Budakeszi hangulatjelentések 1989-ből

„A párton belül a légkör feszült, az elmúlt időszak hibáiért, melyek ebbe a helyzetbe hozták az or-szágot, nincs felelősségre vonás, még mindig sokan benne vannak a felsőbb vezetésben, akik része-sei voltak a hibás, elhamarkodott döntéseknek. A bérből és fizetésből élők pedig viselik a terheket, és napi megélhetési gondjaik vannak. Ebben sürgősen lépni kellene. Majd minden családban van nyugdíjas, akiknek nagy része a munkás élete után nem tud megélni a nyugdíjából, milyen társada-lom az, amely nem becsüli meg a nyugdíjasait?”

Források  

A Budakeszi I. számú területi MSZMP alapszervezet jelentése
1989. január 2.

Információ

A párttagság nagy túlnyomó része követeli, hogy amit eddig felépítettünk, azt ne engedjük szétforgácsolni, - főleg azoknak, akik nem tesznek semmit melléje, csak vinni akarnak.
Azt mondják, a parasztságra rákényszerítették a szövetkezetet. Most nem ezzel kell foglalkozni, mert az végül is mindenkinek jó lett, míg

 az oda nem való elemek, akik végül tönkre akarják tenni a szövetkezetet.

Meg kell szüntetni a k[ülön]b[ö]ző mezőgazdasági háborúkat, a málnától a tojás-háborúig, mert különben a „kereskedők" olyan érzelmeket táplálnak a mezőgazdasági termelőkbe, amelyért már egyszer nagyon megfizettek emberi jogok nélkül.

Sokan feltételezik, hogy az Osztrák határon a műszaki akna zárt,

hogy k[ülön]b[ö]ző nációk, nem kívánatos elemek könnyen beáramolhassanak az országba és itt a rend, az eredmények ellen, főleg a hibák miatt követeldzködjenek [!].

Azt is állítják, amilyen mértékben a párt átengedi a tömegkommunikációs eszközöket a

 [!], olyan mértékben veszít mindig a hatalomból. Miért hagyjuk, hogy támadjanak, és mi miért nem támadunk, miért kell nekünk elviselnünk olyanok vádaskodását, akik nem tettek eddig semmit az asztalra, és most sem verik a mellüket, hogy mit fognak tenni oda.
A sebek már régen behegedtek, - minek azokat feltépni, - lassan Sztálin nagyobb bűnös lesz, mint Hitler és Rákosi, és bűnösebb lesz, mint Horthy, aki 25 évig sanyargatta a népet, - még vannak, akik emlékeznek erre, 7-9-en laktak egy szobában, - csak azt nem tudni még  kinél lesz bűnösebb.

Mit akarnak az „emberi jogok" világértekezletével, ha nekem azt kell elfogadnom, amit Régen diktál a világpolitikában is, meg az országok belügyeibe is beavatkozik. ő egy tőkés és nem semleges ember, aki annak a nemzedéknek az utóda, akik a rabszolgák, az indiánok és az aranyásók véres verejtékén lettek nagyhatalom, - és most a világ urai akarnak lenni.
Sok fiatal egyetért az NDK-ban a társadalmi helyzettel, és helyeslik politikájukat.

Kövessük az NDK-KOREA-KUBA politikáját, ne távolodjunk el a SZU-tól sem, - még talán a ROMÁNOK is jobban megtartják szoc. pozíciójukat, mint mi.

Azt nehéz megállapítani, hogy az áremelések, vagy az adórendszer érinti jobban az embereket. Talán az adórendszer, - mert az visszafogja a túlmunkát, pedig a túlmunkával a kiadásokat lehetne korrigálni, - az országnak is nagy szüksége van a termelésre.

Most a legfontosabb a termelés fellendítése, - azoknak kell más[!] engedményeket tenni, akik munkájukkal, - tevékenységükkel segítik építeni a szoc. Magyarországot. A párt belső ügyei most ne kössék le energiáját, azt a külső feladatokra kell nagyobbrészt fordítani. Ezért nincs is szükség a több pártrendszerre[!].

A TSz-ek vezetését sürgősen meg kell tisztítani az oda nem való elemektől, - nincs szükség akkora apparátusra és tele vannak a volt tulajdonosok megbízottaival, akik bomlasszák kívül is belül is a TSz-ek vezetését és tagságát is.

Újra napirendre kell tűzni a jelszót: „Földet vissza nem adunk!" - aki ezt megszegi, azt azonnal fel kell függeszteni.

Most az eredmények mind a kapitalizmushoz vezetnek. Ha nem vigyázunk, minden nap közelebb kerülünk a kapitalizmushoz, a szoc. megszűnéséhez és akkor igazuk lesz azoknak, akik azt állítják, hogy a vezetőink [nemcsak] adósságba keverték az országot, hanem el is adták, - és nem fognak hinni nekünk a továbbiakban.

A földigénylőknek a régen parlagon heverő földekből kell juttatni és vigyázni a kijátszásokra.

A TSz földekbe pedig most búzát kell vetni és nem erdőt telepíteni.

Kötelezni kell a TSz-eket, hogy a szervestrágyát ne adják el, - hanem saját földjeikbe használják fel.

Budakeszi, 1989. jan. 2.

Sz. szervező titkár MSZMP I. alapszerv.
L. alapszerv-i titkár

Jelzet: PML XXXV. 752. (Pest Megyei Levéltár, MSZMP Budai Járási Bizottsága és alsóbb szervei, szervezetei iratai) Eredeti, géppel írt, tisztázat.

Kulcsszavak

Ezen a napon történt július 07.

1919

A Magyar Tanácsköztársaság Vörös Hadserege kivonul a Felvidékről; a Szlovák Tanácsköztársaság bukása.Tovább

1939

Kárpátalján megszűnik a katonai közigazgatás, hatályba lép a polgári közigazgatásra vonatkozó rendelet.Tovább

1951

Az első színes televízióadás az Egyesült Államokban.Tovább

1985

Taróczy Balázs (Heinz Günthardttal) első magyar győztesként megnyeri a férfi párost Wimbledonban.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Alakítók vagy elszenvedők? Személyek, családok, csoportok a huszadik századi történelemben

Tisztelt Olvasók!

A geológiától kölcsönzött szóval élve az ArchívNet idei második száma egyfajta „társadalmi szelvényt” kíván az olvasók elé tárni. A társadalom rétegei hasonlatosak bolygónk kőzettakarójához, amelyeket egyben, egyszerre nehéz áttekinteni, nem is beszélve arról – hogy akárcsak a geológia esetében – térben és időben is nagy eltérések mutatkozhatnak egy-egy országot mintául véve.
Jelen szám a tizenkilencedik-huszadik század magyar társadalmáról kíván egy szelvényt bemutatni, mind az alsó, közép és felső rétegekről. Olyan személyekről, csoportokról, akik között voltak, akik alakították az eseményeket, míg mások csak leginkább elszenvedték az idők változását, azonban erről – a mi, vagyis az utókor szerencséjére – írásban adtak számot.

Az időrendet követve az első Hlbocsányi Norbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltára) az írása, aki cégbírósági iratok segítségével mutatja be egy jelentős kereskedőcsalád, a Kohnerek osztrák-monarchiabeli felemelkedését, majd 1920-30-as évekbeli gazdasági hatalmuk elsorvadását. Csunderlik Péter (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, tudományos munkatárs Politikatörténeti Intézet) a társadalom középső rétegéhez tartozó értelmiség egy részét mutatja be írásában. Az általa bemutatott dokumentum egy lista azokról a személyekről, akik a Galilei-kör tagjaként 1919-ben felajánlották szolgálataikat a Forradalmi Kormányzótanácsnak.

Szlávik Jánosné (helytörténész, Gödöllő) a második világháború magyarországi harcainak időszakába kalauzol el minket Bőti Imre csendőr főtörzsőrmester naplóján keresztül, aki személyes sorsának viszontagságos voltáról adott számot írásában. Magos Gergely (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) retrospektív egodokumentumokat prezentál és elemez publikációjában. Írásának fő célja nemcsak maguknak a szövegeknek a bemutatása, hanem hogy a főként az értelmiség soraiból származó szerzők a hosszú negyvenes évek folyamán miként alakították át önmagukról szóló írásaikban a korábbi életeseményeiket.

Az időrendi sort Tóth Eszter Zsófia (történész–társadalomkutató, főmunkatárs, Mediaworks) forrásismertetése zárja. Az ArchívNet hasábjain korábban Keresztes Csaba már foglalkozott az ún. 1988-as „metróbalhéval”, azonban Tóth Eszter Zsófia ezúttal az 1980-as évekbeli magyarországi skinhead-mozgalmat a tagok társadalmi háttere felől közelíti meg bírósági iratok alapján.

Egyúttal felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei harmadik számába továbbra is várjuk a forrásismertetéseket a huszadik századi gazdaság- és társadalomtörténetre, valamint külföldi konfliktusokra vonatkozóan.
  

Budapest, 2022. május 27.
Miklós Dániel
főszerkesztő