A diafilm mint a kultúragitáció eszköze a Rákosi-korszakban

„A diafilm megérkezéséről a pártszervezetet azonnal értesítsék.”

„Utasítom Ügyvezető Urat, hogy a küldött anyagot a Szabad Föld Téli Esték előadás anyagával párhuzamosan minél nagyobb vetítési eredmény elérésével használja ki, erről a havi jelentésben számoljon be.”

Forrás

1.
Értesítés diafilmek elosztásáról

Diafilmek elosztása megyei népművelési központok részére

Ofotért Rt.
Budapest
Madách tér 7.

Kérem szíveskedjenek a MOM1 által készített diavetítőgépekből 199 darabot a mellékelt lista szerinti helyekre szétküldeni. A gépeken helyezzenek el figyelmeztető felírást, hogy csak 220 v. feszültségre használható.
A számlákat az átvétel igazolásával együtt a Minisztérium Oktatási osztályához küldjék.

Bp., 1950. III. 25.

Zsédely

L. Erdős. III. 27.

Jelzet: MOL XIX-I-3-a. 86. d. 1814/ált./4-4/1950.

2.
a.

A Szovjetunió, a béke őre c. filmdiasorozat szétküldése a vármegyei Népművelési Hivataloknak

Minden megyei Népművelési Ügyvezetőjének székhelyén

Tárgy: Filmdiasorozat megküldése.

Egyidejűleg megküldtem Ügyvezető Úr hivatalos címére a „Szovjetunió, a béke őre" c. filmdiasorozat ... db. kópiáját és a hozzátartozó szövegkönyv ... példányát. A szövegkönyv leltári értéke példányonként 1,50 forint, a filmdiasorozat darabonként 10 forint. Utasítom Ügyvezető Urat, hogy a küldött anyagot a Szabad Föld Téli Esték előadás anyagával párhuzamosan minél nagyobb vetítési eredmény elérésével használja ki, erről a havi jelentésben számoljon be.

K. m. l.

Győr thj. város Népművelési Ügyvezetőjének, Győr
Szeged thj. város Népművelési Ügyvezetőjének, Szeged

K. m. l.
[Bp., 1950. január 9.]

Jelzet: MOL XIX-I-3-a. 86. d. 1818/ált./1/1950.

b.

Magyar-Szovjet Társaság
Képszolgálatának
Budapest
Szentkirályi u. 32/0
Tárgy: Filmdiasorozat megküldése

Értesítem a Társaság Képszolgálatát, hogy a „Szovjetunió, a béke őre" c. filmdiasorozat 20 kópiáját és az előadás szövegkönyvének 40 példányát címére felhasználás végett megküldtem.

Budapest, 1950. I. 9.

Somlyai

Jelzet: MOL XIX-I-3-a. 86. d. 1818/ált./1/1950.

c.

A Szovjetunió, a béke őre c. film elosztási listája

 

 

Filmdiasorozat (db)

Szövegkönyv (db)

1.

Abaúj vm., Szikszó

4

8

2.

Baranya vm.

13

26

3.

Bács-Bodrog vm.

9

18

4.

Békés vm.

18

36

5.

Bihar vm.

9

18

6.

Borsod-Gömör vm.

15

30

7.

Csanád vm.

15

30

8.

Csongrád vm.

20

40

9.

Esztergom-Komárom vm.

19

38

10.

Fejér vm.

29

58

11.

Győr-Moson vm.

21

42

12.

Hajdú vm.

16

32

13.

Heves vm.

12

24

14.

Jász-Nagykun-Szolnok vm.

21

42

15.

Nógrád-Hont vm.

14

28

16.

Pest vm.

16

32

17.

Somogy vm.

28

56

18.

Sopron vm.

8

16

19.

Szabolcs vm.

26

52

20.

Szatmár-Bereg vm.

11

22

21.

Tolna vm.

36

72

22.

Vas vm.

10

20

23.

Veszprém vm.

20

40

24.

Zala vm.

12

24

25.

Zemplén vm.

13

26

26.

Győr thj. város

6

12

27.

Miskolc thj. város

2

4

28.

Pécs thj város

2

4

29.

Szeged thj. város

3

6

Jelzet: MOL XIX-I-3-a. 86. d. 1818/ált./1/1950.

3.
a.

A felsorolt megyei Népművelési Ügyvezetőjének székhelyén

Tárgy: Filmdiasorozat megküldése

Egyidejűleg megküldtem Ügyvezető Úr hivatalos címére a „Sztálin élete" c. kicserélt filmdiasorozat ... db. kópiáját. és a hozzátartozó szövegkönyv ... példányát. A szövegkönyv leltári értéke példányonként 1,50 forint, a filmdiasorozat darabonként 10 forint.

Utasítom Felhívom Ügyvezető Úr figyelmét, hogy a küldött anyagot a Szabad Föld Téli Esték előadásaival párhuzamosan minél nagyobb vetítési eredmény elérésével használja ki.

K. m. l.

Szeged thj. város Népművelési Ügyvezetőjének, Szeged

Budapest, 1950. I. 11.

Somlyai

Jelzet: MOL XIX-I-3-a. 86. d. 1818/ált./5/1950.

b.

Sztálin élete c. film elosztási listája

 

 

Filmdiasorozat (db)

Szövegkönyv (db)

1.

Bács-Kiskun m.

30

60

2.

Baranya m.

65

130

3.

Békés m.

25

50

4.

Borsod-Abaúj-Zemplén m.

90

180

5.

Csongrád m.

38

76

6.

Fejér m.

35

70

7.

Győr-Sopron m.

50

100

8.

Hajdú-Bihar m.

28

56

9.

Heves m.

30

60

10.

Komárom m.

30

60

11.

Nógrád m.

38

76

12.

Pest m.

70

140

13.

Somogy

65

130

14.

Szabolcs-Szatmár

50

100

15.

Szolnok m.

40

80

16.

Tolna m.

40

80

17.

Vas m.

55

110

18.

Veszprém m.

70

140

19.

Zala m.

40

80

20.

Szeged thj. város

4

8

21.

Fővárosi Tanács Népművelési Osztálya

40

80

22.

Népművelési iskola, Debrecen, Nagyerdő sor 12.

1

2

23.

Népművelési iskola, Szeged, Sztálin sétány 4.

1

2

24.

Népművelési iskola, Budapest, Máramarosi út 32.

1

2

25.

Népművelési iskola, Budapest, Alkony u.

1

2

26.

Magyar-Szovjet Társaság, Bp. V. Szentkirályi Semmelveisz u. 1.

10

20

27.

Külügyminisztérium Tájékoztatási o., Bp. V. Pálfi tér 5.

4

8

28.

MÉMOSZ Szakszervezeti Központ Oktatási Osztálya, Bp. VII. Dózsa Gy. u. 53.

2

4

Jelzet: MOL XIX-I-3-a. 86. d. 1818/ált./1/1950.

 

Tartalomjegyzék

Ezen a napon történt november 30.

1913

Megalakul a Magyar Turista Szövetség (MTSZ). Elnökének gróf Teleki Sándort jelölik. Mire a lényegi munkát elkezdhették volna, kitört az...Tovább

1918

Alakuló ülését tartja Budapesten az Ifjúmunkások Országos Szövetsége (IOSZ), amely a munkáshatalomért folyó harcot tűzi ki célul. Központi...Tovább

1939

A Szovjetunió megtámadja Finnországot. (Ez az ún. téli háború.)Tovább

1963

Budapesten átadják az első gyalogos aluljárót az Astoriánál.Tovább

1990

Hivatalosan is befejeződik a berlini fal bontása.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Sport, társadalom, politika a 20. században

„A béke vagy te, Sport! / a népeket egymáshoz fűző szép szalag: /és testvérré lesznek mind általad, / önuralomban, rendben és erőben” ‒ írta Pierre de Coubertin báró 1912-ben az Óda a sporthoz című versében. Coubertin a modern olimpiai eszme egyik legkiválóbb képviselője volt: mélyen hitt abban, hogy a sport, a tisztességes versengés önbizalmat ad, erkölcsös jellemet formál, megnemesíti az embereket, és hozzájárul a népek megbékéléséhez. Az ókori olimpiák példája nyomán azt szerette volna, ha a játékok idejére szünetelnének a háborúk, és béke honolna a földön. Meg volt győződve arról, hogy az emberiség harmonikus fejlődéséhez elengedhetetlen a világbéke, és ezt leginkább a sport segítségével lehet megvalósítani. Szép és tiszta elgondolása azonban illúziónak bizonyult. Ha ugyanis visszatekintünk a 20. század történelmére, azt látjuk, hogy a politikai, gazdasági, ideológiai megfontolások a legtöbb esetben felülírták az olimpiai eszmét. A két pusztító erejű világháború, az 1945 utáni évtizedek nagyhatalmi szembenállása, vagy a harmadik világban lezajlott számos helyi fegyveres konfliktus mind azt bizonyítja, hogy az elmúlt évszázadban a politikusok többsége az együttműködés, a megbékélés helyett inkább a nyers érdekérvényesítés eszközeit választotta.

Magyarországon a sport a 19. század végén, a 20. század elején vált egyre népszerűbbé: az úszás, az evezés, a korcsolyázás, az atlétika, a kerékpározás mellett elsősorban a labdarúgás. A Magyar Labdarúgó Szövetség 1901-ben alakult meg, ekkor indult el az első hazai bajnokság is. Az első kettőt az ország legrégebbi futballcsapata, az 1897-ben létrejött BTC (Budapesti Torna Club) nyerte, ezt követően több mint két évtizedig az FTC (Ferencvárosi Torna Club) és az MTK (Magyar Testgyakorlók Köre) versenyzett az első helyért. Rivalizálásuk ‒ sokszoros áttételen keresztül ‒ a magyar társadalom keresztény‒zsidó ellentétét is kifejezte. A két világháború közötti időszakban a sport tömeges méretű időtöltéssé vált, a versenysportok terén pedig Magyarország nagyhatalom lett. Ugyanakkor a testnevelés ‒ amelyet már 1921-ben kötelezővé tettek az iskolákban ‒ egyre nyíltabban kapcsolódott össze a militarista szellemű neveléssel. 1947 és 1951 között szovjet mintára a sportot is állami ellenőrzés alá vonták. Mivel továbbra is a labdarúgás volt az egyik legnépszerűbb sportág, az 1950-es években leginkább ezt politizálták át. Az Aranycsapat kiugró nemzetközi sikereiből a hatalom is igyekezett profitálni, és a sikereket saját diadalaként könyvelte el. A diktatúra nyomásának enyhülésével a politika a sportból is kezdett visszavonulni. E folyamat azonban korántsem volt teljes, ezt az 1984-es Los Angeles-i olimpia bojkottja is bizonyítja. A Magyar Olimpiai Bizottság ugyanis kénytelen volt elfogadni a pártvezetés azon „ajánlatát”, hogy a Szovjetunió iránti szolidaritásból a magyar sportolók se vegyenek részt ezen az olimpián. A politikának ez a durva és közvetlen beavatkozása komoly törést okozott a magyar sportban, ami a későbbi eredményekben is megmutatkozott.

Az ArchívNet idei 4‒5. összevont számának fő témája tehát: „Sport, társadalom, politika a 20. században”. A témaválasztás azért is aktuális, mert a világjárvány miatt 2020 helyett az idén rendezték meg a labdarúgó-Európa-bajnokságot és a XXXII. nyári olimpiai játékokat. Összeállításunkban tizenegy írást közlünk, ezek közül hét kapcsolódik szorosan a témához. Sipos-Onyestyák Nikoletta a politika és a sport kapcsolatát vizsgálja az ún. kis-hidegháború korszakában, külön-külön részletezve a moszkvai, a Los Angeles-i és a szöuli olimpiát. Koós Levente egy 1963-as labdarúgó-mérkőzés kapcsán elemzi a Kádár-korszak legproblémásabb egyesületének számító FTC és a diktatúra irányítóinak viszonyrendszerét. Kántás Balázs és Szerényi Ildikó az egykor világhírű, de mára elfeledett sakkfeladvány-szerző, Neukomm Gyula eseménydús életét eleveníti fel személyes dokumentumok segítségével. Kiss András írása arról szól, miként kapcsolódott össze a két világháború között a testedzés a militarista neveléssel, és milyen szerepet játszottak ebben a vállalatok. Sáfár Gyula az 1950-es évek, míg Szabó Csaba Gábor a Kádár-korszak tömegsportját taglalja a Békés megyei spartakiádok, illetve a Komáromi Állami Gazdaság sportkörei vizsgálata alapján. Bubik Gyöngyi és Garadnai Zoltán a százéves korában nemrég elhunyt Fülöp edinburgh-i herceg és Magyarország sportkapcsolatairól ír annak kapcsán, hogy a herceg a múlt század hetvenes éveiben sportemberként többször megfordult Magyarországon, részt vett a Magyar Lovassport Szövetség által szervezett bajnokságokon, és a nemzetközi versenyeken is a magyar csapat riválisának számított. Négy további forrásközlést is olvashatunk. Völgyesi Zoltán a gyermekvasút építését és az ehhez kapcsolódó korabeli kommunista propagandát mutatja be. Csikós Gábor és Ö. Kovács József Varga Zsuzsanna közelmúltban megjelent, a magyar mezőgazdaság szocialista korszakát kelet-európai kontextusban tárgyaló angol nyelvű könyve kapcsán készít mérleget a jelenkortörténeti források feltárásának és értelmezésének módszertani kérdéseiről. Összeállításunk zárásaként Veres Emese-Gyöngyvér a székelyföldi evangélikus missziós egyház történetéről ír, Somorjai Ádám OSB pedig Angelo Rotta budapesti apostoli nuncius utolsó magyarországi jelentéseit közli és beszámol a nuncius 1945-ös távozásáról is.

Budapest, 2021. november 26.

L. Balogh Béni

főszerkesztő