Budakeszi hangulatjelentések 1989-ből

„A párton belül a légkör feszült, az elmúlt időszak hibáiért, melyek ebbe a helyzetbe hozták az or-szágot, nincs felelősségre vonás, még mindig sokan benne vannak a felsőbb vezetésben, akik része-sei voltak a hibás, elhamarkodott döntéseknek. A bérből és fizetésből élők pedig viselik a terheket, és napi megélhetési gondjaik vannak. Ebben sürgősen lépni kellene. Majd minden családban van nyugdíjas, akiknek nagy része a munkás élete után nem tud megélni a nyugdíjából, milyen társada-lom az, amely nem becsüli meg a nyugdíjasait?”

A Buda környéki ÁFÉSZ alapszervezet titkárának információs jelentése
1989. január 18.

Buda környéki ÁFÉSZ 
MSZMP Alapszervezete
Budakeszi, Erdő u. 4.

Információs jelentés

1.Külpolitikai események:
Az elmúlt hónap világpolitikai eseményei közül a közvéleményt kiemelten foglalkoztatta a bécsi utótalálkozó, illetve Románia elutasító magatartása a záródokumentum aláírásával kapcsolatban.

A közvélemény elismeréssel és az enyhülési folyamatok folytatásaként értékelte a magyar és szovjet bejelentéseket a részleges csapatkivonásokról.

Ezzel szemben az amerikai-líbiai incidens, a Földközi tenger fölött lelőtt vadászgépek ügye, valamint az Afganisztánban folyó ellenforradalmi akciók aggodalommal töltik el az embereket.

2.Belpolitikai események
A közvélemény figyelemmel kísérte az Országgyűlés ülésszakát.

A párttagok körében a januári ülésen kiemelt figyelem kísérte az egyesületekről, a pártalapításról folyó heves vitát. Többekben felvetődik a kérdés, ha egy megfelelő programmal rendelkező párt alakul, az MSZMP meg tudja-e tartani pozícióját.

Jelenleg, egy ellenzéki státuszból könnyebb és népszerűbb politizálni. Egyáltalán az MSZMP ezzel kapcsolatos álláspontja sem tűnik egységesnek és iránymutatónak.

A közvéleményt fő helyen az áremelések foglalkoztatták, valamint az ezzel kapcsolatos bérfejlesztési követelések. Egyfelől a jelenlegi jövedelmi viszonyok mellett több réteg kerül perspektívátlan helyzetbe, másfelől a növekvő követelések felvetik a veszélyét egy rohanó inflációnak.

3.A szövetkezet belső élete
December 30-án ülést tartott szövetkezetünk Igazgatósága.
A napirenden beszámoló szerepelt az 1988. évi személyzeti és oktatási munkáról, ezen kívül tájékoztatót hallgatott meg a testület a szövetkezet nagykereskedelmi jellegű tevékenységéről, továbbfejlesztésének lehetőségeiről.

A személyzeti munka megtárgyalása során különös hangsúly helyeződött az emberi tényezők megnövekedett szerepére és az ezzel kapcsolatos személyzeti feladatokra.

4.A párt belső élete
A tagdíjak befizetésével párhuzamosan lehetőséget biztosítottunk párttagjaink számára az örményországi károsultak megsegítésére, adományok összegyűjtésére. Ennek visszhangja ilyen módon végül is kedvező volt a párttagság körében, mert nem határoztuk meg „kötelezően javasolt" mértékeket, hanem mindenki saját elhatározásától függően adakozott. Az összegyűlt összeg így kevesebb, de valódi önkéntességen alapszik.

Budakeszi, 1989. január 18.

H.
alapszervezeti titkár

Jelzet: PML XXXV. 752. (Pest Megyei Levéltár, MSZMP Budai Járási Bizottsága és alsóbb szervei, szervezetei iratai) Eredeti, géppel írt, tisztázat.

Kulcsszavak

Ezen a napon történt augusztus 15.

1914

Megnyitják a Csendes-óceánt és az Atlanti-óceánt összekötő Panama-csatornát.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Alakítók vagy elszenvedők? Személyek, családok, csoportok a huszadik századi történelemben

Tisztelt Olvasók!

A geológiától kölcsönzött szóval élve az ArchívNet idei második száma egyfajta „társadalmi szelvényt” kíván az olvasók elé tárni. A társadalom rétegei hasonlatosak bolygónk kőzettakarójához, amelyeket egyben, egyszerre nehéz áttekinteni, nem is beszélve arról – hogy akárcsak a geológia esetében – térben és időben is nagy eltérések mutatkozhatnak egy-egy országot mintául véve.
Jelen szám a tizenkilencedik-huszadik század magyar társadalmáról kíván egy szelvényt bemutatni, mind az alsó, közép és felső rétegekről. Olyan személyekről, csoportokról, akik között voltak, akik alakították az eseményeket, míg mások csak leginkább elszenvedték az idők változását, azonban erről – a mi, vagyis az utókor szerencséjére – írásban adtak számot.

Az időrendet követve az első Hlbocsányi Norbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltára) az írása, aki cégbírósági iratok segítségével mutatja be egy jelentős kereskedőcsalád, a Kohnerek osztrák-monarchiabeli felemelkedését, majd 1920-30-as évekbeli gazdasági hatalmuk elsorvadását. Csunderlik Péter (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, tudományos munkatárs Politikatörténeti Intézet) a társadalom középső rétegéhez tartozó értelmiség egy részét mutatja be írásában. Az általa bemutatott dokumentum egy lista azokról a személyekről, akik a Galilei-kör tagjaként 1919-ben felajánlották szolgálataikat a Forradalmi Kormányzótanácsnak.

Szlávik Jánosné (helytörténész, Gödöllő) a második világháború magyarországi harcainak időszakába kalauzol el minket Bőti Imre csendőr főtörzsőrmester naplóján keresztül, aki személyes sorsának viszontagságos voltáról adott számot írásában. Magos Gergely (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) retrospektív egodokumentumokat prezentál és elemez publikációjában. Írásának fő célja nemcsak maguknak a szövegeknek a bemutatása, hanem hogy a főként az értelmiség soraiból származó szerzők a hosszú negyvenes évek folyamán miként alakították át önmagukról szóló írásaikban a korábbi életeseményeiket.

Az időrendi sort Tóth Eszter Zsófia (történész–társadalomkutató, főmunkatárs, Mediaworks) forrásismertetése zárja. Az ArchívNet hasábjain korábban Keresztes Csaba már foglalkozott az ún. 1988-as „metróbalhéval”, azonban Tóth Eszter Zsófia ezúttal az 1980-as évekbeli magyarországi skinhead-mozgalmat a tagok társadalmi háttere felől közelíti meg bírósági iratok alapján.

Egyúttal felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei harmadik számába továbbra is várjuk a forrásismertetéseket a huszadik századi gazdaság- és társadalomtörténetre, valamint külföldi konfliktusokra vonatkozóan.
  

Budapest, 2022. május 27.
Miklós Dániel
főszerkesztő