A diafilm mint a kultúragitáció eszköze a Rákosi-korszakban

„A diafilm megérkezéséről a pártszervezetet azonnal értesítsék.”

„Utasítom Ügyvezető Urat, hogy a küldött anyagot a Szabad Föld Téli Esték előadás anyagával párhuzamosan minél nagyobb vetítési eredmény elérésével használja ki, erről a havi jelentésben számoljon be.”

Forrás

1.
Értesítés diafilmek elosztásáról

Diafilmek elosztása megyei népművelési központok részére

Ofotért Rt.
Budapest
Madách tér 7.

Kérem szíveskedjenek a MOM1 által készített diavetítőgépekből 199 darabot a mellékelt lista szerinti helyekre szétküldeni. A gépeken helyezzenek el figyelmeztető felírást, hogy csak 220 v. feszültségre használható.
A számlákat az átvétel igazolásával együtt a Minisztérium Oktatási osztályához küldjék.

Bp., 1950. III. 25.

Zsédely

L. Erdős. III. 27.

Jelzet: MOL XIX-I-3-a. 86. d. 1814/ált./4-4/1950.

2.
a.

A Szovjetunió, a béke őre c. filmdiasorozat szétküldése a vármegyei Népművelési Hivataloknak

Minden megyei Népművelési Ügyvezetőjének székhelyén

Tárgy: Filmdiasorozat megküldése.

Egyidejűleg megküldtem Ügyvezető Úr hivatalos címére a „Szovjetunió, a béke őre" c. filmdiasorozat ... db. kópiáját és a hozzátartozó szövegkönyv ... példányát. A szövegkönyv leltári értéke példányonként 1,50 forint, a filmdiasorozat darabonként 10 forint. Utasítom Ügyvezető Urat, hogy a küldött anyagot a Szabad Föld Téli Esték előadás anyagával párhuzamosan minél nagyobb vetítési eredmény elérésével használja ki, erről a havi jelentésben számoljon be.

K. m. l.

Győr thj. város Népművelési Ügyvezetőjének, Győr
Szeged thj. város Népművelési Ügyvezetőjének, Szeged

K. m. l.
[Bp., 1950. január 9.]

Jelzet: MOL XIX-I-3-a. 86. d. 1818/ált./1/1950.

b.

Magyar-Szovjet Társaság
Képszolgálatának
Budapest
Szentkirályi u. 32/0
Tárgy: Filmdiasorozat megküldése

Értesítem a Társaság Képszolgálatát, hogy a „Szovjetunió, a béke őre" c. filmdiasorozat 20 kópiáját és az előadás szövegkönyvének 40 példányát címére felhasználás végett megküldtem.

Budapest, 1950. I. 9.

Somlyai

Jelzet: MOL XIX-I-3-a. 86. d. 1818/ált./1/1950.

c.

A Szovjetunió, a béke őre c. film elosztási listája

 

 

Filmdiasorozat (db)

Szövegkönyv (db)

1.

Abaúj vm., Szikszó

4

8

2.

Baranya vm.

13

26

3.

Bács-Bodrog vm.

9

18

4.

Békés vm.

18

36

5.

Bihar vm.

9

18

6.

Borsod-Gömör vm.

15

30

7.

Csanád vm.

15

30

8.

Csongrád vm.

20

40

9.

Esztergom-Komárom vm.

19

38

10.

Fejér vm.

29

58

11.

Győr-Moson vm.

21

42

12.

Hajdú vm.

16

32

13.

Heves vm.

12

24

14.

Jász-Nagykun-Szolnok vm.

21

42

15.

Nógrád-Hont vm.

14

28

16.

Pest vm.

16

32

17.

Somogy vm.

28

56

18.

Sopron vm.

8

16

19.

Szabolcs vm.

26

52

20.

Szatmár-Bereg vm.

11

22

21.

Tolna vm.

36

72

22.

Vas vm.

10

20

23.

Veszprém vm.

20

40

24.

Zala vm.

12

24

25.

Zemplén vm.

13

26

26.

Győr thj. város

6

12

27.

Miskolc thj. város

2

4

28.

Pécs thj város

2

4

29.

Szeged thj. város

3

6

Jelzet: MOL XIX-I-3-a. 86. d. 1818/ált./1/1950.

3.
a.

A felsorolt megyei Népművelési Ügyvezetőjének székhelyén

Tárgy: Filmdiasorozat megküldése

Egyidejűleg megküldtem Ügyvezető Úr hivatalos címére a „Sztálin élete" c. kicserélt filmdiasorozat ... db. kópiáját. és a hozzátartozó szövegkönyv ... példányát. A szövegkönyv leltári értéke példányonként 1,50 forint, a filmdiasorozat darabonként 10 forint.

Utasítom Felhívom Ügyvezető Úr figyelmét, hogy a küldött anyagot a Szabad Föld Téli Esték előadásaival párhuzamosan minél nagyobb vetítési eredmény elérésével használja ki.

K. m. l.

Szeged thj. város Népművelési Ügyvezetőjének, Szeged

Budapest, 1950. I. 11.

Somlyai

Jelzet: MOL XIX-I-3-a. 86. d. 1818/ált./5/1950.

b.

Sztálin élete c. film elosztási listája

 

 

Filmdiasorozat (db)

Szövegkönyv (db)

1.

Bács-Kiskun m.

30

60

2.

Baranya m.

65

130

3.

Békés m.

25

50

4.

Borsod-Abaúj-Zemplén m.

90

180

5.

Csongrád m.

38

76

6.

Fejér m.

35

70

7.

Győr-Sopron m.

50

100

8.

Hajdú-Bihar m.

28

56

9.

Heves m.

30

60

10.

Komárom m.

30

60

11.

Nógrád m.

38

76

12.

Pest m.

70

140

13.

Somogy

65

130

14.

Szabolcs-Szatmár

50

100

15.

Szolnok m.

40

80

16.

Tolna m.

40

80

17.

Vas m.

55

110

18.

Veszprém m.

70

140

19.

Zala m.

40

80

20.

Szeged thj. város

4

8

21.

Fővárosi Tanács Népművelési Osztálya

40

80

22.

Népművelési iskola, Debrecen, Nagyerdő sor 12.

1

2

23.

Népművelési iskola, Szeged, Sztálin sétány 4.

1

2

24.

Népművelési iskola, Budapest, Máramarosi út 32.

1

2

25.

Népművelési iskola, Budapest, Alkony u.

1

2

26.

Magyar-Szovjet Társaság, Bp. V. Szentkirályi Semmelveisz u. 1.

10

20

27.

Külügyminisztérium Tájékoztatási o., Bp. V. Pálfi tér 5.

4

8

28.

MÉMOSZ Szakszervezeti Központ Oktatási Osztálya, Bp. VII. Dózsa Gy. u. 53.

2

4

Jelzet: MOL XIX-I-3-a. 86. d. 1818/ált./1/1950.

 

Tartalomjegyzék

Ezen a napon történt október 27.

1904

Megkezdi működését az első New York-i metró.Tovább

1912

Megalakult a Debreceni Izraelita Ifjak Dalköre. Elnöke dr. Bruner Lajos.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Háborúk, nemzetközi konfliktusok a 20. század második felében

 

„Si vis pacem, para bellum” – „Ha békét akarsz, készülj a háborúra”, hangoztatták az ókori rómaiak. A fegyveres küzdelem, a háború valóban a társadalmi lét egyik meghatározó jellemzője. Az emberiség történetét a háborúk sorozatának is tekinthetjük. Az idők során számos magyarázat született arra nézve, hogy mi váltja ki a háborús erőszakot. Egyesek szerint a háború az emberi nem eredendő agresszivitásából fakad. A 16‒17. században élt angol filozófus, Thomas Hobbes azt hangsúlyozta, hogy az emberek közötti erőszak elsődleges oka a nyereségvágy, a bizalmatlanság, a dicsőségre és a hírnévre való törekvés. Ebből kiindulva úgy vélte, hogy az erőszak elve és gyakorlata állami szinten is az ember egoista természetéből fakad. Mások, mint például Carl von Clausewitz porosz katonai teoretikus, a politikumból indultak ki. Clausewitz az 1834-ben megjelent, „A háborúról” (Vom Kriege) című könyvében fogalmazta meg sokat idézett, híres tételét: „A háború a politikának a folytatása csupán, csakhogy más eszközökkel.” Ezzel arra utalt, hogy a katonai erő alkalmazása nem öncélú, hanem mindig a politikai mérlegelés határozza meg. „A politika az értelem, a háború azonban pusztán eszköz” ‒ írta. Michel Foucault francia történész, filozófus viszont az 1970-es években megfordította Clausewitz tételét. Feltette a kérdést, miszerint a béke nem csupán a háború egyik formája-e, és szellemesen azt állította, hogy valójában a politika a háború folytatása más eszközökkel.

A 20. század nemcsak a tudományos-műszaki fejlődés, a globális kultúrák és a világkereskedelem kialakulásának kora volt, hanem az egymást követő nemzetközi konfliktusok, a pusztító háborúk időszaka is. Az első világháború gépesített tömegháború volt, a második pedig olyan „totális” konfliktus, amely nem tett különbséget katonák és civilek között. Az 1945 után kétpólusúvá vált világ több mint négy évtizedig tartó fő konfliktusa, a hidegháború szerencsére soha nem alakult át valódi háborúvá. A szembenálló felek ugyanis tisztában voltak azzal, hogy a világot elpusztító jellege miatt egy nukleáris háború – Clausewitz tézisével ellentétben – nem lehetne semmiféle politika folytatása. A harmadik világban ugyanakkor ezt az időszakot több száz fegyveres konfliktus jellemezte, melyekben rendszerint a két nagy katonai tömb is részt vett, így például a koreai vagy a vietnámi háborúban. A hidegháború a szovjet blokk összeomlásával, majd a Szovjetunió 1991-es széthullásával ért véget. Ezzel megszűnt a kétpólusú világ, és az Amerikai Egyesült Államok maradt az egyetlen szuperhatalom.

Az ArchívNet idei 3. számának fő témája tehát: „Háborúk, nemzetközi konfliktusok a 20. század második felében”. Szerzőink közül Szőke Zoltán a vietnámi háborúról ír. Magyar és amerikai levéltári források tanulmányozása alapján ugyanarra az újszerű következtetésre jut, mint a New Cold War History nemzetközi történeti iskola képviselői, éspedig arra, hogy a hidegháború idején a nemzetközi válságszituációk kialakulásában vagy azok enyhítésében legalább akkora – ha nem nagyobb – szerepe volt a szuperhatalmak kisebb szövetségeseinek, mint maguknak a szuperhatalmaknak. Ez azt jelenti, hogy az egész korszakról ‒ így a vietnámi háborúról is ‒ alkotott eddigi képünket újra kell értékelnünk. Garadnai Zoltán szintén hidegháborús témát választott: a magyar‒francia diplomáciai kapcsolatok egyik kritikus, 1959‒1967 közötti időszakát elemzi Radványi János magyar diplomata vízumügyén keresztül. Seres Attila folytatja az 1980-as évek második felében kezdődött karabahi konfliktus hátteréről szóló korabeli magyar diplomáciai jelentések publikálását. Írásának első részét folyóiratunk idei 1. számában közöltük. Két további forrásközlést is olvashatunk e számban: Horváth Gergely Krisztián egy ismeretlen szerző ‒ valószínűleg Komjáthy (Kring) Miklós ‒ 1945-ös feljegyzését közli arról, hogyan képzelték el a marxisták Magyarországon a telepítést és az iparosítást, míg Kiss András Per Arboe Rasmussen dán újságíró 1960-as magyarországi tevékenysége kapcsán vázolja fel a kádári propaganda szerepét az országimázs alakításában.

 

Végül tájékoztatnom kell a Tisztelt Olvasót a szerkesztőségünkben végbement változásokról. Csonka Laura és Farkas Andrea e lapszám megjelenésével egyidejűleg távozik a szerkesztőségből. Laura 2016-tól, Andrea 2014-től szerkesztette a lapot példás hozzáértéssel, szorgalommal és lelkesedéssel. Az ő érdemük is, hogy az ArchívNet szakmai körökben, de a történelem iránt érdeklődő szélesebb olvasóközönség soraiban is egyöntetű elismerésnek örvend! Szerkesztőségünk ugyanakkor új tagokkal bővült. Az új szerkesztők: Balogh János Mátyás, Főcze János, Miklós Dániel és Wencz Balázs ‒ e lapszám már az ő munkájuk eredménye is. További sok sikert kívánok mind a távozó, mind az új szerkesztőtársaknak!

 

Budapest, 2021. augusztus 18.

 

L. Balogh Béni

főszerkesztő