A közsegélyre szoruló hét éven felüli gyermekek gondozásáról szóló 1901:XXI. törvénycikket az uralkodó szentesítette, majd augusztus 10-én...Tovább
Budakeszi hangulatjelentések 1989-ből
„A párton belül a légkör feszült, az elmúlt időszak hibáiért, melyek ebbe a helyzetbe hozták az or-szágot, nincs felelősségre vonás, még mindig sokan benne vannak a felsőbb vezetésben, akik része-sei voltak a hibás, elhamarkodott döntéseknek. A bérből és fizetésből élők pedig viselik a terheket, és napi megélhetési gondjaik vannak. Ebben sürgősen lépni kellene. Majd minden családban van nyugdíjas, akiknek nagy része a munkás élete után nem tud megélni a nyugdíjából, milyen társada-lom az, amely nem becsüli meg a nyugdíjasait?”
A Buda környéki ÁFÉSZ alapszervezet titkárának információs jelentése
1989. január 18.
Buda környéki ÁFÉSZ
MSZMP Alapszervezete
Budakeszi, Erdő u. 4.
Információs jelentés
1.Külpolitikai események:
Az elmúlt hónap világpolitikai eseményei közül a közvéleményt kiemelten foglalkoztatta a bécsi utótalálkozó, illetve Románia elutasító magatartása a záródokumentum aláírásával kapcsolatban.
A közvélemény elismeréssel és az enyhülési folyamatok folytatásaként értékelte a magyar és szovjet bejelentéseket a részleges csapatkivonásokról.
Ezzel szemben az amerikai-líbiai incidens, a Földközi tenger fölött lelőtt vadászgépek ügye, valamint az Afganisztánban folyó ellenforradalmi akciók aggodalommal töltik el az embereket.
2.Belpolitikai események
A közvélemény figyelemmel kísérte az Országgyűlés ülésszakát.
A párttagok körében a januári ülésen kiemelt figyelem kísérte az egyesületekről, a pártalapításról folyó heves vitát. Többekben felvetődik a kérdés, ha egy megfelelő programmal rendelkező párt alakul, az MSZMP meg tudja-e tartani pozícióját.
Jelenleg, egy ellenzéki státuszból könnyebb és népszerűbb politizálni. Egyáltalán az MSZMP ezzel kapcsolatos álláspontja sem tűnik egységesnek és iránymutatónak.
A közvéleményt fő helyen az áremelések foglalkoztatták, valamint az ezzel kapcsolatos bérfejlesztési követelések. Egyfelől a jelenlegi jövedelmi viszonyok mellett több réteg kerül perspektívátlan helyzetbe, másfelől a növekvő követelések felvetik a veszélyét egy rohanó inflációnak.
3.A szövetkezet belső élete
December 30-án ülést tartott szövetkezetünk Igazgatósága.
A napirenden beszámoló szerepelt az 1988. évi személyzeti és oktatási munkáról, ezen kívül tájékoztatót hallgatott meg a testület a szövetkezet nagykereskedelmi jellegű tevékenységéről, továbbfejlesztésének lehetőségeiről.
A személyzeti munka megtárgyalása során különös hangsúly helyeződött az emberi tényezők megnövekedett szerepére és az ezzel kapcsolatos személyzeti feladatokra.
4.A párt belső élete
A tagdíjak befizetésével párhuzamosan lehetőséget biztosítottunk párttagjaink számára az örményországi károsultak megsegítésére, adományok összegyűjtésére. Ennek visszhangja ilyen módon végül is kedvező volt a párttagság körében, mert nem határoztuk meg „kötelezően javasolt" mértékeket, hanem mindenki saját elhatározásától függően adakozott. Az összegyűlt összeg így kevesebb, de valódi önkéntességen alapszik.
Budakeszi, 1989. január 18.
| H. alapszervezeti titkár |
Jelzet: PML XXXV. 752. (Pest Megyei Levéltár, MSZMP Budai Járási Bizottsága és alsóbb szervei, szervezetei iratai) Eredeti, géppel írt, tisztázat.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 27.
1901
1944
A brit és amerikai légierő pusztító bombatámadása a csepeli Weiss Manfréd Művek ellen.Tovább
1944
A zugligeti Szép Ilona villamos kocsiszín melletti a Nagy Béla-féle cukrászdában a detektívekkel folytatott tűzpárbajban életét vesztette...Tovább
1949
Az első sikeres szovjet kísérleti atomrobbantás.Tovább
1955
A szovjet csapatok kivonulnak Ausztriából.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
A 2024. év második ArchívNet számát ajánljuk figyelmükbe, amelyben ismét négy forrásismertetés található, amelyek a 20. század szűk ötven évét fedik le. Két publikáció foglalkozik az első és a második világháború alatt történet eseményekkel, egy az 1950-es évek végi magyarországi ruhaipar helyzetét mutatja be, egy pedig helytörténeti témában prezentál dokumentumokat.
Suslik Ádám (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) az első világháború szerbiai frontjának eseményeit idézi fel egy 1915-ből származó dokumentum segítségével. A belgrádi kormány által kiadott utasítás szerint kellett volna megvizsgálnia kivonuló bizottságoknak az osztrák-magyar haderő által okozott károk mértékét. Erre végül nem került sor, mivel a nehézkesen haladó osztrák-magyar támadás külső (bolgár, német) segítséggel végül 1915 végére elérte a célját: Szerbia összeomlott, a politikai vezetés és a hadsereg elmenekült.
Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) nyolcvan évvel ezelőtti történéseket mutat be. Forrásismertetésében megvilágítja, hogy Kárpátalján 1944 folyamán miként zajlott a deportált zsidók földjeinek kisajátítása, felhasználása – illetve, hogy az ilyen módon haszonbérletbe juttatott földek használatát miként ellenőrizték az év második felében.
Nagyobb időtávot fog át Szabó Csaba Gábor (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) helytörténeti témájú írása, azonban forrásokat 1z 1945–1957 közötti időszakról mutat be. A dokumentumok Komárom város labdarúgásának történetéhez (amelyről már korábban születtek összefoglaló igényű munkák) adnak kontextualizáló, hasznos adalékokat. Értve ez alatt a második világháború utáni újrakezdést, amikor is a világégés során gyakorlatilag megsemmisült sporttelepet is pótolniuk kellett a városban.
Az időrendet tekintve negyedik Tömő Ákos (doktorandusz, Eötvös Loránd tudományegyetem) publikációja mostani számunkban. A szerző az 1950-es évek magyarországi – változás alatt álló – divatvilágába, valamint a ruhaipar helyzetébe enged betekintést két levél segítségével. A két bemutatott forrásból kiderül: a divat és a ruhaipar terén a kívánt, és engedett változás korántsem ment olyan simán, mint ahogyan azt a kiépülő Kádár-rendszer tervezte.
A mostani számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben ismét felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. július 9.
Miklós Dániel
főszerkesztő