Budakeszi hangulatjelentések 1989-ből

„A párton belül a légkör feszült, az elmúlt időszak hibáiért, melyek ebbe a helyzetbe hozták az or-szágot, nincs felelősségre vonás, még mindig sokan benne vannak a felsőbb vezetésben, akik része-sei voltak a hibás, elhamarkodott döntéseknek. A bérből és fizetésből élők pedig viselik a terheket, és napi megélhetési gondjaik vannak. Ebben sürgősen lépni kellene. Majd minden családban van nyugdíjas, akiknek nagy része a munkás élete után nem tud megélni a nyugdíjából, milyen társada-lom az, amely nem becsüli meg a nyugdíjasait?”

A községi pártbizottság titkárának hangulatjelentése
1989. január 17.

Magyar Szocialista Munkáspárt 
Nagyközségi Bizottsága
2092 Budakeszi, Vörös Hadsereg u. 103.
Telefon: 767-876

VI. Politikai közhangulat

Külpolitika:
Kedvezően fogadták a Szovjetunió részéről a vegyi fegyverek megsemmisítésének megkezdését.

Helyeslik a magyar-izraeli és a magyar-dél-koreai diplomáciai kapcsolatok felvételét, valamint a Japánnal való bővülő gazdasági kapcsolatokat.

Vélemények szerint a szovjet-kínai viszony alakulása jelentős előrelépés lesz a jövőben a nemzetközi feszültségek enyhülése terén.

Kérdezik, mi lesz akkor, ha Afganisztánból nem vonul ki a SZU, ismét felújul a hidegháború?

Belpolitika:
A korábbi időszakokhoz képest az érdeklődés inkább a belpolitika felé fordult.

Az áremelések nagyon felborzolták a kedélyeket és elszabadította az indulatokat. Voltak szélsőséges megnyilvánulások is, de nyugalomra intők is. Jobb lett volna az áremeléseket „széjjelebb" húzni.

Az áremelésnél nagyobb felháborodást váltott ki a [BKV] 22-es járatának helyi közlekedési díja, a kétszeres bérlet, azoknak, kik a fővárosba járnak dolgozni, ez a felnőtt lakosság mintegy 75-80%-a. A gyeden levő anyukák bérletét ki téríti meg?

Ezzel az indulatok elszabadultak. Olyan megjegyzések is elhangzanak, miért lehetséges, hogy a volt vezető beosztásban lévők nyugdíja hasonló a dolgozókéhoz pl.: miniszterelnök stb. Ezenkívül még lehetőséget kapnak különféle címekkel (tanácsadó stb.) magas jövedelem megszerzésére, ezáltal kiszorítanak munkaképes embereket. Végezzék társadalmi munkában, vagy talán nem tudnak megélni a több tízezer forintos nyugdíjukból. Akkor mit szóljanak azok, akik 3-4-5 ezer forintból (nyugdíjból) élnek meg. Kire támaszkodjanak? a gyerekeikre?
Ha van nekik, akik nagy többsége is megélhetési gonddal küszködik?

Ennek a mesterséges társadalmi különbségnek igen csak véget kellene vetni. Hogy mutatunk példát a felnövekvő generációnak?

Felháborító volt az is az áremelkedések előtt, ami az üzletekben folyt, igaz nagy volt a felvásárlási láz, kiürültek a polcok, de érdekes módon hétfőn már megteltek. Ilyen gyors volt a szállítás a felemelt áruk nagy többségénél?

Változatlanul az a vélemény, hogy miért a bérből és fizetésből élőket sújt minden intézkedés. Miért nem a tisztességtelen eszközökkel meggazdagodott rétegek megadóztatásával próbál a kormány tőkét szerezni céljainak megvalósításához, a kibontakoztatáshoz?

Idősebb párttagjaink véleménye szerint sürgősen meg kell tisztítani a tsz-eket vezetését, odaértőket kell helyezni, akik szívükön viselik a mezőgazdaság sorsát.

Foglalkoztatják az embereket a magyar-román határon történő eseményekről megjelent ellentmondásos hírek.

Felháborítóan vélekednek az

Szinte naponta jelennek meg közlemények visszaélésekről és korrupciókról. Mikor lesz ennek már vége? Képesek-e az illetékesek rendet csinálni?

Kifogás hangzott el az új tv adások miatti rendszerről. A 2-es adón jobb filmeket vetítenek, ugyanakkor az érdeklődésre számítható műsorok 

abban az időben kerülnek adásra. Miért nem lehet jobb műsorpolitikát követni?

Lakosság körében felháborodást vált ki a községben a szolgálati lakások körüli huzavonák. Körzeti orvos több mint egy éve már nem lakik a szolgálati lakásában, mert tanácstól vásárolt kedvezményes telken házat épített a községben. Nem adja le a lakását, követelései vannak, 600 000 Ft lelépést kér és a lányának a lakásra vevőkijelölési jogot. A másik lakásban a volt [popup title="GAMESZ" format="Default click" activate="click" close text="Gazdasági Műszaki Ellátó [és Szolgáltató] Szervezet"] vezető lakik, illetve egy héten egyszer jön oda, Pesten feleségével öröklakást vásárolt, elváltak, de együtt élnek. Hiába a bírósági végzés a végrehajtásban nem segít a bírósági végrehajtó iroda. Irritálja az embereket a több éve húzódó ügyük.

Január 9-én megalakult Budakeszin a Demokrata Fórum helyi szervezete. Ott derült ki, hogy 17 tagjuk van, akik már máshol léptek be a DF-be. Nagy volt az érdeklődés, mintegy 130 fő vett részt, akik közül menet közben sokan elmentek.

A gyűlésen forgatott a Nyugat-német ARD-L TV társaság.

A helyi programjukat január 23-i gyűlésükön határozzák meg. Jelenleg 4 fős ideiglenes intéző bizottságot választottak, akik szervezik a további tagtoborzást.

A jelenlevők elég széles körből kerültek ki, de főleg értelmiségiek voltak. Vélemények szerint jól megszervezett volt, különböző pontokon helyezték el az értelmesebb embereiket, akik adott esetben közbeszóltak, magukhoz ragadták a beszélgetést.

A főszervezők közül 3 tanácstag, mindhárom értelmiségi (körzeti orvos, biológus dr, gyógyszerész-vegyész) Az általuk elmondottak szerint szeretnének beleszólni minden községet érintő kérdésbe, ellenőrizni. Eltérő vélemények alakultak ki lehet-e párttag a tagjaik sorában.(Ne bomlasszák belülről a szervezetet, tönkre tették 40 év alatt az országot, de köztük is van sok becsületes ember.)

Együtt kívánnak működni a 

és a Szépítő Egyesülettel.

A gyűlésre meghívást kapott a tanács elnöke (név nélkül). Más társadalmi szerv nem kapott meghívást, még név nélkül sem.

Ennek ellenére felkértük a HNF titkárát vegyen részt, valamint a pártbizottság egyik tagját, mint állampolgár.

Politikájukhoz a Nyugat-német Keresztény Demokrata Párt áll legközelebb, ez az ő véleményük.

Budakeszi, 1989. január 17.

V.
pb. Titkár

Jelzet: PML XXXV. 752. (Pest Megyei Levéltár, MSZMP Budai Járási Bizottsága és alsóbb szervei, szervezetei iratai) Eredeti, géppel írt, tisztázat.

Kulcsszavak

Ezen a napon történt szeptember 01.

1916

Bulgária hadat üzen Romániának az I. világháborúban.Tovább

1939

A II. világháború kezdete: a náci Németország megtámadja Lengyelországot.Tovább

1941

Németországban kötelezővé teszik a zsidóknak a sárga Dávid-csillag viselését.Tovább

1958

A Szoboszlay-per által halálra ítélt, többségében magyarokból álló csoport kivégzése Aradon.Tovább

1958

Az úttörőcsapatokban bevezették a kisdobos próbázást.Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!
 

A 2024. év második ArchívNet számát ajánljuk figyelmükbe, amelyben ismét négy forrásismertetés található, amelyek a 20. század szűk ötven évét fedik le. Két publikáció foglalkozik az első és a második világháború alatt történet eseményekkel, egy az 1950-es évek végi magyarországi ruhaipar helyzetét mutatja be, egy pedig helytörténeti témában prezentál dokumentumokat.

Suslik Ádám (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) az első világháború szerbiai frontjának eseményeit idézi fel egy 1915-ből származó dokumentum segítségével. A belgrádi kormány által kiadott utasítás szerint kellett volna megvizsgálnia kivonuló bizottságoknak az osztrák-magyar haderő által okozott károk mértékét. Erre végül nem került sor, mivel a nehézkesen haladó osztrák-magyar támadás külső (bolgár, német) segítséggel végül 1915 végére elérte a célját: Szerbia összeomlott, a politikai vezetés és a hadsereg elmenekült.

Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) nyolcvan évvel ezelőtti történéseket mutat be. Forrásismertetésében megvilágítja, hogy Kárpátalján 1944 folyamán miként zajlott a deportált zsidók földjeinek kisajátítása, felhasználása – illetve, hogy az ilyen módon haszonbérletbe juttatott földek használatát miként ellenőrizték az év második felében.

Nagyobb időtávot fog át Szabó Csaba Gábor (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) helytörténeti témájú írása, azonban forrásokat 1z 1945–1957 közötti időszakról mutat be. A dokumentumok Komárom város labdarúgásának történetéhez (amelyről már korábban születtek összefoglaló igényű munkák) adnak kontextualizáló, hasznos adalékokat. Értve ez alatt a második világháború utáni újrakezdést, amikor is a világégés során gyakorlatilag megsemmisült sporttelepet is pótolniuk kellett a városban.

Az időrendet tekintve negyedik Tömő Ákos (doktorandusz, Eötvös Loránd tudományegyetem) publikációja mostani számunkban. A szerző az 1950-es évek magyarországi – változás alatt álló – divatvilágába, valamint a ruhaipar helyzetébe enged betekintést két levél segítségével. A két bemutatott forrásból kiderül: a divat és a ruhaipar terén a kívánt, és engedett változás korántsem ment olyan simán, mint ahogyan azt a kiépülő Kádár-rendszer tervezte.

A mostani számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben ismét felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2024. július 9.

Miklós Dániel

főszerkesztő