Magyar honvéd csehszlovák földön

1968-as hangulatjelentések a magyar–csehszlovák határról
„A szovjet–csehszlovák tárgyalások helyével kapcsolatosan felmerült: „Különös”, hogy a szovjet és a csehszlovák politikusok a nemzeti függetlenségről vitatkoznak és mindezt „magyar” területen teszik. Az a hely, ahol a tárgyalás van, a „történelmi Magyarország”, amely „nem illeti meg a csehszlovákokat.”

Képfeliratok, falfirkák, plakátok

 

Szlovák területen talált feliratok, 1968. szeptember 4. (1-7.)

 

„Lenin vstavaj! Presvedč Brežneva, že i KSČS je tvoja idea!"

Fordítás: „Lenin kelj fel! Győzd meg Brezsnyevet, hogy a Csehszlovák Kommunista Párt is a te eszméd!"
 
 „RUSI VON! SMRŤ ZRADCOM NÁŠHO ĽUDU!"

Fordítás: „Oroszok ki! Halál a népünk árulóinak!"

 

„KOLABORANTMI NA PANKRÁC!"

Fordítás: „Kollaboránsok a Pankrácba!" (Pankrác - börtön Prágában - valószínűleg erre utal a felirat)

 

„NECH ŽIJÚ DUBČEK I SVOBODA NAVEKI"

Fordítás: „Dubček és Svoboda örökké éljenek."

 

„RUSI HURÁ ČAVTE DOMOV"

Fordítás: „Oroszok hurrá, sziasztok haza."

 

„MAĎAROM SLÁVA"

Fordítás: „Dicsőség a magyaroknak."

 

PĽUJE NA VÁS CELÝ SVET, OKUPANTI CHOĎTE HED!

Szlovák-magyar nyelvű felirat: Az egész világ leköp titeket. Megszállók, takarodjatok haza.

 

 

Nove Mestóban és Piestanyban 1968. augusztus 31-én talált falragaszok fényképfelvételei (8-11.)

 

Nem menjetek át a történelembe ártatlan emberek lemészárlásával. Magyarok! Tetszik-e nektek, hogy az oroszok nálatok odahaza vannak? Nekünk nem.

 
 Katona. Mit felelsz majd édesanyádnak, ha majd megkérdez: Fiam, ki ellen harcoltál ČSSR-ben? Így válaszolsz: „Géppisztolylyal fenyegettem olyan mamákat, mint te vagy anyám!"
 

Magyarok, menjetek haza! Hív a haza!

 
 Az egész világ leköp titeket. Megszállók, takarodjatok haza!

 

A Magyar Néphadsereg által ellenőrzött területen talált feliratok fényképfelvételei (12-17.)

 

 
 LÁSKU VLASTENCOM - Opovrhnutie ZAPREDANCOM

PRAVDA ZVÍŤAZÍ

A szlovák szöveg mellett a magyar fordítás kisebb betűkkel: Szeretet a hazafiaknak, megvetés az árulóknak. Az igazság győz.

 
Občania, zachovajte rozvahu! Rozvaha a rozum je to, čo chýba našim okupantom. Nedajte sa vyprovokovať!

Fordítás: Polgártársaink, legyetek megfontoltak! A megfontoltság és az ész az, ami hiányzik a megszállóinknak. Ne hagyjátok magatokat provokálni!

ZSSR/ČSSR. „Mor ho Detvo môjho rodu." Kto chce hýbať svetom, nech pohne sám sebou!

Fordítás: Aki a világgal akar mozgatni, annak saját magát kell megmozdítania!

 
 
 
Rezolúció

 

 

 1968. augusztus 27-én, Nyitrán talált feliratok fényképfelvételei (18-25.)

 

Okupace je vůl!

Fordítás: A megszállás egy ökör!

 

Kidöntött útjelző tábla (Tapolcsány és Léva felé)

 
 

Bútorüzlet fotója
Prišiel ruskí cirkus! artysti z: PĽR, NDR, MĽR, BLR, ZSSR. Nedráždiť!

Fordítás: Megjött az orosz cirkusz! Artisták a Lengyel Szocialista Köztársaságból, a Német Szocialista Köztársaságból, a Magyar Népköztársaságból, a Bolgár Népköztársaságból és a Szovjetunióból. Ne ingereljétek őket!

 
Brežnev do riti!

Fordítás: Brezsnyev [menjen] a fenébe/pokolba (vulg.)

Maďari za Dunaj!

Fordítás: Magyarok a Dunán túlra!

 

ŽSSR=SS

Szovjetúnió=SS

 
Okupacia je vol!

Fordítás: A megszállás egy ökör!

 

Jelzet: MNL OL XIX-B-1-ai-4331-1-a-1215/1968. - Az államigazgatás felsőbb szervei, Központi (nem miniszteriális) kormányzati szervek, Belügyminisztérium Titkárság.- Eredeti, fekete-fehér fényképfelvételek.



Ezen a napon történt február 04.

1919

– A magyar hadseregen belül megalakul az első önálló térképészeti szervezet, a Magyar Katonai Térképészeti Csoport.Tovább

1939

Milan Stojadinović jugoszláv kormányfő bukása.Tovább

1946

Nagy Ferenc miniszterelnök kormányt alakít.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

 

Az ArchívNet idén utoljára összevont számokkal jelentkezik. A publikált forrásismertetések meglehetősen széttartó tematikával bírnak, azonban öt írás mégis rendelkezik metszéspontokkal, hiszen szó esik az 1956 után berendezkedő rendszer tisztségviselőinek lekáderezéséről, a Kádár-kor apróbb, mindennapos visszaéléseiről és egyedülálló, súlyos bűncselekményeiről, illetve az 1945 után fokozatosan állami kontroll alá nyomott római katolikus egyházról is. Az említett írásoktól témájával a hatodik különül el, amely azonban jövőbeli kutatások számára bírhat gondolatébresztő jelleggel.

Az időrendiséget figyelembe véve az első forrásismertetés Somorjai Ádám OSB (emeritus vatikáni levéltáros, Pannonhalmi Bencés Főapátság) Mihalovics Zsigmond jelentéseit bemutató írásának második része: a Katolikus Akció országos igazgatójának több beszámolóját prezentálja, amelyekben Mihalovics részletekbe menően tudósította a szentszéki vezetést arról, hogy az állam milyen, egyre durvább módszerekkel kívánta az uralma alá hajtani a magyarországi római katolikus egyházat.

Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) írása már az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni időszak egyik intézményének, a Minisztertanács Személyügyi Titkárságának a működését tárja az olvasó elé, amely nem volt közismert, azonban a káderpolitikában 1957 és 1961 között mégis nagy szerepet töltött be.

Az 1950-es évek végén végrehajtott mezőgazdasági kollektivizálási hullám Fejér megyei következményeit mutatja be Pál Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) egy jelentés nyomán: kisebb gazdasági visszaélésektől egészen a komoly sikkasztásokig terjed azon bűncselekmények listája, amelyek a kialakított gazdasági-társadalmi rendszerre adott védekező reakcióként is értelmezhetők.

A korabeli Magyarországon példa nélkül álló bűncselekmény, az 1973-as balassagyarmati túszdráma utóhatásait Bedők Péter (belügyi referens, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) és Halász Tibor (referens, az államhatalom felsőbb szervei, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) két irat segítségével világítja meg, amelyek különlegessége, hogy az egyes megszólalók (például a lehallgatott Kisberk Imre püspök, illetve Nógrád megyei munkavállalók) annak ellenére rendelkeztek az eseményről információval, hogy a hatóságok hírzárlatot rendeltek el.

Szintén egy, a korszakban egyedülálló, maga után hírzárlatot vonó bűncselekményt mutat be levéltári iratok segítségével Tóth Eszter Zsófia (történész–társadalomkutató, főmunkatárs, Mediaworks). A Szépművészeti Múzeumba 1983 novemberében tört be egy olaszokból álló bűnbanda, az elrabolt festményeket végül egy görögországi kolostorban találták meg a nyomozás során. Az „évszázad műkincsrablásáról szóló ismertetés egyik érdekessége, hogy olyan iratokat is kiválogatott a szerző, amelyek a Népszabadságban a hírzárlat ellenére megjelenő rövidhír utáni rendőrségi vizsgálat során keletkeztek.

Magyarország huszadik századi történének egy-egy eseményéről szóló forrásismertetésektől eltér témájában Kiss András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) írása, aki egy speciális forráscsoportot járt körül. A fényképek gyakran csak szemléltető eszközként, illusztrációként jelennek meg a történeti munkákban, azonban a fotók a történetírás – jelen esetben a gazdaságtörténet-írás – forrásai is lehetnek.

A hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2022. december 19.

Miklós Dániel
főszerkesztő