Budapesten megkezdődik a villamosközlekedés a Horthy Miklós körtér (ma: Móricz Zsigmond körtér) és a Déli pályaudvar közöttTovább
Reflektor a sötétbe II. - A későbbi "nemzetvezető" naplója
„Ebben a válságban mindenkinek színt kell vallania és nem lehet elbújnia hangzatos frázisok és kijelentések mögé. El kell döntenie: a régi vagy az új világot akarja-e és döntése szerint kell vállalnia minden kockázatot, veszedelmet. A régit is szeretni és az újat is »megjátszani« nem lehet: mert vagy a régi temeti maga alá vagy az új veti ki magából. »Légy hideg vagy meleg, mert ha langyos vagy, kiköplek!«"
Forrás
Szálasi Ferenc naplója
1-160 számozott lap
Oldal.
Szálasi Ferenc
A.
1942. július 6. - 1942. december 13.
1-486. sz. tételek. A tételek csak nyersvázak, melyeket felhasználásuk alkalmával dolgozok fel véglegesen és rögzítek végleges formába. A tételek tehát csupán felvillanó gondolatok, melyek azonnali rögzítése szükséges, hogy megint el ne tűnjenek.
Rövidítések:
NVNT XII. 27. Nemzetségvezetők Országos Nagy Tanácsán megtartva 1942. december 27, felhasznált tételek;
PONT I. 9. A Nyilaskereszt Párt Országos Nagytanácsán 1943. január 9-én felhasznált tételek;
OMNT. X. 18. Országos Munkás Nagytanácson, 1942. október 18-án felhasznált tételek;
OPSZT XI. 22. Országos Parasztszéktartók Nagytanácsán 1942. november 22-én felhasznált tételek;
1942. VII. 6.
1. NVNT XII. 27. Az erkölcsi, szellemi anyagi [három olvashatatlan szó]-ről: Kultura [!]; az erkölcsi, szellemi, anyagi felfogás az emberi fejlődésről, ennek menetéről céljáról: világnézet.
2. NVNT XII. 27. Minden népnek van kulturája és világnézete. Ha nincs, nem nép hanem laza egymás mellett élése egyes egyéneknek. Zsidóságnak kulturája, világnézete nincs, mert nem nép.
3. NVNT XII. 27. A magyar nép világnézete egybeesik a német és az itáliai népek világnézetével, velük együtt létezik.
PONT I. 9. Kulturnép [!] az, amely önmagából világnézetet
4. NVNT XII. 27. ki tud alakítani, ha erre képtelen, szétesik és más kulturnép vezetése alá kerül.
A kulturigények [!] kielégítése, megvalósítása,
5. NVNT XII. 27. részesítése a közösség minden egyes tagjára: civilizáció.
Eszköze az államhatalom politikai gazdasági és társadalmi rendje és rendszere.
A kultúra foka végeredményben az államhatalom gyakorlatában jut kifejezésre.
A kereszténység és az Evangélium. A pozitív és
6. negatív kereszténység, az erről szóló vita.
Az egyszeri ember esete a 2 x 2x = 4-el. [olvashatatlan szó] és [olvashatatlan szó]: azt mondom 2 x 2= 4 és nem azt, hogy 2 x 2 = pozitív négy. Ha az egyház rossz, nem jelenti, hogy a kereszténység rossz: és ha a kereszténység rossz, nem jelenti, hogy a Tan rossz.
Egyáltalán éltünk-e már keresztény éltetet a Tanokért, az Egyházért és az [két olvashatatlan szó] tűnhet fel, hogy igen! [olvashatatlan szó] állapot kezdődik csak el. Csak másokért fog felelni mint eddig volt ; mert nem felelős minden egyház, hogy másokért fog fizetni; [olvashatatlan szó] az Egyházat támadó, mert nem alapozza az eddigi gyakorlatára az álkereszténységnek.
Pozitív, aminek értéke van; minden érték pozitív is.
7. NVNT XII. 27. Negatív nincs. Az élet nem ismer negatívumokat; a bűn sem az hanem valójában nem más, mint a pozitívum éles háttere vagy előtere; a legszörnyűbb negatívum és bűn a marxizmus, mégis sokat köszönhetünk nekik: a zsidóság teljes pozitívumokban nyugvó megszervezését, a társadalom megépítésének bajait és helyes rendjének alapjait, a kultura, civilizáció és technika - gazdálkodás teljes világosságát a közösségekben, az egyén, a család, a faj, a nép, a nemzet, az ország, a hatalom, az állam tényét és valóságát, igaz értelmét és gyakorlatát; a legostobább negatívum a mai rendszerünk, mégis neki köszönhető magyar népünk legnagyobb pozitívuma [olvashatatlan szó] tudatát, tudatra ébresztését.
8. NNNT XII. 27. [olvashatatlan szó] a kultura igényeit [olvashatatlan szó] valósággá, szabadsággá tesszük: ez az államhatalom feladata politikai, gazdasági és társadalmi [olvashatatlan szó]. [olvashatatlan szó] az államhatalom kiket részesít az új igazság, új valóság, új szabadság [négy olvashatatlan szó].
[popup title="[...]" format="Default click" activate="click" close text="A 2. és a 68. számozott oldal közötti rész hiányzik."]
234. A délkeleteurópai, [!] germán és a szláv életterek természetes adottságaiknál fogva egymást kiegészítik, így politikai, gazdasági és társadalmi életösszhangjuk és szüksége kézenfekvő. Ez az életösszhang és látszólagos túlsúly nem lehet politikai, gazdasági és társadalmi kárára a latin élettérnek. Délkeleteurópa életterének egyik felelős feladatát abban is látom, hogy a latin élettér ne kezeltessé[k] „limes-en túl"-inak, mert ebből veszedelem származik egész Európára.
235. PONT I. 9. Az angolszászok azon spekulálnak, hogy a németek imperialisztikusan fogják Európát megszervezni és így az összes európai népeket egymás ellen fogják heccelni, ami azután kedvező alkalom lenne az angolszászoknak a németekkel való leszámolásra. Az angolszászok eddig mindig rosszul spekuláltak ebben a kérdésben és el fogják spekulálni magukat és az egész úgynevezett világbirodalmukat.
[!] IX. 5. A legfelsőbb vezetés alapváza a totális fnemzet igazgatásában - HB - [popup title="a magyar" format="Default click" activate="click" close text="A naplóban több esetben előfordul, hogy értelmileg egy adott ponthoz tartozó mondatot, félmondatot az előző sorba jegyez le, s a sor elejét dátummal is ellátja. Ezeket a mondatokat a sor elején [!]-lel jelöljük meg."]
236. NVNT XII. 27. élettérben:
Államfő
Nemzetvezető
Népnagyok Tanácsa Országnagyok Tanácsa
Népnagyok Államvezérkar Országnagyok
Népigazgatás Államigazgatás Szakigazgatás
ellenőrzés, felügyelet
legfelső vezetők
B.-1.
Fő katonai tervek 1943 évre.
Melléklet a személyes jegyzetek B. füzetének 282. oldalán lévő 783. tételszámhoz.
haditervei:
Terv: Szovjet megsemmisítése, védelem angolszászok ellen.
Az év döntő csatái: - Moszkva és Volga között,
- Amur és Bajkál tó között,
- Földközi tenger terében;
Angolszászok partraszállási kísérlete a Rajna-Szajna területben nem lehetetlen, de valószínűtlen.
Búvárnaszád-háború az összes világtengereken,
súly Atlanti és Csendes óceán, valamint Föld-Közi [!] tenger.
1943. május 22-én
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 26.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
szerzőnk közül három is foglalkozik a korszakkal, igaz, különböző eseményeket vizsgáltak. Ugyanakkor másként is csoportosíthatók hatodik számunk írásai: három szerző esetében ugyanis az idő mint jelenség bír fontossággal. Két írás ugyanis retrospektív, míg a harmadik pedig egy olyan gazdaságpolitikai szabályozást-lehetőséget mutat be, amely igazán csak a forrásismertetésben szereplő évtizedet követő évtizedekben teljesedett ki – és ebben a formájában közismert napjainkban is.
Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) két irat segítségével mutatja be, hogyan jelent meg 1944 őszén a szovjet hadsereg Szatmárban, és mit tapasztaltak a helyiek az ottani harcok, a kezdeti megszállás során, illetve miként viselkedtek a szovjet csapatok a rekvirálás és a beszállásolás alkalmával."
Rendhagyó írást közlünk, amelyet Károlyi Mária (nyugalmazott régész, Savaria Múzeum) jegyez. Lapunk 2013. évi 5. számában Szécsényi András mutatta be Handler László munkaszolgálatos naplóját, amelyet korábban Károlyi Mária bocsátott a rendelkezésére. A napló ismertetése kapcsán, bő tíz évvel a megjelenés után, néhány személyes adalékot kívánt hozzáfűzni Károlyi Mária Handler László és családja történetéhez visszaemlékezés formájában.
A háztáji gazdálkodás említése sokak számára valószínűleg a Kádár-korszak gazdaságirányítását idézi fel. A Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) által ismertetett dokumentumok azonban azt mutatják be, hogy a Rákosi-korszakban miként próbálta az állami vezetés bevezetni és szabályozni a háztáji gazdálkodást.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre.
Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. december 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő

