Megnyítják a Nyomorék Gyermekek Otthonát Budapesten.Tovább
Budakeszi hangulatjelentések 1989-ből
„A párton belül a légkör feszült, az elmúlt időszak hibáiért, melyek ebbe a helyzetbe hozták az or-szágot, nincs felelősségre vonás, még mindig sokan benne vannak a felsőbb vezetésben, akik része-sei voltak a hibás, elhamarkodott döntéseknek. A bérből és fizetésből élők pedig viselik a terheket, és napi megélhetési gondjaik vannak. Ebben sürgősen lépni kellene. Majd minden családban van nyugdíjas, akiknek nagy része a munkás élete után nem tud megélni a nyugdíjából, milyen társada-lom az, amely nem becsüli meg a nyugdíjasait?”
A községi pártbizottság titkárának hangulatjelentése
1989. január 17.
Magyar Szocialista Munkáspárt
Nagyközségi Bizottsága
2092 Budakeszi, Vörös Hadsereg u. 103.
Telefon: 767-876
VI. Politikai közhangulat
Külpolitika:
Kedvezően fogadták a Szovjetunió részéről a vegyi fegyverek megsemmisítésének megkezdését.
Helyeslik a magyar-izraeli és a magyar-dél-koreai diplomáciai kapcsolatok felvételét, valamint a Japánnal való bővülő gazdasági kapcsolatokat.
Vélemények szerint a szovjet-kínai viszony alakulása jelentős előrelépés lesz a jövőben a nemzetközi feszültségek enyhülése terén.
Kérdezik, mi lesz akkor, ha Afganisztánból nem vonul ki a SZU, ismét felújul a hidegháború?
Belpolitika:
A korábbi időszakokhoz képest az érdeklődés inkább a belpolitika felé fordult.
Az áremelések nagyon felborzolták a kedélyeket és elszabadította az indulatokat. Voltak szélsőséges megnyilvánulások is, de nyugalomra intők is. Jobb lett volna az áremeléseket „széjjelebb" húzni.
Az áremelésnél nagyobb felháborodást váltott ki a [BKV] 22-es járatának helyi közlekedési díja, a kétszeres bérlet, azoknak, kik a fővárosba járnak dolgozni, ez a felnőtt lakosság mintegy 75-80%-a. A gyeden levő anyukák bérletét ki téríti meg?
Ezzel az indulatok elszabadultak. Olyan megjegyzések is elhangzanak, miért lehetséges, hogy a volt vezető beosztásban lévők nyugdíja hasonló a dolgozókéhoz pl.: miniszterelnök stb. Ezenkívül még lehetőséget kapnak különféle címekkel (tanácsadó stb.) magas jövedelem megszerzésére, ezáltal kiszorítanak munkaképes embereket. Végezzék társadalmi munkában, vagy talán nem tudnak megélni a több tízezer forintos nyugdíjukból. Akkor mit szóljanak azok, akik 3-4-5 ezer forintból (nyugdíjból) élnek meg. Kire támaszkodjanak? a gyerekeikre?
Ha van nekik, akik nagy többsége is megélhetési gonddal küszködik?
Ennek a mesterséges társadalmi különbségnek igen csak véget kellene vetni. Hogy mutatunk példát a felnövekvő generációnak?
Felháborító volt az is az áremelkedések előtt, ami az üzletekben folyt, igaz nagy volt a felvásárlási láz, kiürültek a polcok, de érdekes módon hétfőn már megteltek. Ilyen gyors volt a szállítás a felemelt áruk nagy többségénél?
Változatlanul az a vélemény, hogy miért a bérből és fizetésből élőket sújt minden intézkedés. Miért nem a tisztességtelen eszközökkel meggazdagodott rétegek megadóztatásával próbál a kormány tőkét szerezni céljainak megvalósításához, a kibontakoztatáshoz?
Idősebb párttagjaink véleménye szerint sürgősen meg kell tisztítani a tsz-eket vezetését, odaértőket kell helyezni, akik szívükön viselik a mezőgazdaság sorsát.
Foglalkoztatják az embereket a magyar-román határon történő eseményekről megjelent ellentmondásos hírek.
Felháborítóan vélekednek az
Szinte naponta jelennek meg közlemények visszaélésekről és korrupciókról. Mikor lesz ennek már vége? Képesek-e az illetékesek rendet csinálni?Kifogás hangzott el az új tv adások miatti rendszerről. A 2-es adón jobb filmeket vetítenek, ugyanakkor az érdeklődésre számítható műsorok
abban az időben kerülnek adásra. Miért nem lehet jobb műsorpolitikát követni?Lakosság körében felháborodást vált ki a községben a szolgálati lakások körüli huzavonák. Körzeti orvos több mint egy éve már nem lakik a szolgálati lakásában, mert tanácstól vásárolt kedvezményes telken házat épített a községben. Nem adja le a lakását, követelései vannak, 600 000 Ft lelépést kér és a lányának a lakásra vevőkijelölési jogot. A másik lakásban a volt [popup title="GAMESZ" format="Default click" activate="click" close text="Gazdasági Műszaki Ellátó [és Szolgáltató] Szervezet"] vezető lakik, illetve egy héten egyszer jön oda, Pesten feleségével öröklakást vásárolt, elváltak, de együtt élnek. Hiába a bírósági végzés a végrehajtásban nem segít a bírósági végrehajtó iroda. Irritálja az embereket a több éve húzódó ügyük.
Január 9-én megalakult Budakeszin a Demokrata Fórum helyi szervezete. Ott derült ki, hogy 17 tagjuk van, akik már máshol léptek be a DF-be. Nagy volt az érdeklődés, mintegy 130 fő vett részt, akik közül menet közben sokan elmentek.
A gyűlésen forgatott a Nyugat-német ARD-L TV társaság.
A helyi programjukat január 23-i gyűlésükön határozzák meg. Jelenleg 4 fős ideiglenes intéző bizottságot választottak, akik szervezik a további tagtoborzást.
A jelenlevők elég széles körből kerültek ki, de főleg értelmiségiek voltak. Vélemények szerint jól megszervezett volt, különböző pontokon helyezték el az értelmesebb embereiket, akik adott esetben közbeszóltak, magukhoz ragadták a beszélgetést.
A főszervezők közül 3 tanácstag, mindhárom értelmiségi (körzeti orvos, biológus dr, gyógyszerész-vegyész) Az általuk elmondottak szerint szeretnének beleszólni minden községet érintő kérdésbe, ellenőrizni. Eltérő vélemények alakultak ki lehet-e párttag a tagjaik sorában.(Ne bomlasszák belülről a szervezetet, tönkre tették 40 év alatt az országot, de köztük is van sok becsületes ember.)
Együtt kívánnak működni a
és a Szépítő Egyesülettel.A gyűlésre meghívást kapott a tanács elnöke (név nélkül). Más társadalmi szerv nem kapott meghívást, még név nélkül sem.
Ennek ellenére felkértük a HNF titkárát vegyen részt, valamint a pártbizottság egyik tagját, mint állampolgár.
Politikájukhoz a Nyugat-német Keresztény Demokrata Párt áll legközelebb, ez az ő véleményük.
Budakeszi, 1989. január 17.
| V. pb. Titkár |
Jelzet: PML XXXV. 752. (Pest Megyei Levéltár, MSZMP Budai Járási Bizottsága és alsóbb szervei, szervezetei iratai) Eredeti, géppel írt, tisztázat.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 29.
Franciaország és a Szovjetunió megnemtámadási és semlegességi szerződést köt.Tovább
Kikiáltják a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaságot.Tovább
Az ENSZ közgyűlésén döntenek arról, hogy az angol mandátumterületet, Palesztinát egy arab és egy zsidó államra osztják ketté.Tovább
Befejeződik az MSZMP X. kongresszusa.Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
A lapunk idei ötödik számában négy forrásismertetés olvasható, amelyek közül kettő a második világháború utáni Magyarország külországokkal való kapcsolataiba enged betekintést. A két másik forrásismertetés fő témája ugyan eltér az előzőekétől, azonban ez utóbbiakban is megjelenik – a személyek szintjén – a külfölddel, a külországokkal való kapcsolat.
Időrendben az első Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) két részes forrásismertetésének a második fele. Ezúttal olyan iratokat mutat be a szerző, amelyek a magyar–csehszlovák lakosságcsere Nógrád-Hont vármegye nyugati felére vonatkoznak: a kirendelt magyar összekötők jelentéseit, akik arról írtak, hogy a településeken miként zajlott a szlovákság körében a csehszlovák agitáció az átköltözés érdekében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Mindszenty József és Zágon József halálának 50. évfordulója kapcsán a Szent István Alapítvány levéltárából mutat be egy iratot. Amelyhez kapcsolódóan bemutatja az azt őrző gyűjteményt is. Az ismertetett dokumentum egy Zágon Józseffel lezajlott beszélgetés összefoglalója, amelyet Tomek Vince, a piarista rend generálisa jegyzett le; kifejtve többek között, hogy miként állt Mindszenty személyének, valamint utódlásának kérdése a nemzetközi térben.
Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) forrásismertetésének második részében a Mikroelektronikai Vállalat létrehozásának előzményeihez kapcsolódóan mutat be egy iratanyagot, amelyet az Államibiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára őriz. Az állambiztonság a saját módszereivel igyekezett hozzájárulni ahhoz, hogy csökkenjen Magyarország technológiai lemaradása: ehhez lett volna szükséges rávenni az együttműködésre az Egyesült Államokba emigrált Haraszti Tegze Péter villamosmérnököt, azonban ez a próbálkozás kudarcba fulladt.
Idén október 3-án avatták fel a néhai brit miniszterelnök, Margaret Thatcher emlékművét Budapesten. Ennek apropóján Pál Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) idézte fel a Vaslady 1984-es magyarországi látogatását. Az esemény kiemelkedő fontosságú volt nemcsak az év, hanem az évtized számára hazánkban: Thatcher volt ugyanis az első brit kormányfő, aki hivatali ideje során látogatott Magyarországra – a fogadó fél ennek megfelelően igyekezett vendégül látni.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. november 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő
