szerzett góljával.Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.

Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.

Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.

Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő