Csurgalék

„1949. évben az F. M. 140 millió q. szervestrágya hiányt mutatott ki. Az 5 éves tervhez csatlakozóan ekkor írtam meg ’A csurgalék’ című munkámat, amelynek lényege, hogy ne engedjünk elveszni egy csepp istállótrágyalét, húgy anyagot. Ma országos átlagban az a helyzet, hogy az istállózott állat által elfogyasztott takarmány, megivott víz, alomszalma súlyát összeadom, levonom az állattest szaporodási súlyát, akkor azt látjuk, hogy 1/3 súly hiányzik. Ez az a rész, amely menthetetlenül elcsurog, elvész, s ez az az anyag, amelyet meg kell mentenünk... „

Bevezetés 

OT elnöki iratai között jelentős részt foglalnak el a személyes közbenjárását kérő magánlevelek. Ezeknek a beadványoknak nem egyszerűen a bürokratikus hivatal szokásos megkerülése volt a céljuk, nem a miniszterbe vetett közvetlen bizalom elvén, "a jó király mítoszának" egyfajta továbbéléseként működtek. Vas Zoltán ugyanis közismert volt arról, hogy szívesen kerüli meg a bürokráciát. Gyakran látogatott el a termelőüzemekhez, elegyedett szóba a munkásokkal, és dühösen utasította el az "előkészített" megbeszéléseket. Nemcsak egykori rabtársai, egykori illegális kommunisták, régi barátai keresték meg leveleikkel, hanem ismeretlenek is. Ezek egyike volt P. József, aki marginalizálódását sérelmező nyugdíjas hivatalnokként kért támogatást újításával szerzett érdemei méltó elismeréséhez.

Az ésszerűsítési javaslatok (későbbi szóhasználatban: újítások) ösztönzésére a kommunista gazdaságirányítás már a kezdetektől kiemelt figyelmet fordított. A NIK (Nehézipari Központ) Műszaki főosztályának első pályázatain a legjobb tíz javaslattevő 1000-5000 Ft jutalomban részesült. 11.940/1948. Korm. sz. rendelet rendelkezett a műszaki újítások díjazásáról és az újítási javaslatokkal kapcsolatos ügyek intézéséről (1948. november 30.) Az újítási bizottságok megszervezését először a MÁV-nál mint stratégiai fontosságú vállalatnál írták elő. 1949-ben gondoskodtak az újításokkal kapcsolatos szerzői jogvédelemről is. 1951-ben indították meg a Gazda-mozgalmat. Gazda Géza, a Rákosi Mátyás Acélmű helyettes-üzemvezetője 1951 augusztusában indította meg mozgalmát Felhívásában mely először a Fogaskerékben, majd a Szabad Népben jelent meg minden hulladék-anyag felhasználására buzdított. Az elsősorban az iparban kibontakozó újítómozgalom persze nem kerülte el a népgazdaság többi ágát sem, s mint példánkból látni fogjuk, komoly szakértelmet mozgatott meg a mezőgazdaságban is.

Anélkül, hogy az a vád érhetne minket, hogy relativizálni akarjuk P. József érdemeit, akár a

eladásának megakadályozása, akár a háborús jóvátétel tőzegfekália útján való teljesítése kapcsán, nem tekinthetünk el attól, hogy a csurgalék felhasználására tett javaslatát az újítómozgalom egyik túlzásaként, vadhajtásaként citáljuk ide.

P. József esete azonban nemcsak azért sajátságos, mert a feltalálói attitűd elméleti emelkedettsége és az újítás tárgyának kontrasztja sajátos iróniába öltözteti az ötvenes évek mozgalmainak buzgalmát. Törekvéseinek történetéből - amely valójában egy elkötelezett ember mozgalmas életének története - egy olyan életpályája rajzolódik ki, ahol a főszereplő ambícióit többé-kevésbé elismerték, így csak részben osztozott a meg nem értett zsenik kilincsezésre kényszerülő sorsában.

Tartalomjegyzék

Ezen a napon történt március 20.

1916

Albert Einstein közreadja relativitáselméletét.Tovább

1919

A Vix- jegyzék átadása a kormánynak.Tovább

1929

Bartók Béla IV. vonósnégyesének premierje.Tovább

1935

Endrődi sortűz, 8-an vesztik életüket egy hibás döntés következtében a Békés vármegyei Endrődön végrehajtott csendőrsortűzben.Tovább

1945

Prónay Pált elhurcolják a szovjetek.Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

A 2023-as év első ArchívNet számát olvashatják az oldalon. Az új lapszám négy forrásismertetést publikál: ezek nem alkotnak egy tematikus egységet, azonban vannak metszéspontjaik egymással. Bár egy Venn-diagramon ezek a metszetek jobban ábrázolhatók lennének, mi ezúttal szövegben mutatjuk be ezeket: két írás a római katolikus egyházhoz köthető, kettő köthető a huszadik századi magyar emigrációhoz, kettő pedig a magyarországi államszocilista időszak mindennapjaihoz.
Az időrendet követve Csóka Géza (közművelődési referens, Magyar Nemzeti Levéltár Közművelődési és Közönségkapcsolati Főosztály) forrásismertetése az első. Idén ünnepeljük Neumann János születésének 120. évfordulóját, a szerző pedig ennek okán mutatja be a tudós és Pelényi János levelezését. Neumann ugyanis arra törekedett, hogy Magyarország akkori washingtoni követét meghívja Princetonba egy előadás erejére.
Szabó Csaba Gábor (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Megyei Levéltára) forrásismertetésének origója a második világháború magyarországi harcai, amelyek nagy változást hoztak Csémpuszta életébe. A helyi káplánlak birtoklásáért folytatott hosszas küzdelem bemutatása nemcsak egy lokális problémát tár fel, hanem azt is, hogy milyen volt a korabeli államhatalom viszonya a katolikus egyházzal.
Csémpuszta lakóira is kiható politikai döntés volt a Rákosi-korszakban bevezetett kötelező beszolgáltatás, amelyet hibái miatt már 1952-ben korrigálni igyekeztek a következő évekre nézve. Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) a begyűjtési rendszer reformjának egyik tervezetét mutatja be írásában.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) a Mindszenty Józseffel egyeztető Zágon József és a Vatikán diplomáciai szolgálatában működő Kada Lajos levelezését mutatja be. Terjedelmi okokból forrásismertetését két részre bontva jelentetjük meg. A mostani, első közlésben olyan levelek olvashatók, amelyek Zágon Mindszentyvel való viszonyát világítják meg.
Idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége idén is várja a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
 

Budapest, 2023. március 7.

Miklós Dániel
Főszerkesztő