Csehszlovákiában az Országos Magyar Keresztényszocialista Párt és a Magyar Nemzeti Párt Egységes Magyar Párt néven egyesül, melynek elnöke...Tovább
Hadirokkant sors a második világháború után
A hadirokkant „ott reszket hidegrázósan, roncs idegekkel az utcasarkon, világtalan szemmel, fehér botjára támaszkodva és ott ül a hídfőknél, villamos végállomásoknál, sétatereken, fél karral, fél lábbal vagy mind a két végtagja híjjával. […] Mindennapi útjainkon előttünk bicegnek, roskadoznak, mint a nemzet lelkiismeretének élő, tragikusan vonagló és vádoló jelképei. […] Vádolják […] a haladás, az emberiesség, a közjólét ellenségeit, e romlott képzeletű, rögeszmékbe zavarodott politikusokat, akik két világháborúba taszították a békés, munkás és emberi életet szomjazó népeket.”
Bakos Imre újkécskei hadirokkant tüdőbeteg svájci gyógykezelése
Tek[intetes] Népjóléti Minisztériumnak
Az elmúlt hónapokban olvastam arról, hogy Magyarországról Svájcba fognak kivinni tüdőbetegeket az ot[t]ani természet és a levegő nagy gyógyhatása véget[t]. Kérem a T. minisztériumot, hogy én, mint tüdőbeteg és 100% hadirok[k]ant vagyok, én is nagyon szeretnék azok közé tartozni, akiket majd kivisznek gyógyulni.
1944. október 1-[j]én felülvizsgálatra voltam küldve 6 hónapi egészségügyi szabacságra.[!] Én meg is érkeztem a rendeltetési helyemre, de a kórházi leletemet nem tudták a rendeltetésire jut[t]atni már a háborús hejzet [!] miat[t]. És ek[k]or az én felülvizsgálatom teljesen tárgytalanná vált a háborús hejzet [!] miatt. Majd 23 hónapot töltöt[t]em el a felülvizsgálatig idehaza ugyan ojan [!] állapotban, mint ma vagyok. Majd 1946. augusztus hónap saját kérelmemre felülvizsgálatra hívtak és így 1946. szept[ember] 1. óta, mint 100% hadirokkant vagyok. Most azt szeretném még tudni, hogy arra a 23 hónapra, amikor még nem voltam leszázalékolva, nem-e járna valami címen pénzbeli támogatás, mint elmaradt rok[k]ant járulék.
És még azt szeretném megtudni pontosan, hogy amikor a rok[k]ant járulékomat fojósították[!] 70 forintba havonta és akkor a hét első hónapokra miért csak 60-60 forintot adtak nekem.
Kérem a T. Népjóléti Minisztériumot, hogy kérésemet és panaszomat hal[l]gassák meg és mindezekről választ kérek.
Csat. 1 drb hadirok[k]ant igazolványt.
Tisztelet[t]el
| Bakos Imre Újkécske, Petőfi u. 24. |
***
| 131.902 szám. Érk. 1948. | IV. osztály |
TÁRGY:
Bakos Imre újkécskei hadirokkant tüdőbeteg svájci gyógykezelésének ügye
ELINTÉZÉS
Községi Elöljáróságnak,
Újkécske
Bakos Imre Újkécske, Petőfi utca 24. szám alatt lakó 100%-os tüdőbeteg hadirokkant Svájcban való gyógykezelését kérte. Értesítse nevezettet, hogy ez idő szerint tüdőbetegeket Svájcban való kezelésére hadirokkant jogon lehetőség nincs.
Hadirokkantsági igényének megállapítása előtt terjedő időre hadirokkant járadékban nem részesíthető.
Felhívom egyben, hogy kérelmére a hadirokkant járadékának összegére vonatkozó felvilágosítást saját hatáskörében oldja meg.
1948. III. 5.
[olvashatatlan aláírások]
Jelzet: MOL XIX-C-1-i-131902-1948. (Magyar Országos Levéltár Népjóléti Minisztérium Hadigondozási főosztály)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt június 21.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet frissen megjelent idei második lapszámában négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek család-, (kultúr)diplomácia-, valamint politikatörténet számára biztosíthatnak további ismeretanyagot. Jelenlegi számunk különlegessége, hogy nemcsak két, eddig még nem publikált interjút közlünk, ezzel engedve teret az oral history számára, hanem egy olyan, komplex képi-szöveges forrást is bemutat egyik szerzőnk, amely a 20. század gyorsan változó nagypolitikai helyzetének egy megmaradt lenyomata.
Éppen ez utóbbi ismertetés forrása keletkezett a legkorábban. Segyevy Dániel (térképész, Herder-Institut für historische Ostmitteleuropaforschung) saját tudományának diszciplínája szerint mutat be egy 1941-ben publikált szovjet térképet, amelynek különlegessége, hogy Moszkva akkori sajátos nagypolitikai álláspontjának a lenyomata. Ez a helyzet gyorsan megváltozott, ugyanakkor a bemutatott térkép azt az álláspontot-állapotot tükrözi, amely értelmében a Szovjetunió csak a második bécsi döntés területi változásait ismerte el, míg az elsőét nem.
Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) az 1956-ot követő megtorlások időszakába kalauzolja el az olvasót publikációjában. Az általa ismertetett források központi szereplője Szénási Géza, aki 1957-ben mint legfőbb ügyész működött. Pozíciójából adódóan volt rálátása a megtorló intézkedésekre, és az ezekkel kapcsolatos gondolatait foglalta össze Biszku Béla belügyminiszternek. Levelét nem ad acta kezelte a szaktárca, hanem megvizsgálták Szénási észrevételeit.
A hidegháborús időszakban a befolyásszerzés egyik módszere volt a különböző harmadik világbeli országok egyetemistái számára juttatott ösztöndíjak rendszere. Magyarország a szovjet blokk részeként szintén élt ezzel a módszerrel. Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásismertetésében a bolíviai-magyar ösztöndíjprogramra vonatkozó dokumentumokat mutat be, köztük egy olyan diplomáciai jelentést is, amely Bolívia első állandó magyarországi diplomáciai képviselőjétől származik.
A Jankovich, Károlyi és Apponyi családok fordulatokkal teli 20. századi történetéhez hozza közelebb az olvasót két, eddig még nem publikált interjúval Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár). Jankovich Ilona és Jankovich-Blanquet Ilona saját szavaikkal mutatják be, hogy miként alakult családjuk sorsa a magyarországi kommunista hatalomátvételt követően a franciaországi emigrációban.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. május 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő