Reflektor a sötétbe II. - A későbbi "nemzetvezető" naplója

„Ebben a válságban mindenkinek színt kell vallania és nem lehet elbújnia hangzatos frázisok és kijelentések mögé. El kell döntenie: a régi vagy az új világot akarja-e és döntése szerint kell vállalnia minden kockázatot, veszedelmet. A régit is szeretni és az újat is »megjátszani« nem lehet: mert vagy a régi temeti maga alá vagy az új veti ki magából. »Légy hideg vagy meleg, mert ha langyos vagy, kiköplek!«"

Forrás

Szálasi Ferenc naplója

 

1-160 számozott lap

Oldal.

 

Szálasi Ferenc

 

A.

  

1942. július 6. - 1942. december 13.

1-486. sz. tételek. A tételek csak nyersvázak, melyeket felhasználásuk alkalmával dolgozok fel véglegesen és rögzítek végleges formába. A tételek tehát csupán felvillanó gondolatok, melyek azonnali rögzítése szükséges, hogy megint el ne tűnjenek.

Rövidítések:

NVNT XII. 27.   Nemzetségvezetők Országos Nagy Tanácsán megtartva 1942. december 27, felhasznált tételek;

PONT I. 9.          A Nyilaskereszt Párt Országos Nagytanácsán 1943. január 9-én felhasznált tételek;

OMNT. X. 18.     Országos Munkás Nagytanácson, 1942. október 18-án felhasznált tételek;

OPSZT XI. 22.    Országos Parasztszéktartók Nagytanácsán 1942. november 22-én felhasznált tételek;

1942. VII. 6.

1. NVNT XII. 27.    Az erkölcsi, szellemi anyagi [három olvashatatlan szó]-ről: Kultura [!]; az erkölcsi, szellemi, anyagi felfogás az emberi fejlődésről, ennek menetéről céljáról: világnézet.

2. NVNT XII. 27.    Minden népnek van kulturája és világnézete. Ha nincs, nem nép hanem laza egymás mellett élése egyes egyéneknek. Zsidóságnak kulturája, világnézete nincs, mert nem nép.

3. NVNT XII. 27.    A magyar nép világnézete egybeesik a német és az itáliai népek világnézetével, velük együtt létezik.

PONT I. 9.          Kulturnép [!] az, amely önmagából világnézetet

4. NVNT XII. 27.    ki tud alakítani, ha erre képtelen, szétesik és más kulturnép vezetése alá kerül.

A kulturigények [!] kielégítése, megvalósítása,

5. NVNT XII. 27.      részesítése a közösség minden egyes tagjára: civilizáció.

Eszköze az államhatalom politikai gazdasági és társadalmi rendje és rendszere.

A kultúra foka végeredményben az államhatalom gyakorlatában jut kifejezésre.

A kereszténység és az Evangélium. A pozitív és

6.                                                            negatív kereszténység, az erről szóló vita.

Az egyszeri ember esete a 2 x 2x = 4-el. [olvashatatlan szó] és [olvashatatlan szó]: azt mondom 2 x 2= 4 és nem azt, hogy 2 x 2 = pozitív négy. Ha az egyház rossz, nem jelenti, hogy a kereszténység rossz: és ha a kereszténység rossz, nem jelenti, hogy a Tan rossz.

Egyáltalán éltünk-e már keresztény éltetet a Tanokért, az Egyházért és az [két olvashatatlan szó] tűnhet fel, hogy igen! [olvashatatlan szó] állapot kezdődik csak el. Csak másokért fog felelni mint eddig volt ; mert nem felelős minden egyház, hogy másokért fog fizetni; [olvashatatlan szó] az Egyházat támadó, mert nem alapozza az eddigi gyakorlatára az álkereszténységnek.

Pozitív, aminek értéke van; minden érték pozitív is.

7. NVNT XII. 27.    Negatív nincs. Az élet nem ismer negatívumokat; a bűn sem az hanem valójában nem más, mint a pozitívum éles háttere vagy előtere; a legszörnyűbb negatívum és bűn a marxizmus, mégis sokat köszönhetünk nekik: a zsidóság teljes pozitívumokban nyugvó megszervezését, a társadalom megépítésének bajait és helyes rendjének alapjait, a kultura, civilizáció és technika - gazdálkodás teljes világosságát a közösségekben, az egyén, a család, a faj, a nép, a nemzet, az ország, a hatalom, az állam tényét és valóságát, igaz értelmét és gyakorlatát; a legostobább negatívum a mai rendszerünk, mégis neki köszönhető magyar népünk legnagyobb pozitívuma [olvashatatlan szó] tudatát, tudatra ébresztését.

8. NNNT XII. 27.    [olvashatatlan szó] a kultura igényeit [olvashatatlan szó] valósággá, szabadsággá tesszük: ez az államhatalom feladata politikai, gazdasági és társadalmi [olvashatatlan szó]. [olvashatatlan szó] az államhatalom kiket részesít az új igazság, új valóság, új szabadság [négy olvashatatlan szó].

[popup title="[...]" format="Default click" activate="click" close text="A 2. és a 68. számozott oldal közötti rész hiányzik."]

234.                          A délkeleteurópai, [!] germán és a szláv életterek természetes adottságaiknál fogva egymást kiegészítik, így politikai, gazdasági és társadalmi életösszhangjuk és szüksége kézenfekvő. Ez az életösszhang és látszólagos túlsúly nem lehet politikai, gazdasági és társadalmi kárára a latin élettérnek. Délkeleteurópa életterének egyik felelős feladatát abban is látom, hogy a latin élettér ne kezeltessé[k] „limes-en túl"-inak, mert ebből veszedelem származik egész Európára.

235. PONT I. 9.       Az angolszászok azon spekulálnak, hogy a németek imperialisztikusan fogják Európát megszervezni és így az összes európai népeket egymás ellen fogják heccelni, ami azután kedvező alkalom lenne az angolszászoknak a németekkel való leszámolásra. Az angolszászok eddig mindig rosszul spekuláltak ebben a kérdésben és el fogják spekulálni magukat és az egész úgynevezett világbirodalmukat.
 

[!] IX. 5.     A legfelsőbb vezetés alapváza a totális fnemzet igazgatásában - HB - [popup title="a magyar" format="Default click" activate="click" close text="A naplóban több esetben előfordul, hogy értelmileg egy adott ponthoz tartozó mondatot, félmondatot az előző sorba jegyez le, s a sor elejét dátummal is ellátja. Ezeket a mondatokat a sor elején [!]-lel jelöljük meg."]

236. NVNT XII. 27.  élettérben:

Államfő

Nemzetvezető 

Népnagyok Tanácsa                                                         Országnagyok Tanácsa

Népnagyok                    Államvezérkar             Országnagyok

 Népigazgatás              Államigazgatás            Szakigazgatás

 

ellenőrzés, felügyelet

legfelső vezetők

 

B.-1.

Fő katonai tervek 1943 évre.

Melléklet a személyes jegyzetek B. füzetének 282. oldalán lévő 783. tételszámhoz.

 

haditervei:

Terv:          Szovjet megsemmisítése, védelem angolszászok ellen.

Az év döntő csatái: - Moszkva és Volga között,

- Amur és Bajkál tó között,

- Földközi tenger terében;

Angolszászok partraszállási kísérlete a Rajna-Szajna területben nem lehetetlen, de valószínűtlen.

Búvárnaszád-háború az összes világtengereken,

súly Atlanti és Csendes óceán, valamint Föld-Közi [!] tenger.

 

1943. május 22-én

Ezen a napon történt február 08.

1904

Japán hadat üzen Oroszországnak.Tovább

1934

Móra Ferenc magyar író (*1879)Tovább

1938

A szudétanémetek és a Szlovák Néppárt képviselői Rózsahegyen a közös fellépésről tárgyalnak.Tovább

1949

A magyar népbíróság életfogytiglani börtönre ítéli Mindszenty József hercegprímást.Tovább

1949

A népbíróság Mindszenty József bíborost életfogytig tartó fegyházra ítéli.Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

ArchívNet 2024/5-6.

Tisztelt Olvasók!

Az ArchívNet idén utoljára jelentkezik friss lapszámmal. Az idei utolsó, összevont lapszámunkban megjelent forrásismertetések országunk határain belülre és kívülre kalauzolják az olvasókat. A publikációk foglalkoznak az első világháború után évekig rendezetlenül maradt magyar-osztrák határkérdés utóéletével, a második világháború alatt Magyarország határaitól távol zajlott Don-kanyarbeli harcokkal, a Budapesten, azonban hivatalosan az Egyesült Államok területén tartózkodó Mindszenty József menedékével, valamint a kárpátaljai magyarság identitásának kérdésével.

Az idei harmadik számunkban jelent meg Fiziker Róbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Vármegye Soproni Levéltára) forrásismertetése, amelyben a szerző a nyugat-magyarországi kérdés rendezésének az utóéletéről mutatott be egy dokumentumot. Az ismertetés időközben kétrészesre bővült: mostani számunkban egy újabb irat kerül bemutatásra, amely a magyar felkelők okozta károk megtérítésének az ügyéhez szolgáltat további információkat.

Egy másik ismertetés folytatása is friss számunkban kapott helyet. Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) Tuba László hadnagy harctéri naplóját adja közre. A második rész a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a Don menti tevékenységét mutatja be 1942. június 28-tól szeptember 12-ig. Az eddig publikálatlan napló a zászlóalj történetének egyedülálló forrása, mivel mindezidáig kevés korabeli kútfő volt ismert a csáktornyai egység doni működésére vonatkozóan.

Mindszenty József bíboros menedékének ügyét Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy sajátos szempontból világítja meg. A szerző az Associated Press korabeli tudósítója, Anthony Pearce cikkei, megnyilvánulásai – illetve a magyar állambiztonságnak adott jelentések – alapján elemzi, hogy az újságíró milyen módon kezelte, adott hírt a budapesti amerikai követségen tartózkodó Mindszenty helyzetéről.

Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) egy, a kárpátaljai magyarságra vonatkozó sajátos elképzelést, valamint annak utóéletét mutatja be. Balla László az 1970-es évek közepén publikált cikksorozatában fejtette ki álláspontját a „szovjet magyarok” fogalmáról, a „szovjet magyarság” mibenlétéről. Balla elgondolása nem okozott osztatlan sikert, és mint a bemutatott külügyi dokumentumok is bizonyítják: a magyar-szovjet viszonyra is kihatással volt.

Az idei utolsó számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kézirataikat. Köszönjük továbbá a 2024. évben, a korábbi számainkba ismertetéseket küldő szerzőinknek is a bizalmát, amiért megtisztelték szerkesztőségünket írásaikkal. A jövőbe tekintve: az ArchívNet 2025-ben is várja a forrásismertetéseket a 20. század gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténetére vonatkozóan.

 

Budapest, 2024. december 18.

Miklós Dániel
főszerkesztő