Magyar honvéd csehszlovák földön

1968-as hangulatjelentések a magyar–csehszlovák határról
„A szovjet–csehszlovák tárgyalások helyével kapcsolatosan felmerült: „Különös”, hogy a szovjet és a csehszlovák politikusok a nemzeti függetlenségről vitatkoznak és mindezt „magyar” területen teszik. Az a hely, ahol a tárgyalás van, a „történelmi Magyarország”, amely „nem illeti meg a csehszlovákokat.”

Képfeliratok, falfirkák, plakátok

 

Szlovák területen talált feliratok, 1968. szeptember 4. (1-7.)

 

„Lenin vstavaj! Presvedč Brežneva, že i KSČS je tvoja idea!"

Fordítás: „Lenin kelj fel! Győzd meg Brezsnyevet, hogy a Csehszlovák Kommunista Párt is a te eszméd!"

 

 

„RUSI VON! SMRŤ ZRADCOM NÁŠHO ĽUDU!"

Fordítás: „Oroszok ki! Halál a népünk árulóinak!"

 

„KOLABORANTMI NA PANKRÁC!"

Fordítás: „Kollaboránsok a Pankrácba!" (Pankrác - börtön Prágában - valószínűleg erre utal a felirat)

 

„NECH ŽIJÚ DUBČEK I SVOBODA NAVEKI"

Fordítás: „Dubček és Svoboda örökké éljenek."

 

„RUSI HURÁ ČAVTE DOMOV"

Fordítás: „Oroszok hurrá, sziasztok haza."

 

„MAĎAROM SLÁVA"

Fordítás: „Dicsőség a magyaroknak."

 

PĽUJE NA VÁS CELÝ SVET, OKUPANTI CHOĎTE HED!

Szlovák-magyar nyelvű felirat: Az egész világ leköp titeket. Megszállók, takarodjatok haza.

 

 

Nove Mestóban és Piestanyban 1968. augusztus 31-én talált falragaszok fényképfelvételei (8-11.)

 

Nem menjetek át a történelembe ártatlan emberek lemészárlásával. Magyarok! Tetszik-e nektek, hogy az oroszok nálatok odahaza vannak? Nekünk nem.

 

 Katona. Mit felelsz majd édesanyádnak, ha majd megkérdez: Fiam, ki ellen harcoltál ČSSR-ben? Így válaszolsz: „Géppisztolylyal fenyegettem olyan mamákat, mint te vagy anyám!"

 

Magyarok, menjetek haza! Hív a haza!

 

 Az egész világ leköp titeket. Megszállók, takarodjatok haza!

 

A Magyar Néphadsereg által ellenőrzött területen talált feliratok fényképfelvételei (12-17.)

 

 

 

LÁSKU VLASTENCOM - Opovrhnutie ZAPREDANCOM

PRAVDA ZVÍŤAZÍ

A szlovák szöveg mellett a magyar fordítás kisebb betűkkel: Szeretet a hazafiaknak, megvetés az árulóknak. Az igazság győz.

 

Občania, zachovajte rozvahu! Rozvaha a rozum je to, čo chýba našim okupantom. Nedajte sa vyprovokovať!

Fordítás: Polgártársaink, legyetek megfontoltak! A megfontoltság és az ész az, ami hiányzik a megszállóinknak. Ne hagyjátok magatokat provokálni!

ZSSR/ČSSR. „Mor ho Detvo môjho rodu." Kto chce hýbať svetom, nech pohne sám sebou!

Fordítás: Aki a világgal akar mozgatni, annak saját magát kell megmozdítania!

 
 

 

Rezolúció

 

 

 

1968. augusztus 27-én, Nyitrán talált feliratok fényképfelvételei (18-25.)

Okupace je vůl!

Fordítás: A megszállás egy ökör!

 

Kidöntött útjelző tábla (Tapolcsány és Léva felé)

 

 

Bútorüzlet fotója

Prišiel ruskí cirkus! artysti z: PĽR, NDR, MĽR, BLR, ZSSR. Nedráždiť!

Fordítás: Megjött az orosz cirkusz! Artisták a Lengyel Szocialista Köztársaságból, a Német Szocialista Köztársaságból, a Magyar Népköztársaságból, a Bolgár Népköztársaságból és a Szovjetunióból. Ne ingereljétek őket!

 

Brežnev do riti!

Fordítás: Brezsnyev [menjen] a fenébe/pokolba (vulg.)

Maďari za Dunaj!

Fordítás: Magyarok a Dunán túlra!

 

ŽSSR=SS

Szovjetúnió=SS

 

Okupacia je vol!

Fordítás: A megszállás egy ökör!

 

Jelzet: MNL OL XIX-B-1-ai-4331-1-a-1215/1968. - Az államigazgatás felsőbb szervei, Központi (nem miniszteriális) kormányzati szervek, Belügyminisztérium Titkárság.- Eredeti, fekete-fehér fényképfelvételek.

 

 


Ezen a napon történt április 24.

1959

A KISZ KB megvitatta a „legégetőbb kérdésnek” minősített eszmei-politikai nevelés kérdését, ill. annak „Irányelveit”. Az 56 oldalas...Tovább

1970

Kőszegen megtartották az Ifjúsági Filmek Országos Seregszemléjét. Bemutatták az első filmeseknek, a Balázs Béla Stúdió alkotóinak és a...Tovább

1973

Az ifjúság nemzetközi szolidaritási napja alkalmából ifjúsági gyűlést rendeztek a szegedi József Attila Tudományegyetemen.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!
 

Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.

Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.

Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.

Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.

Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.

Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
 

Budapest, 2026. március 13.

Miklós Dániel
főszerkesztő