A diafilm mint a kultúragitáció eszköze a Rákosi-korszakban

„A diafilm megérkezéséről a pártszervezetet azonnal értesítsék.”

„Utasítom Ügyvezető Urat, hogy a küldött anyagot a Szabad Föld Téli Esték előadás anyagával párhuzamosan minél nagyobb vetítési eredmény elérésével használja ki, erről a havi jelentésben számoljon be.”

Forrás

1.
Értesítés diafilmek elosztásáról

Diafilmek elosztása megyei népművelési központok részére

Ofotért Rt.
Budapest
Madách tér 7.

Kérem szíveskedjenek a MOM1 által készített diavetítőgépekből 199 darabot a mellékelt lista szerinti helyekre szétküldeni. A gépeken helyezzenek el figyelmeztető felírást, hogy csak 220 v. feszültségre használható.
A számlákat az átvétel igazolásával együtt a Minisztérium Oktatási osztályához küldjék.

Bp., 1950. III. 25.

Zsédely

L. Erdős. III. 27.

Jelzet: MOL XIX-I-3-a. 86. d. 1814/ált./4-4/1950.

2.
a.

A Szovjetunió, a béke őre c. filmdiasorozat szétküldése a vármegyei Népművelési Hivataloknak

Minden megyei Népművelési Ügyvezetőjének székhelyén

Tárgy: Filmdiasorozat megküldése.

Egyidejűleg megküldtem Ügyvezető Úr hivatalos címére a „Szovjetunió, a béke őre" c. filmdiasorozat ... db. kópiáját és a hozzátartozó szövegkönyv ... példányát. A szövegkönyv leltári értéke példányonként 1,50 forint, a filmdiasorozat darabonként 10 forint. Utasítom Ügyvezető Urat, hogy a küldött anyagot a Szabad Föld Téli Esték előadás anyagával párhuzamosan minél nagyobb vetítési eredmény elérésével használja ki, erről a havi jelentésben számoljon be.

K. m. l.

Győr thj. város Népművelési Ügyvezetőjének, Győr
Szeged thj. város Népművelési Ügyvezetőjének, Szeged

K. m. l.
[Bp., 1950. január 9.]

Jelzet: MOL XIX-I-3-a. 86. d. 1818/ált./1/1950.

b.

Magyar-Szovjet Társaság
Képszolgálatának
Budapest
Szentkirályi u. 32/0
Tárgy: Filmdiasorozat megküldése

Értesítem a Társaság Képszolgálatát, hogy a „Szovjetunió, a béke őre" c. filmdiasorozat 20 kópiáját és az előadás szövegkönyvének 40 példányát címére felhasználás végett megküldtem.

Budapest, 1950. I. 9.

Somlyai

Jelzet: MOL XIX-I-3-a. 86. d. 1818/ált./1/1950.

c.

A Szovjetunió, a béke őre c. film elosztási listája

 

 

Filmdiasorozat (db)

Szövegkönyv (db)

1.

Abaúj vm., Szikszó

4

8

2.

Baranya vm.

13

26

3.

Bács-Bodrog vm.

9

18

4.

Békés vm.

18

36

5.

Bihar vm.

9

18

6.

Borsod-Gömör vm.

15

30

7.

Csanád vm.

15

30

8.

Csongrád vm.

20

40

9.

Esztergom-Komárom vm.

19

38

10.

Fejér vm.

29

58

11.

Győr-Moson vm.

21

42

12.

Hajdú vm.

16

32

13.

Heves vm.

12

24

14.

Jász-Nagykun-Szolnok vm.

21

42

15.

Nógrád-Hont vm.

14

28

16.

Pest vm.

16

32

17.

Somogy vm.

28

56

18.

Sopron vm.

8

16

19.

Szabolcs vm.

26

52

20.

Szatmár-Bereg vm.

11

22

21.

Tolna vm.

36

72

22.

Vas vm.

10

20

23.

Veszprém vm.

20

40

24.

Zala vm.

12

24

25.

Zemplén vm.

13

26

26.

Győr thj. város

6

12

27.

Miskolc thj. város

2

4

28.

Pécs thj város

2

4

29.

Szeged thj. város

3

6

Jelzet: MOL XIX-I-3-a. 86. d. 1818/ált./1/1950.

3.
a.

A felsorolt megyei Népművelési Ügyvezetőjének székhelyén

Tárgy: Filmdiasorozat megküldése

Egyidejűleg megküldtem Ügyvezető Úr hivatalos címére a „Sztálin élete" c. kicserélt filmdiasorozat ... db. kópiáját. és a hozzátartozó szövegkönyv ... példányát. A szövegkönyv leltári értéke példányonként 1,50 forint, a filmdiasorozat darabonként 10 forint.

Utasítom Felhívom Ügyvezető Úr figyelmét, hogy a küldött anyagot a Szabad Föld Téli Esték előadásaival párhuzamosan minél nagyobb vetítési eredmény elérésével használja ki.

K. m. l.

Szeged thj. város Népművelési Ügyvezetőjének, Szeged

Budapest, 1950. I. 11.

Somlyai

Jelzet: MOL XIX-I-3-a. 86. d. 1818/ált./5/1950.

b.

Sztálin élete c. film elosztási listája

 

 

Filmdiasorozat (db)

Szövegkönyv (db)

1.

Bács-Kiskun m.

30

60

2.

Baranya m.

65

130

3.

Békés m.

25

50

4.

Borsod-Abaúj-Zemplén m.

90

180

5.

Csongrád m.

38

76

6.

Fejér m.

35

70

7.

Győr-Sopron m.

50

100

8.

Hajdú-Bihar m.

28

56

9.

Heves m.

30

60

10.

Komárom m.

30

60

11.

Nógrád m.

38

76

12.

Pest m.

70

140

13.

Somogy

65

130

14.

Szabolcs-Szatmár

50

100

15.

Szolnok m.

40

80

16.

Tolna m.

40

80

17.

Vas m.

55

110

18.

Veszprém m.

70

140

19.

Zala m.

40

80

20.

Szeged thj. város

4

8

21.

Fővárosi Tanács Népművelési Osztálya

40

80

22.

Népművelési iskola, Debrecen, Nagyerdő sor 12.

1

2

23.

Népművelési iskola, Szeged, Sztálin sétány 4.

1

2

24.

Népművelési iskola, Budapest, Máramarosi út 32.

1

2

25.

Népművelési iskola, Budapest, Alkony u.

1

2

26.

Magyar-Szovjet Társaság, Bp. V. Szentkirályi Semmelveisz u. 1.

10

20

27.

Külügyminisztérium Tájékoztatási o., Bp. V. Pálfi tér 5.

4

8

28.

MÉMOSZ Szakszervezeti Központ Oktatási Osztálya, Bp. VII. Dózsa Gy. u. 53.

2

4

Jelzet: MOL XIX-I-3-a. 86. d. 1818/ált./1/1950.

 

Tartalomjegyzék

Ezen a napon történt március 30.

1912

Karl May német regényíró (*1842)Tovább

1945

Somogyszob községet elfoglalják a szovjet csapatok az második világháború után.Tovább

1954

Fuchs Jenő négyszeres olimpiai bajnok vívó (*1882)Tovább

1981

Ronald Reagan elleni gyilkossági kísérlet.Tovább

1988

Megalakul a mai Bibó István Szakkollégiumban a Fidesz.Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!
 

Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.

Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.

Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.

Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.

Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.

Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
 

Budapest, 2026. március 13.

Miklós Dániel
főszerkesztő