Eperjesen kikiáltják a Szlovák Tanácsköztársaságot.Tovább
Budakeszi hangulatjelentések 1989-ből
„A párton belül a légkör feszült, az elmúlt időszak hibáiért, melyek ebbe a helyzetbe hozták az or-szágot, nincs felelősségre vonás, még mindig sokan benne vannak a felsőbb vezetésben, akik része-sei voltak a hibás, elhamarkodott döntéseknek. A bérből és fizetésből élők pedig viselik a terheket, és napi megélhetési gondjaik vannak. Ebben sürgősen lépni kellene. Majd minden családban van nyugdíjas, akiknek nagy része a munkás élete után nem tud megélni a nyugdíjából, milyen társada-lom az, amely nem becsüli meg a nyugdíjasait?”
A Buda környéki ÁFÉSZ alapszervezet titkárának információs jelentése
1989. január 18.
Buda környéki ÁFÉSZ
MSZMP Alapszervezete
Budakeszi, Erdő u. 4.
Információs jelentés
1.Külpolitikai események:
Az elmúlt hónap világpolitikai eseményei közül a közvéleményt kiemelten foglalkoztatta a bécsi utótalálkozó, illetve Románia elutasító magatartása a záródokumentum aláírásával kapcsolatban.
A közvélemény elismeréssel és az enyhülési folyamatok folytatásaként értékelte a magyar és szovjet bejelentéseket a részleges csapatkivonásokról.
Ezzel szemben az amerikai-líbiai incidens, a Földközi tenger fölött lelőtt vadászgépek ügye, valamint az Afganisztánban folyó ellenforradalmi akciók aggodalommal töltik el az embereket.
2.Belpolitikai események
A közvélemény figyelemmel kísérte az Országgyűlés ülésszakát.
A párttagok körében a januári ülésen kiemelt figyelem kísérte az egyesületekről, a pártalapításról folyó heves vitát. Többekben felvetődik a kérdés, ha egy megfelelő programmal rendelkező párt alakul, az MSZMP meg tudja-e tartani pozícióját.
Jelenleg, egy ellenzéki státuszból könnyebb és népszerűbb politizálni. Egyáltalán az MSZMP ezzel kapcsolatos álláspontja sem tűnik egységesnek és iránymutatónak.
A közvéleményt fő helyen az áremelések foglalkoztatták, valamint az ezzel kapcsolatos bérfejlesztési követelések. Egyfelől a jelenlegi jövedelmi viszonyok mellett több réteg kerül perspektívátlan helyzetbe, másfelől a növekvő követelések felvetik a veszélyét egy rohanó inflációnak.
3.A szövetkezet belső élete
December 30-án ülést tartott szövetkezetünk Igazgatósága.
A napirenden beszámoló szerepelt az 1988. évi személyzeti és oktatási munkáról, ezen kívül tájékoztatót hallgatott meg a testület a szövetkezet nagykereskedelmi jellegű tevékenységéről, továbbfejlesztésének lehetőségeiről.
A személyzeti munka megtárgyalása során különös hangsúly helyeződött az emberi tényezők megnövekedett szerepére és az ezzel kapcsolatos személyzeti feladatokra.
4.A párt belső élete
A tagdíjak befizetésével párhuzamosan lehetőséget biztosítottunk párttagjaink számára az örményországi károsultak megsegítésére, adományok összegyűjtésére. Ennek visszhangja ilyen módon végül is kedvező volt a párttagság körében, mert nem határoztuk meg „kötelezően javasolt" mértékeket, hanem mindenki saját elhatározásától függően adakozott. Az összegyűlt összeg így kevesebb, de valódi önkéntességen alapszik.
Budakeszi, 1989. január 18.
| H. alapszervezeti titkár |
Jelzet: PML XXXV. 752. (Pest Megyei Levéltár, MSZMP Budai Járási Bizottsága és alsóbb szervei, szervezetei iratai) Eredeti, géppel írt, tisztázat.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt június 16.
1919
1940
A Szovjetunió megkezdi Észtország megszállását.Tovább
1944
Jaross Andor belügyminiszter a közrend és a közbiztonság megőrzésére hivatkozva feloszlatja a Gyermekbarát Egyesületet. A "veszélyt...Tovább
1948
A Nemzetgyűlés elfogadja az egyházi iskolák államosításáról szóló törvényjavaslatot (1948:XXXIII. tv.), amelynek végrehajtása...Tovább
1958
Nagy Imre, Maléter Pál és Gimes Miklós halálos ítéletének végrehajtása.Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet frissen megjelent idei második lapszámában négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek család-, (kultúr)diplomácia-, valamint politikatörténet számára biztosíthatnak további ismeretanyagot. Jelenlegi számunk különlegessége, hogy nemcsak két, eddig még nem publikált interjút közlünk, ezzel engedve teret az oral history számára, hanem egy olyan, komplex képi-szöveges forrást is bemutat egyik szerzőnk, amely a 20. század gyorsan változó nagypolitikai helyzetének egy megmaradt lenyomata.
Éppen ez utóbbi ismertetés forrása keletkezett a legkorábban. Segyevy Dániel (térképész, Herder-Institut für historische Ostmitteleuropaforschung) saját tudományának diszciplínája szerint mutat be egy 1941-ben publikált szovjet térképet, amelynek különlegessége, hogy Moszkva akkori sajátos nagypolitikai álláspontjának a lenyomata. Ez a helyzet gyorsan megváltozott, ugyanakkor a bemutatott térkép azt az álláspontot-állapotot tükrözi, amely értelmében a Szovjetunió csak a második bécsi döntés területi változásait ismerte el, míg az elsőét nem.
Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) az 1956-ot követő megtorlások időszakába kalauzolja el az olvasót publikációjában. Az általa ismertetett források központi szereplője Szénási Géza, aki 1957-ben mint legfőbb ügyész működött. Pozíciójából adódóan volt rálátása a megtorló intézkedésekre, és az ezekkel kapcsolatos gondolatait foglalta össze Biszku Béla belügyminiszternek. Levelét nem ad acta kezelte a szaktárca, hanem megvizsgálták Szénási észrevételeit.
A hidegháborús időszakban a befolyásszerzés egyik módszere volt a különböző harmadik világbeli országok egyetemistái számára juttatott ösztöndíjak rendszere. Magyarország a szovjet blokk részeként szintén élt ezzel a módszerrel. Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásismertetésében a bolíviai-magyar ösztöndíjprogramra vonatkozó dokumentumokat mutat be, köztük egy olyan diplomáciai jelentést is, amely Bolívia első állandó magyarországi diplomáciai képviselőjétől származik.
A Jankovich, Károlyi és Apponyi családok fordulatokkal teli 20. századi történetéhez hozza közelebb az olvasót két, eddig még nem publikált interjúval Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár). Jankovich Ilona és Jankovich-Blanquet Ilona saját szavaikkal mutatják be, hogy miként alakult családjuk sorsa a magyarországi kommunista hatalomátvételt követően a franciaországi emigrációban.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. május 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő