Adolf Hitlert kiengedik a Landsberg börtönből.Tovább
A diafilm mint a kultúragitáció eszköze a Rákosi-korszakban
„A diafilm megérkezéséről a pártszervezetet azonnal értesítsék.”
„Utasítom Ügyvezető Urat, hogy a küldött anyagot a Szabad Föld Téli Esték előadás anyagával párhuzamosan minél nagyobb vetítési eredmény elérésével használja ki, erről a havi jelentésben számoljon be.”
Forrás
1.
Értesítés diafilmek elosztásáról
Diafilmek elosztása megyei népművelési központok részére
Ofotért Rt.
Budapest
Madách tér 7.
Kérem szíveskedjenek a MOM1 által készített diavetítőgépekből 199 darabot a mellékelt lista szerinti helyekre szétküldeni. A gépeken helyezzenek el figyelmeztető felírást, hogy csak 220 v. feszültségre használható.
A számlákat az átvétel igazolásával együtt a Minisztérium Oktatási osztályához küldjék.
Bp., 1950. III. 25. | Zsédely |
L. Erdős. III. 27.
Jelzet: MOL XIX-I-3-a. 86. d. 1814/ált./4-4/1950.
2.
a.
A Szovjetunió, a béke őre c. filmdiasorozat szétküldése a vármegyei Népművelési Hivataloknak
Minden megyei Népművelési Ügyvezetőjének székhelyén
Tárgy: Filmdiasorozat megküldése.
Egyidejűleg megküldtem Ügyvezető Úr hivatalos címére a „Szovjetunió, a béke őre" c. filmdiasorozat ... db. kópiáját és a hozzátartozó szövegkönyv ... példányát. A szövegkönyv leltári értéke példányonként 1,50 forint, a filmdiasorozat darabonként 10 forint. Utasítom Ügyvezető Urat, hogy a küldött anyagot a Szabad Föld Téli Esték előadás anyagával párhuzamosan minél nagyobb vetítési eredmény elérésével használja ki, erről a havi jelentésben számoljon be.
K. m. l.
Győr thj. város Népművelési Ügyvezetőjének, Győr
Szeged thj. város Népművelési Ügyvezetőjének, Szeged
K. m. l.
[Bp., 1950. január 9.]
Jelzet: MOL XIX-I-3-a. 86. d. 1818/ált./1/1950.
b.
Magyar-Szovjet Társaság
Képszolgálatának
Budapest
Szentkirályi u. 32/0
Tárgy: Filmdiasorozat megküldése
Értesítem a Társaság Képszolgálatát, hogy a „Szovjetunió, a béke őre" c. filmdiasorozat 20 kópiáját és az előadás szövegkönyvének 40 példányát címére felhasználás végett megküldtem.
Budapest, 1950. I. 9.
Somlyai
Jelzet: MOL XIX-I-3-a. 86. d. 1818/ált./1/1950.
c.
A Szovjetunió, a béke őre c. film elosztási listája
|
| Filmdiasorozat (db) | Szövegkönyv (db) |
1. | Abaúj vm., Szikszó | 4 | 8 |
2. | Baranya vm. | 13 | 26 |
3. | Bács-Bodrog vm. | 9 | 18 |
4. | Békés vm. | 18 | 36 |
5. | Bihar vm. | 9 | 18 |
6. | Borsod-Gömör vm. | 15 | 30 |
7. | Csanád vm. | 15 | 30 |
8. | Csongrád vm. | 20 | 40 |
9. | Esztergom-Komárom vm. | 19 | 38 |
10. | Fejér vm. | 29 | 58 |
11. | Győr-Moson vm. | 21 | 42 |
12. | Hajdú vm. | 16 | 32 |
13. | Heves vm. | 12 | 24 |
14. | Jász-Nagykun-Szolnok vm. | 21 | 42 |
15. | Nógrád-Hont vm. | 14 | 28 |
16. | Pest vm. | 16 | 32 |
17. | Somogy vm. | 28 | 56 |
18. | Sopron vm. | 8 | 16 |
19. | Szabolcs vm. | 26 | 52 |
20. | Szatmár-Bereg vm. | 11 | 22 |
21. | Tolna vm. | 36 | 72 |
22. | Vas vm. | 10 | 20 |
23. | Veszprém vm. | 20 | 40 |
24. | Zala vm. | 12 | 24 |
25. | Zemplén vm. | 13 | 26 |
26. | Győr thj. város | 6 | 12 |
27. |
| 2 | 4 |
28. |
|
|
|
29. | Szeged thj. város | 3 | 6 |
Jelzet: MOL XIX-I-3-a. 86. d. 1818/ált./1/1950.
3.
a.
A felsorolt megyei Népművelési Ügyvezetőjének székhelyén
Tárgy: Filmdiasorozat megküldése
Egyidejűleg megküldtem Ügyvezető Úr hivatalos címére a „Sztálin élete" c. kicserélt filmdiasorozat ... db. kópiáját. és a hozzátartozó szövegkönyv ... példányát. A szövegkönyv leltári értéke példányonként 1,50 forint, a filmdiasorozat darabonként 10 forint.
Utasítom Felhívom Ügyvezető Úr figyelmét, hogy a küldött anyagot a Szabad Föld Téli Esték előadásaival párhuzamosan minél nagyobb vetítési eredmény elérésével használja ki.
K. m. l.
Szeged thj. város Népművelési Ügyvezetőjének, Szeged
Budapest, 1950. I. 11. | Somlyai |
Jelzet: MOL XIX-I-3-a. 86. d. 1818/ált./5/1950.
b.
A Sztálin élete c. film elosztási listája
|
| Filmdiasorozat (db) | Szövegkönyv (db) |
1. | Bács-Kiskun m. | 30 | 60 |
2. | Baranya m. | 65 | 130 |
3. | Békés m. | 25 | 50 |
4. | Borsod-Abaúj-Zemplén m. | 90 | 180 |
5. | Csongrád m. | 38 | 76 |
6. | Fejér m. | 35 | 70 |
7. | Győr-Sopron m. | 50 | 100 |
8. | Hajdú-Bihar m. | 28 | 56 |
9. | Heves m. | 30 | 60 |
10. | Komárom m. | 30 | 60 |
11. | Nógrád m. | 38 | 76 |
12. | Pest m. | 70 | 140 |
13. | Somogy | 65 | 130 |
14. | Szabolcs-Szatmár | 50 | 100 |
15. | Szolnok m. | 40 | 80 |
16. | Tolna m. | 40 | 80 |
17. | Vas m. | 55 | 110 |
18. | Veszprém m. | 70 | 140 |
19. | Zala m. | 40 | 80 |
20. | Szeged thj. város | 4 | 8 |
21. | Fővárosi Tanács Népművelési Osztálya | 40 | 80 |
22. | Népművelési iskola, Debrecen, Nagyerdő sor 12. | 1 | 2 |
23. | Népművelési iskola, Szeged, Sztálin sétány 4. | 1 | 2 |
24. | Népművelési iskola, Budapest, Máramarosi út 32. | 1 | 2 |
25. | Népművelési iskola, Budapest, Alkony u. | 1 | 2 |
26. | Magyar-Szovjet Társaság, Bp. V. | 10 | 20 |
27. | Külügyminisztérium Tájékoztatási o., Bp. V. Pálfi tér 5. | 4 | 8 |
28. | MÉMOSZ Szakszervezeti Központ Oktatási Osztálya, Bp. VII. Dózsa Gy. u. 53. | 2 |
|
Jelzet: MOL XIX-I-3-a. 86. d. 1818/ált./1/1950.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 20.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
szerzőnk közül három is foglalkozik a korszakkal, igaz, különböző eseményeket vizsgáltak. Ugyanakkor másként is csoportosíthatók hatodik számunk írásai: három szerző esetében ugyanis az idő mint jelenség bír fontossággal. Két írás ugyanis retrospektív, míg a harmadik pedig egy olyan gazdaságpolitikai szabályozást-lehetőséget mutat be, amely igazán csak a forrásismertetésben szereplő évtizedet követő évtizedekben teljesedett ki – és ebben a formájában közismert napjainkban is.
Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) két irat segítségével mutatja be, hogyan jelent meg 1944 őszén a szovjet hadsereg Szatmárban, és mit tapasztaltak a helyiek az ottani harcok, a kezdeti megszállás során, illetve miként viselkedtek a szovjet csapatok a rekvirálás és a beszállásolás alkalmával."
Rendhagyó írást közlünk, amelyet Károlyi Mária (nyugalmazott régész, Savaria Múzeum) jegyez. Lapunk 2013. évi 5. számában Szécsényi András mutatta be Handler László munkaszolgálatos naplóját, amelyet korábban Károlyi Mária bocsátott a rendelkezésére. A napló ismertetése kapcsán, bő tíz évvel a megjelenés után, néhány személyes adalékot kívánt hozzáfűzni Károlyi Mária Handler László és családja történetéhez visszaemlékezés formájában.
A háztáji gazdálkodás említése sokak számára valószínűleg a Kádár-korszak gazdaságirányítását idézi fel. A Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) által ismertetett dokumentumok azonban azt mutatják be, hogy a Rákosi-korszakban miként próbálta az állami vezetés bevezetni és szabályozni a háztáji gazdálkodást.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre.
Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. december 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő