Rejtő Jenő („P. Howard”) magyar író (†1943)Tovább
Fiatalok és a kábítószer az 1970-es évek Budapestjén
„Ily módon fiatal lányok akaratát törték meg szexuális céljaik elérése érdekében”
„A nyugati országokkal való kapcsolataink kiszélesedésének melléktermékeként – fiatalok egyes csoportjainál – élénk érdeklődést tapasztalhatunk a kábítószerek iránt. E jelenség fokozatosan erősödött, a főváros több kerületére és középiskolai tanulók jelentős számú csoportjára terjedt ki és napjainkban is tartós. Véleményünk szerint az érdeklődés fokozódását elősegítették az e témával kapcsolatban közzétett cikkek, közlemények és egyes filmek is.“
Tájékoztató a „szipuzás" terjedéséről
KISZ Központi Bizottság
Agitációs- és Propaganda Osztály
Kézírással: Lássa P. elvtárs! A régebbi jelzés és az új együtt most már olyan dolog, hogy intézkedni szükséges! V.11. [olvashatatlan aláírás]
| Feljegyzés Baranyai Tibor elvtársnak |
A KISZ KB titkárságának tudomására jutott, hogy néhány budapesti általános iskolában a gyermekek kábítószer hatását keltő vegyszereket használnak. A Titkárság döntése értelmében információkat szereztünk, és arról ezúton tájékoztatjuk az MSZMP KB Párt- és Tömegszervezetek Osztályát.
Csáky Csaba elvtárs jelzése alapján megkerestük dr. Gusztus Erzsébetet és dr. Kisszékely Ödön elvtársakat, akik részben orvosi hivatásuk, részben társadalmi munka, ill. felkérés alapján foglalkoztak ezzel a problémával.
Elmondták, hogy tudomásuk szerint az elmúlt év novembere, decembere óta tapasztalhatók ilyen jelenségek a VI. kerület néhány általános iskolájában (bár korábban hallottak hasonló esetekről vidéki, főiskolai, egyetemi körökből, illetve a határőrségtől). Feltételezéseik szerint állami nevelőintézetből (Béke Nevelőotthon) jutott szakmunkásképző intézetbe, általános iskolákba (Hegedű, Bajza, Gorkij fasor, Labda utcai ált[alános] iskolák), középiskolákba (Teleki Blanka, Kossuth Zsuzsa, Kölcsey) és - hallottak erről is - egyetemre (ELTE). Elsősorban a VI. kerületben (Népköztársaság útja - Majakovszkij utca között [Andrássy út - Király utca]), kisebb mértékben a XIV. kerületben tapasztalhatók.
Az esetekben többségében 10-12 éves tanulóknál találkoztak ezzel, akik többsége dohányzott és szeszes italt (sör) is rendszeresen fogyasztott. Ezeknek a gyermekeknek rendezetlen a családi helyzetük: börtönviselt, krónikusan beteg szüleik vannak, nagycsaládosok.
A kereskedelmi forgalomból beszerezhető ragasztóanyaggal (Pálma Rekord) érnek el hallucinációkat, eufóriás állapotot. A folyós tartalmú ragasztóanyagból lélegeznek be, gyakran úgy, hogy több tubust nylon zacskóba ürítenek, s ezt körbeadva szippantják be az illóanyagot. Jelzéseik szerint ezzel kezdik a gyerekek, később másra térnek át (alkohol-gyógyszer, Parkán tabletta).
A belélegzett vegyszer - rendszeres fogyasztás esetén, vagy túlzott adagban - idegrendszeri, máj- és vesebántalmakat okoz, komoly erkölcsi, világnézeti torzuláshoz vezet.
A jelenségre úttörővezetők figyeltek fel. A VI. kerületi Tanács kérte fel Kisszékely elvtársat szakértőnek, a VI. kerületi Nevelési Tanácsadó foglalkozott a problémával. A BRFK Ifjúsági-és Gyermekosztálya a kerületi rendőrkapitányságokat értesítette. Kisszékely elvtárs az MSZMP PB Párt- és Tömegszervezetek Osztálya számára készített jelentést.
A tudomásunkra jutott információk alapján javasoljuk, hogy a közvélemény teljes kizárásával vizsgálja ki az ügyet közösen a Belügyminisztérium, a Művelődésügyi Minisztérium és az Egészségügyi Minisztérium.
A vizsgálat során kiemelten kezeljék Budapestet, itt is a VI. és [a] XIV. kerületet. Vizsgálataik befejezésekor tegyék meg a szükséges intézkedéseket, erről értesítsék az MSZMP KB Párt- és Tömegszervezetek Osztályát, a KISZ KB Agit[ációs] és Prop[aganda] Osztályát.
Budapest, 1974. május 9.
Barsi Tomaj
osztályvezető
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt március 29.
1905
1912
A Déli-sarkról visszatérő Robert Falcon Scott kapitány és bajtársai (Wilson, Bowes, Oates) életüket vesztik a hóviharban (Scott naplójába...Tovább
1919
A Forradalmi Kormányzótanács közzétette – többek között – XIV. számú rendeletét a nevelési és oktatási intézmények köztulajdonba vételéről...Tovább
1946
Megalakul a MASZOVLET (Magyar-Szovjet Légiforgalmi Rt), a mai MALÉV elődje.Tovább
1971
Kiss Manyi Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő (*1911)Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő