Budakeszi hangulatjelentések 1989-ből

„A párton belül a légkör feszült, az elmúlt időszak hibáiért, melyek ebbe a helyzetbe hozták az or-szágot, nincs felelősségre vonás, még mindig sokan benne vannak a felsőbb vezetésben, akik része-sei voltak a hibás, elhamarkodott döntéseknek. A bérből és fizetésből élők pedig viselik a terheket, és napi megélhetési gondjaik vannak. Ebben sürgősen lépni kellene. Majd minden családban van nyugdíjas, akiknek nagy része a munkás élete után nem tud megélni a nyugdíjából, milyen társada-lom az, amely nem becsüli meg a nyugdíjasait?”

A községi pártbizottság titkárának hangulatjelentése
1989. január 17.

Magyar Szocialista Munkáspárt 
Nagyközségi Bizottsága
2092 Budakeszi, Vörös Hadsereg u. 103.
Telefon: 767-876

VI. Politikai közhangulat

Külpolitika:
Kedvezően fogadták a Szovjetunió részéről a vegyi fegyverek megsemmisítésének megkezdését.

Helyeslik a magyar-izraeli és a magyar-dél-koreai diplomáciai kapcsolatok felvételét, valamint a Japánnal való bővülő gazdasági kapcsolatokat.

Vélemények szerint a szovjet-kínai viszony alakulása jelentős előrelépés lesz a jövőben a nemzetközi feszültségek enyhülése terén.

Kérdezik, mi lesz akkor, ha Afganisztánból nem vonul ki a SZU, ismét felújul a hidegháború?

Belpolitika:
A korábbi időszakokhoz képest az érdeklődés inkább a belpolitika felé fordult.

Az áremelések nagyon felborzolták a kedélyeket és elszabadította az indulatokat. Voltak szélsőséges megnyilvánulások is, de nyugalomra intők is. Jobb lett volna az áremeléseket „széjjelebb" húzni.

Az áremelésnél nagyobb felháborodást váltott ki a [BKV] 22-es járatának helyi közlekedési díja, a kétszeres bérlet, azoknak, kik a fővárosba járnak dolgozni, ez a felnőtt lakosság mintegy 75-80%-a. A gyeden levő anyukák bérletét ki téríti meg?

Ezzel az indulatok elszabadultak. Olyan megjegyzések is elhangzanak, miért lehetséges, hogy a volt vezető beosztásban lévők nyugdíja hasonló a dolgozókéhoz pl.: miniszterelnök stb. Ezenkívül még lehetőséget kapnak különféle címekkel (tanácsadó stb.) magas jövedelem megszerzésére, ezáltal kiszorítanak munkaképes embereket. Végezzék társadalmi munkában, vagy talán nem tudnak megélni a több tízezer forintos nyugdíjukból. Akkor mit szóljanak azok, akik 3-4-5 ezer forintból (nyugdíjból) élnek meg. Kire támaszkodjanak? a gyerekeikre?
Ha van nekik, akik nagy többsége is megélhetési gonddal küszködik?

Ennek a mesterséges társadalmi különbségnek igen csak véget kellene vetni. Hogy mutatunk példát a felnövekvő generációnak?

Felháborító volt az is az áremelkedések előtt, ami az üzletekben folyt, igaz nagy volt a felvásárlási láz, kiürültek a polcok, de érdekes módon hétfőn már megteltek. Ilyen gyors volt a szállítás a felemelt áruk nagy többségénél?

Változatlanul az a vélemény, hogy miért a bérből és fizetésből élőket sújt minden intézkedés. Miért nem a tisztességtelen eszközökkel meggazdagodott rétegek megadóztatásával próbál a kormány tőkét szerezni céljainak megvalósításához, a kibontakoztatáshoz?

Idősebb párttagjaink véleménye szerint sürgősen meg kell tisztítani a tsz-eket vezetését, odaértőket kell helyezni, akik szívükön viselik a mezőgazdaság sorsát.

Foglalkoztatják az embereket a magyar-román határon történő eseményekről megjelent ellentmondásos hírek.

Felháborítóan vélekednek az

Szinte naponta jelennek meg közlemények visszaélésekről és korrupciókról. Mikor lesz ennek már vége? Képesek-e az illetékesek rendet csinálni?

Kifogás hangzott el az új tv adások miatti rendszerről. A 2-es adón jobb filmeket vetítenek, ugyanakkor az érdeklődésre számítható műsorok 

abban az időben kerülnek adásra. Miért nem lehet jobb műsorpolitikát követni?

Lakosság körében felháborodást vált ki a községben a szolgálati lakások körüli huzavonák. Körzeti orvos több mint egy éve már nem lakik a szolgálati lakásában, mert tanácstól vásárolt kedvezményes telken házat épített a községben. Nem adja le a lakását, követelései vannak, 600 000 Ft lelépést kér és a lányának a lakásra vevőkijelölési jogot. A másik lakásban a volt [popup title="GAMESZ" format="Default click" activate="click" close text="Gazdasági Műszaki Ellátó [és Szolgáltató] Szervezet"] vezető lakik, illetve egy héten egyszer jön oda, Pesten feleségével öröklakást vásárolt, elváltak, de együtt élnek. Hiába a bírósági végzés a végrehajtásban nem segít a bírósági végrehajtó iroda. Irritálja az embereket a több éve húzódó ügyük.

Január 9-én megalakult Budakeszin a Demokrata Fórum helyi szervezete. Ott derült ki, hogy 17 tagjuk van, akik már máshol léptek be a DF-be. Nagy volt az érdeklődés, mintegy 130 fő vett részt, akik közül menet közben sokan elmentek.

A gyűlésen forgatott a Nyugat-német ARD-L TV társaság.

A helyi programjukat január 23-i gyűlésükön határozzák meg. Jelenleg 4 fős ideiglenes intéző bizottságot választottak, akik szervezik a további tagtoborzást.

A jelenlevők elég széles körből kerültek ki, de főleg értelmiségiek voltak. Vélemények szerint jól megszervezett volt, különböző pontokon helyezték el az értelmesebb embereiket, akik adott esetben közbeszóltak, magukhoz ragadták a beszélgetést.

A főszervezők közül 3 tanácstag, mindhárom értelmiségi (körzeti orvos, biológus dr, gyógyszerész-vegyész) Az általuk elmondottak szerint szeretnének beleszólni minden községet érintő kérdésbe, ellenőrizni. Eltérő vélemények alakultak ki lehet-e párttag a tagjaik sorában.(Ne bomlasszák belülről a szervezetet, tönkre tették 40 év alatt az országot, de köztük is van sok becsületes ember.)

Együtt kívánnak működni a 

és a Szépítő Egyesülettel.

A gyűlésre meghívást kapott a tanács elnöke (név nélkül). Más társadalmi szerv nem kapott meghívást, még név nélkül sem.

Ennek ellenére felkértük a HNF titkárát vegyen részt, valamint a pártbizottság egyik tagját, mint állampolgár.

Politikájukhoz a Nyugat-német Keresztény Demokrata Párt áll legközelebb, ez az ő véleményük.

Budakeszi, 1989. január 17.

V.
pb. Titkár

Jelzet: PML XXXV. 752. (Pest Megyei Levéltár, MSZMP Budai Járási Bizottsága és alsóbb szervei, szervezetei iratai) Eredeti, géppel írt, tisztázat.

Kulcsszavak

Ezen a napon történt március 01.

1915

Megindult Budapesten a menetrend szerinti autóbusz-közlekedésTovább

1917

Babits Mihályt perbe fogják „Fortissimo” c. háborúellenes verse miatt, és elkobozzák a Nyugat e számát.Tovább

1920

A nemzetgyűlés az államfõi hatalom kérdésének végleges rendezéséig Magyarország kormányzójává  választotta nagybányai Horthy Miklóst, a...Tovább

1920

Horthy Miklóst a Nemzetgyűlés a Magyar Királyság kormányzójává (ideiglenes
államfővé) választottákTovább

1920

Pozsonyban, az egykori Városi Színház épületében elkezdi működését a Szlovák Nemzeti Színház.Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

 

2023 utolsó, hatodik ArchívNet számát prezentálja Önöknek a szerkesztőség, amely ezúttal is négy forrásismertetést tartalmaz. A publikációk közül három az 1950-es évekhez kötődik, kettő ezeken belül pedig az 1956-os forradalom eseményeit érinti sajátos nézőpontokból. A negyedik ismertetés pedig egy harmincegy évvel ezelőtti ünnepélyes iratátadás hátterét, következményeit világítja meg.

Az időrendet tekintve első a négy publikáció közül Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) foglalkozik a legkorábban történt eseménysorral. Egy kevésbé kutatott témába enged betekintést írása, amely a magyar-latin-amerikai, ezen belül is a magyar-bolíviai kapcsolatok területére kalauzolja az olvasót. Az ismertetésből kiderül, hogy az 1950-es években instabil belpolitikai helyzettel bíró Bolívia különleges volt a magyar diplomácia számára, mivel csupán a második dél-amerikai ország volt a második világháború után, amellyel Magyarország felvette a kapcsolatot. A szerző egy fotókiállítás megszervezésén keresztül mutatja be, hogy miként indult meg a két állam közötti kapcsolatrendszer mélyítése.

Maradva a diplomaták világánál: Tulok Péter (tudományos kutató, Nemzeti Emlékezet Bizottsága) az 1956-os forradalom eseményeire reflektáló svéd diplomaták jelentéseinek halmazából ad ízelítőt válogatásával. Az 1956 októberében-novemberében Magyarországon zajló események kapcsán nem feltétlenül Svédország az első, amely eszünkbe jut mint külső tényező, szereplő, azonban az akkori történések vizsgálatánál nem utolsó szempont megismerni egy semleges állam véleményét, látásmódját. A forrásismertetés egyben rámutat arra, hogy a svéd külügyi irányításnak volt tudomása arról, hogy Csehszlovákiában miként reagáltak a magyarországi eseményekre – a prágai svéd követ egyik táviratában erről adott röviden tájékoztatást.

Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) az 1956-os események utóhatásaival foglalkozik ismertetésében. A hatalmát stabilizálni kívánó Kádár-kormány számára különösen fontos volt a közhangulat javítása, egyben a szovjetellenesség letörése. Az ArchívNet előző számának egyik publikációjában főszerepet kapó újságíró Fehér Lajos ezúttal is felbukkan. Krahulcsán Zsolt írásában úgy jelenik meg, mint ötletadó: másodmagával tett javaslatot arra nézve, hogy a fővárosban miként lehetne szovjet segítséggel végrehajtani a harcokban megsérült épületek renovációját.

A magyar-orosz kapcsolattörténet egy kevésbé terhelt mozzanatát idézi fel Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár), amely esemény egyben a hazai történelemtudomány számára bírt kiemelkedő jelentőséggel. A két részre bontott írásának első felében azt vizsgálta meg, hogy miként alakult Borisz Jelcin budapesti látogatását követően Bethlen István néhai magyar miniszterelnök átadott oroszországi iratainak a sorsa 1992–1994 között. Kitér egyben arra is, hogy a Moszkvában fogvatartott egykori miniszterelnök sorsának alakulása mennyire volt ismert a magyarországi vezetés körében 1945 után.

Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2023. december 21.

Miklós Dániel

főszerkesztő