Magyar honvéd csehszlovák földön
Képfeliratok, falfirkák, plakátok
Szlovák területen talált feliratok, 1968. szeptember 4. (1-7.)
 |
|
„Lenin vstavaj! Presvedč Brežneva, že i KSČS je tvoja idea!" Fordítás: „Lenin kelj fel! Győzd meg Brezsnyevet, hogy a Csehszlovák Kommunista Párt is a te eszméd!" |
 |
|
„RUSI VON! SMRŤ ZRADCOM NÁŠHO ĽUDU!" Fordítás: „Oroszok ki! Halál a népünk árulóinak!" |
 |
|
„KOLABORANTMI NA PANKRÁC!" Fordítás: „Kollaboránsok a Pankrácba!" (Pankrác - börtön Prágában - valószínűleg erre utal a felirat) |
 |
|
„NECH ŽIJÚ DUBČEK I SVOBODA NAVEKI" Fordítás: „Dubček és Svoboda örökké éljenek." |
 |
|
„RUSI HURÁ ČAVTE DOMOV" Fordítás: „Oroszok hurrá, sziasztok haza." |
 |
|
„MAĎAROM SLÁVA" Fordítás: „Dicsőség a magyaroknak." |
 |
|
PĽUJE NA VÁS CELÝ SVET, OKUPANTI CHOĎTE HED! Szlovák-magyar nyelvű felirat: Az egész világ leköp titeket. Megszállók, takarodjatok haza. |
Nove Mestóban és Piestanyban 1968. augusztus 31-én talált falragaszok fényképfelvételei (8-11.)
 |
|
Nem menjetek át a történelembe ártatlan emberek lemészárlásával. Magyarok! Tetszik-e nektek, hogy az oroszok nálatok odahaza vannak? Nekünk nem. |
 |
| Katona. Mit felelsz majd édesanyádnak, ha majd megkérdez: Fiam, ki ellen harcoltál ČSSR-ben? Így válaszolsz: „Géppisztolylyal fenyegettem olyan mamákat, mint te vagy anyám!" |
 |
|
Magyarok, menjetek haza! Hív a haza! |
 |
| Az egész világ leköp titeket. Megszállók, takarodjatok haza! |
A Magyar Néphadsereg által ellenőrzött területen talált feliratok fényképfelvételei (12-17.)
 |
|
LÁSKU VLASTENCOM - Opovrhnutie ZAPREDANCOM PRAVDA ZVÍŤAZÍ A szlovák szöveg mellett a magyar fordítás kisebb betűkkel: Szeretet a hazafiaknak, megvetés az árulóknak. Az igazság győz. |
 |
|
Občania, zachovajte rozvahu! Rozvaha a rozum je to, čo chýba našim okupantom. Nedajte sa vyprovokovať! Fordítás: Polgártársaink, legyetek megfontoltak! A megfontoltság és az ész az, ami hiányzik a megszállóinknak. Ne hagyjátok magatokat provokálni! |
 |
|
ZSSR/ČSSR. „Mor ho Detvo môjho rodu." Kto chce hýbať svetom, nech pohne sám sebou! Fordítás: Aki a világgal akar mozgatni, annak saját magát kell megmozdítania! |
 |
 |
 |
| Rezolúció
|
1968. augusztus 27-én, Nyitrán talált feliratok fényképfelvételei (18-25.)
 |
|
Okupace je vůl! Fordítás: A megszállás egy ökör! |
 |
|
Kidöntött útjelző tábla (Tapolcsány és Léva felé) |
 |
 |
|
Bútorüzlet fotója Prišiel ruskí cirkus! artysti z: PĽR, NDR, MĽR, BLR, ZSSR. Nedráždiť! Fordítás: Megjött az orosz cirkusz! Artisták a Lengyel Szocialista Köztársaságból, a Német Szocialista Köztársaságból, a Magyar Népköztársaságból, a Bolgár Népköztársaságból és a Szovjetunióból. Ne ingereljétek őket! |
 |
|
Brežnev do riti! Fordítás: Brezsnyev [menjen] a fenébe/pokolba (vulg.) |
 |
|
Maďari za Dunaj! Fordítás: Magyarok a Dunán túlra! |
 |
|
ŽSSR=SS Szovjetúnió=SS |
 |
|
Okupacia je vol! Fordítás: A megszállás egy ökör! |
 |
Jelzet: MNL OL XIX-B-1-ai-4331-1-a-1215/1968. - Az államigazgatás felsőbb szervei, Központi (nem miniszteriális) kormányzati szervek, Belügyminisztérium Titkárság.- Eredeti, fekete-fehér fényképfelvételek.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt január 09.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
szerzőnk közül három is foglalkozik a korszakkal, igaz, különböző eseményeket vizsgáltak. Ugyanakkor másként is csoportosíthatók hatodik számunk írásai: három szerző esetében ugyanis az idő mint jelenség bír fontossággal. Két írás ugyanis retrospektív, míg a harmadik pedig egy olyan gazdaságpolitikai szabályozást-lehetőséget mutat be, amely igazán csak a forrásismertetésben szereplő évtizedet követő évtizedekben teljesedett ki – és ebben a formájában közismert napjainkban is.
Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) két irat segítségével mutatja be, hogyan jelent meg 1944 őszén a szovjet hadsereg Szatmárban, és mit tapasztaltak a helyiek az ottani harcok, a kezdeti megszállás során, illetve miként viselkedtek a szovjet csapatok a rekvirálás és a beszállásolás alkalmával."
Rendhagyó írást közlünk, amelyet Károlyi Mária (nyugalmazott régész, Savaria Múzeum) jegyez. Lapunk 2013. évi 5. számában Szécsényi András mutatta be Handler László munkaszolgálatos naplóját, amelyet korábban Károlyi Mária bocsátott a rendelkezésére. A napló ismertetése kapcsán, bő tíz évvel a megjelenés után, néhány személyes adalékot kívánt hozzáfűzni Károlyi Mária Handler László és családja történetéhez visszaemlékezés formájában.
A háztáji gazdálkodás említése sokak számára valószínűleg a Kádár-korszak gazdaságirányítását idézi fel. A Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) által ismertetett dokumentumok azonban azt mutatják be, hogy a Rákosi-korszakban miként próbálta az állami vezetés bevezetni és szabályozni a háztáji gazdálkodást.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre.
Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. december 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő