Roald Amundsen csapata először éri el a Déli-sarkot.Tovább
Hadirokkant sors a második világháború után
A hadirokkant „ott reszket hidegrázósan, roncs idegekkel az utcasarkon, világtalan szemmel, fehér botjára támaszkodva és ott ül a hídfőknél, villamos végállomásoknál, sétatereken, fél karral, fél lábbal vagy mind a két végtagja híjjával. […] Mindennapi útjainkon előttünk bicegnek, roskadoznak, mint a nemzet lelkiismeretének élő, tragikusan vonagló és vádoló jelképei. […] Vádolják […] a haladás, az emberiesség, a közjólét ellenségeit, e romlott képzeletű, rögeszmékbe zavarodott politikusokat, akik két világháborúba taszították a békés, munkás és emberi életet szomjazó népeket.”
Bakos Imre újkécskei hadirokkant tüdőbeteg svájci gyógykezelése
Tek[intetes] Népjóléti Minisztériumnak
Az elmúlt hónapokban olvastam arról, hogy Magyarországról Svájcba fognak kivinni tüdőbetegeket az ot[t]ani természet és a levegő nagy gyógyhatása véget[t]. Kérem a T. minisztériumot, hogy én, mint tüdőbeteg és 100% hadirok[k]ant vagyok, én is nagyon szeretnék azok közé tartozni, akiket majd kivisznek gyógyulni.
1944. október 1-[j]én felülvizsgálatra voltam küldve 6 hónapi egészségügyi szabacságra.[!] Én meg is érkeztem a rendeltetési helyemre, de a kórházi leletemet nem tudták a rendeltetésire jut[t]atni már a háborús hejzet [!] miat[t]. És ek[k]or az én felülvizsgálatom teljesen tárgytalanná vált a háborús hejzet [!] miatt. Majd 23 hónapot töltöt[t]em el a felülvizsgálatig idehaza ugyan ojan [!] állapotban, mint ma vagyok. Majd 1946. augusztus hónap saját kérelmemre felülvizsgálatra hívtak és így 1946. szept[ember] 1. óta, mint 100% hadirokkant vagyok. Most azt szeretném még tudni, hogy arra a 23 hónapra, amikor még nem voltam leszázalékolva, nem-e járna valami címen pénzbeli támogatás, mint elmaradt rok[k]ant járulék.
És még azt szeretném megtudni pontosan, hogy amikor a rok[k]ant járulékomat fojósították[!] 70 forintba havonta és akkor a hét első hónapokra miért csak 60-60 forintot adtak nekem.
Kérem a T. Népjóléti Minisztériumot, hogy kérésemet és panaszomat hal[l]gassák meg és mindezekről választ kérek.
Csat. 1 drb hadirok[k]ant igazolványt.
Tisztelet[t]el
| Bakos Imre Újkécske, Petőfi u. 24. |
***
| 131.902 szám. Érk. 1948. | IV. osztály |
TÁRGY:
Bakos Imre újkécskei hadirokkant tüdőbeteg svájci gyógykezelésének ügye
ELINTÉZÉS
Községi Elöljáróságnak,
Újkécske
Bakos Imre Újkécske, Petőfi utca 24. szám alatt lakó 100%-os tüdőbeteg hadirokkant Svájcban való gyógykezelését kérte. Értesítse nevezettet, hogy ez idő szerint tüdőbetegeket Svájcban való kezelésére hadirokkant jogon lehetőség nincs.
Hadirokkantsági igényének megállapítása előtt terjedő időre hadirokkant járadékban nem részesíthető.
Felhívom egyben, hogy kérelmére a hadirokkant járadékának összegére vonatkozó felvilágosítást saját hatáskörében oldja meg.
1948. III. 5.
[olvashatatlan aláírások]
Jelzet: MOL XIX-C-1-i-131902-1948. (Magyar Országos Levéltár Népjóléti Minisztérium Hadigondozási főosztály)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 14.
1911
1921
Népszavazás kezdődik Sopron hovatartozásáról. A szavazók 65%-a Magyarországot választja, a város ezért megkapja a „Civitas...Tovább
1939
Adolf Hitler utasítja a Wehrmacht főparancsnokságát, hogy kezdje meg a Norvégia elleni invázió előzetes tervezését (Weserübung hadművelet...Tovább
1955
Magyarországgal együtt Albánia, Ausztria, Bulgária, Finnország, Írország, Jordánia, Kambodzsa, Laosz, Líbia, Nepál, Olaszország,...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
ArchívNet 2024/4
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban mindössze szűk két évtizedből származó forrásokat mutatnak be szerzőink: a publikációk közül három kapcsolódik a második világháborúhoz, egy pedig az 1950-es évekhez. A második világháborús tematikájú ismertetések közül pedig kettő évfordulósnak mondható: az 1944. őszi magyarországi hadi és politikai eseményeket járják körül – kortárs és retrospektív források segítségével.
Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Tuba László hadnagy 1942 áprilisa és szeptembere között vezetett harctéri naplóját adja közre. A napló nemcsak a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak egy eddig publikálatlan forrása, hanem még szűkebben véve a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a működéséhez is számos új információval szolgál. Mostani számunkban a napló első része kerül bemutatásra.
Magyarország második világháborús részvételének egyik sorsdöntő napja volt 1944. október 15., amikor sikertelenül próbálta meg a magyar vezetés végrehajtani az átállást. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Hlatky Endre, a Lakatos-kormány miniszterelnökségi államtitkára által 1952-ben magyar, valamint 1954-ben német nyelven írt visszatekintéseit mutatja be. Hlatky a két forrásban az 1944. október 15-én történt eseményekben betöltött szerepéről számolt be.
A kiugrási kísérlet idején Magyarország keleti fele már hadszíntér volt. Fóris Ákos (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, kutató, Erőszakkutató Intézet) az észak-alföldi hadieseményekhez kapcsolódó német hadijelentéseket ismertet, amelyek azonban nem a konkrét harccselekményeket írták le, hanem, hogy a magyar polgári lakosságot milyen atrocitások érték a szovjet csapatok részéről. A szerző kétrészes forrásismertetésének első részében arra is kitér, hogy a német katonai hatóságok milyen módon jutottak hozzá az információkhoz, azokat hogyan dolgozták fel, és végül, hogy a Harmadik Birodalom propagandája miként kívánta azokat felhasználni a saját céljaira.
Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) egy 1954-es előterjesztés segítségével vizsgálja meg, hogy a Rákosi-rendszer agrárpolitikája, -irányítása miként változott a magántermelés esetében. A beszolgáltatással, mint gazdasági eszközzel végig számoló agrárpolitika revíziójára 1953-ban került sor, azonban a magyarországi pártállam belső harcai szintén érintették a gazdaságirányítás ezen területét is. Erre példa a szerző által bemutatott, a szabadpiac helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglaló előterjesztés is.
Az idei negyedik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztősége egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. november 22.
Miklós Dániel
főszerkesztő