Budakeszi hangulatjelentések 1989-ből

„A párton belül a légkör feszült, az elmúlt időszak hibáiért, melyek ebbe a helyzetbe hozták az or-szágot, nincs felelősségre vonás, még mindig sokan benne vannak a felsőbb vezetésben, akik része-sei voltak a hibás, elhamarkodott döntéseknek. A bérből és fizetésből élők pedig viselik a terheket, és napi megélhetési gondjaik vannak. Ebben sürgősen lépni kellene. Majd minden családban van nyugdíjas, akiknek nagy része a munkás élete után nem tud megélni a nyugdíjából, milyen társada-lom az, amely nem becsüli meg a nyugdíjasait?”

A községi pártbizottság titkárának hangulatjelentése
1989. február 16.

Magyar Szocialista Munkáspárt 
Nagyközségi Bizottsága
2092 Budakeszi, Vörös Hadsereg u. 103.
Telefon: 767-876

VI. Politikai közhangulat

Külpolitika: Kedvező folyamatnak ítélték meg Kína és a SZU közeledését.

A SZU Gorbacsov-i politikája hatása jobb kívül, mint országon belül. Egyre többször hallani, hogy a hatalmukat féltő „régiek" ellenállása egyre nagyobb, és félő, hogy Gorbacsovnak nem lesz elég ereje a megkezdett úton tovább menni.

A lengyelországi események arra engednek következtetni, hogy a

 eredménytelenek lettek, mégis a  szárny kerül ki győztesen. A megegyezés felé tartanak.

Belpolitika: 
Úgy vélik, hogy a Politikai Bizottság „Vetélkedője" teljesen beigazolódott, a vezetésben ahányan vannak, annyiféleképpen értékelnek és az a bölcs, aki hallgat, pl.: Nyers [Rezső] e[lv]t[árs]. A kapkodásra jellemző a Központi Bizottság időponttól eltérő ülései (febr. 20-23. körüli a „népfelkelés" miatti 10-11-i ülés). Ez nem segíti elő pártegységet, amire most nagy szükség lenne a párton belül. Elhangzott olyan kijelentés, illetve vélemény, ha ez a politikai vezetés nem képes megfelelően irányítani, akkor mondjon le, mert az állandó vitával nem megyünk előre, még későbbre halasztódik a gazdasági válságból való kijutásunk, és a hangulat csak tovább romlik. Az emberek nagy része a tűrőképességük határán van, ezt inkább csillapítani kellene a politikai vezetésnek, nem „szítani" az egymástól [!] ellentétes megnyilatkozásokkal.

A párton belül a légkör feszült, az elmúlt időszak hibáiért, melyek ebbe a helyzetbe hozták az országot, nincs felelősségre vonás, még mindig sokan benne vannak a felsőbb vezetésben, akik részesei voltak a hibás, elhamarkodott döntéseknek. A bérből és fizetésből élők pedig viselik a terheket, és napi megélhetési gondjaik vannak. Ebben sürgősen lépni kellene. Majd minden családban van nyugdíjas, akiknek nagy része a munkás élete után nem tud megélni a nyugdíjából, milyen társadalom az, amely nem becsüli meg a nyugdíjasait?

Sokan a KB febr. 10-11-i ülésétől várták a konkrét állásfoglalást a „népfelkelés" ügyében, és megerősíti az idősebb párttagokat meggyőződésükben. Úgy látják ez az általános szólamokkal ez nem történt meg. Ez további bizonytalanságot okoz.

A KB közleményével többen nem értenek egyet. Nem kérték ki előtte a párttagság véleményét a többpártrendszerről. A többpártrendszer bevezetése ma már kész tény, hiszen erről nem a párt, hanem az országgyűlés határozott.

A párttagság előtt nincs meghatározott cél a szocialista társadalom megújítását illetően, sőt egyre inkább a kapitalista társadalmi restaurációs jelenségek érvényesülnek.

A párttagság nagy része úgy érzi, hogy a felső vezetés - 1956-hoz hasonlóan - a 800 000 párttagot az ellenséges egyének martalékává adja.

A taggyűléseken és az információkban évek óta jelzik ezeket a problémákat, de úgy vélik, hogy erre nem figyelnek, nem történt semmi, csak egyre súlyosabb lett a gazdasági és politikai válság.

Sokan a nyugdíjba vonulással egyidőben visszaadják a tagkönyvüket, ebből látható, hogy párttagságból előnyt várt a munkahelyén, vagy „biztos, ami biztos" alapon gondolkozott.

A párttagság kéri a KB-tól, hogy a [1922] májusi pártértekezlet óta, tegyen számot a párttagságnak mit tettek az elmúlt 8 hónap alatt, mert sem a gazdasági, sem a politikai intézményrendszerben nem történt semmi kézzelfogható előrehaladás.

Rendkívül aggasztónak találják, hogy a fegyveres erőkkel kapcsolatban a pártnak nincs állásfoglalása. Ki védi majd meg a hatalmat, ki biztosítja majd a társadalmi rendet, úgy látni, hogy a „békés" restauráció már folyamatban van.

A párt megújulása a jelenlegi politikai helyzetben elkerülhetetlen. Sok elvtársunk véleménye, hogy felülről kellene kezdeni. Azok, akik kompromittálták magukat politikai, vagy anyagi téren, mondjanak le, nem kell őket bíróság elé állítani, de ne erőltessék és ragaszkodjanak beosztásukhoz, illetve más közéleti funkciót se vállaljanak, illetve vállaltassanak velük.

Ne erőltessék a vezetőket a nyugdíj korhatáron túli munkavégzésre, a fiatalok is jussanak lehetőséghez. Kössék a nyugdíj összegéhez a munkavállalást. Pl. akiknek 8-10 ezer forint felett van a nyugdíja az ne vegye el a kevesebb nyugdíjas elől a pénzkereseti lehetőséget, vállalják társadalmi munkában a további segítést a munkahelyeken és a társadalmi funkciókban is. Talán csökken a megélhetési bizonytalanság.

A munkahelyi és lakóterületi alapszervezetekből induljon egy kezdeményezés a párt megújítására, melyet a KB irányítson, ezt javasolják többen.

A pártnak továbbra is kezdeményező és vezető pártnak kell maradnia, mert csak így tudjuk megvédeni a szocialista vívmányainkat és megmaradni a szocializmus talaján. Ehhez a tömegek megnyerése szükséges.

Nem tudják az emberek elfogadni a busz tarifa emelésének a közigazgatási határon túli felemelését - „övön aluli" intézkedésnek tartják.

Budakeszi, 1989. február 16.

V.
pb. Titkár

Jelzet: PML XXXV. 752. (Pest Megyei Levéltár, MSZMP Budai Járási Bizottsága és alsóbb szervei, szervezetei iratai) Eredeti, géppel írt, tisztázat.

Kulcsszavak

Ezen a napon történt március 29.

1905

Rejtő Jenő („P. Howard”) magyar író (†1943)Tovább

1912

A Déli-sarkról visszatérő Robert Falcon Scott kapitány és bajtársai (Wilson, Bowes, Oates) életüket vesztik a hóviharban (Scott naplójába...Tovább

1919

A Forradalmi Kormányzótanács közzétette – többek között – XIV. számú rendeletét a nevelési és oktatási intézmények köztulajdonba vételéről...Tovább

1946

Megalakul a MASZOVLET (Magyar-Szovjet Légiforgalmi Rt), a mai MALÉV elődje.Tovább

1971

Kiss Manyi Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő (*1911)Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!
 

Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.

Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.

Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.

Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.

Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.

Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
 

Budapest, 2026. március 13.

Miklós Dániel
főszerkesztő