Megkezdi működését az első New York-i metró.Tovább
Fiatalok és a kábítószer az 1970-es évek Budapestjén
„Ily módon fiatal lányok akaratát törték meg szexuális céljaik elérése érdekében”
„A nyugati országokkal való kapcsolataink kiszélesedésének melléktermékeként – fiatalok egyes csoportjainál – élénk érdeklődést tapasztalhatunk a kábítószerek iránt. E jelenség fokozatosan erősödött, a főváros több kerületére és középiskolai tanulók jelentős számú csoportjára terjedt ki és napjainkban is tartós. Véleményünk szerint az érdeklődés fokozódását elősegítették az e témával kapcsolatban közzétett cikkek, közlemények és egyes filmek is.“
Tájékoztató a „szipuzás" terjedéséről
KISZ Központi Bizottság
Agitációs- és Propaganda Osztály
Kézírással: Lássa P. elvtárs! A régebbi jelzés és az új együtt most már olyan dolog, hogy intézkedni szükséges! V.11. [olvashatatlan aláírás]
| Feljegyzés Baranyai Tibor elvtársnak |
A KISZ KB titkárságának tudomására jutott, hogy néhány budapesti általános iskolában a gyermekek kábítószer hatását keltő vegyszereket használnak. A Titkárság döntése értelmében információkat szereztünk, és arról ezúton tájékoztatjuk az MSZMP KB Párt- és Tömegszervezetek Osztályát.
Csáky Csaba elvtárs jelzése alapján megkerestük dr. Gusztus Erzsébetet és dr. Kisszékely Ödön elvtársakat, akik részben orvosi hivatásuk, részben társadalmi munka, ill. felkérés alapján foglalkoztak ezzel a problémával.
Elmondták, hogy tudomásuk szerint az elmúlt év novembere, decembere óta tapasztalhatók ilyen jelenségek a VI. kerület néhány általános iskolájában (bár korábban hallottak hasonló esetekről vidéki, főiskolai, egyetemi körökből, illetve a határőrségtől). Feltételezéseik szerint állami nevelőintézetből (Béke Nevelőotthon) jutott szakmunkásképző intézetbe, általános iskolákba (Hegedű, Bajza, Gorkij fasor, Labda utcai ált[alános] iskolák), középiskolákba (Teleki Blanka, Kossuth Zsuzsa, Kölcsey) és - hallottak erről is - egyetemre (ELTE). Elsősorban a VI. kerületben (Népköztársaság útja - Majakovszkij utca között [Andrássy út - Király utca]), kisebb mértékben a XIV. kerületben tapasztalhatók.
Az esetekben többségében 10-12 éves tanulóknál találkoztak ezzel, akik többsége dohányzott és szeszes italt (sör) is rendszeresen fogyasztott. Ezeknek a gyermekeknek rendezetlen a családi helyzetük: börtönviselt, krónikusan beteg szüleik vannak, nagycsaládosok.
A kereskedelmi forgalomból beszerezhető ragasztóanyaggal (Pálma Rekord) érnek el hallucinációkat, eufóriás állapotot. A folyós tartalmú ragasztóanyagból lélegeznek be, gyakran úgy, hogy több tubust nylon zacskóba ürítenek, s ezt körbeadva szippantják be az illóanyagot. Jelzéseik szerint ezzel kezdik a gyerekek, később másra térnek át (alkohol-gyógyszer, Parkán tabletta).
A belélegzett vegyszer - rendszeres fogyasztás esetén, vagy túlzott adagban - idegrendszeri, máj- és vesebántalmakat okoz, komoly erkölcsi, világnézeti torzuláshoz vezet.
A jelenségre úttörővezetők figyeltek fel. A VI. kerületi Tanács kérte fel Kisszékely elvtársat szakértőnek, a VI. kerületi Nevelési Tanácsadó foglalkozott a problémával. A BRFK Ifjúsági-és Gyermekosztálya a kerületi rendőrkapitányságokat értesítette. Kisszékely elvtárs az MSZMP PB Párt- és Tömegszervezetek Osztálya számára készített jelentést.
A tudomásunkra jutott információk alapján javasoljuk, hogy a közvélemény teljes kizárásával vizsgálja ki az ügyet közösen a Belügyminisztérium, a Művelődésügyi Minisztérium és az Egészségügyi Minisztérium.
A vizsgálat során kiemelten kezeljék Budapestet, itt is a VI. és [a] XIV. kerületet. Vizsgálataik befejezésekor tegyék meg a szükséges intézkedéseket, erről értesítsék az MSZMP KB Párt- és Tömegszervezetek Osztályát, a KISZ KB Agit[ációs] és Prop[aganda] Osztályát.
Budapest, 1974. május 9.
Barsi Tomaj
osztályvezető
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt október 27.
1904
1912
Megalakult a Debreceni Izraelita Ifjak Dalköre. Elnöke dr. Bruner Lajos.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban négy egymástól témájukban eltérő forrásismertetést tárunk Önök elé szerzőink tollából. A publikációk ugyanakkor abban megegyeznek, hogy fordulópontokhoz köthetők: legyen szó személyes sorsfordítókról vagy nagyobb huszadik századi eseményekről.
Az időrendet követve kívánkozik előre Kovács Péter (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) publikációja. A szerző elsősorban a helytörténet számára mutat be új forrásokat a komáromi városháza építésre vonatkozóan. A beruházás szükségessége azonban kötődik egy fordulóponthoz, mivel a trianoni békeszerződés értelmében Komárom városa kettészakadt: a történelmi központ a városházával Csehszlovákiához került, így a Duna jobb partján, Magyarországon maradt településen szükség volt egy új hivatali épület felhúzására.
Egy konkrét személyes fordulópontot mutat be forrásismertetésében lapunk korábbi főszerkesztője, L. Balogh Béni (tudományos munkatárs, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet). A forrásszöveg egy 1929-ben Déván rendezett spiritiszta szeánsz jegyzőkönyve, amely nagy hatással volt Petru Grozára, Románia későbbi miniszterelnökére. A politikus kommunista fordulata ugyanis éppen ezekben az években zajlott, a „Kun Béla szellemével” való társalgás pedig mély benyomást tett rá, egyben kihatott Groza jövőbeli gondolkodására.
Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) a második világháború utáni kényszermigrációs időszak egyik, sokak életvitelében fordulópontot jelentő, kiemelt eseménysorára, a magyar-csehszlovák lakosságcserére vonatkozó dokumentumokat mutat be két részes forrásismertetésének első részében. A publikáció elsősorban az 1945 és 1950 között létező Nógrád-Hont vármegyében működő magyar összekötők működését mutatja be források segítségével.
Szintén két részes forrásismertetéssel jelentkezik Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem), amelynek első részében egy olyan esetet mutat be, amely konspirációs teóriaként igen nagy népszerűségnek örvendett a közelmúltban – egyben pedig egy „elmaradt fordulópontként” is lehet rá tekinteni. A Mikroelektronikai Vállalatot 1982-ben a magyar állam azzal a céllal hozta létre, hogy tartani tudja a lépést a hidegháború utolsó évtizedében egyre inkább felgyorsuló tudományos-technikai forradalomban. A MEV telepén 1986 tavaszán történt pusztító tűzeset azonban meghiúsította ezt az tervet. A forrásismertetésből az is kiderül, hogy a tűzeset kapcsán nem érdemes konteóról beszélni, azonban biztosítási csalásról már annál inkább.
Negyedik számunk szerzőinek köszönjük a kéziratokat, szerkesztőségünk pedig továbbra is várja következő lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. szeptember 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő