József Attila születésnapja, a költészet napja Magyarországon.Tovább
Horthy Miklós katonái Rákosi Magyarországán
Akik megúszták egy „fasiszta ének”eléneklését
"A nyomozás során megállapítást nyert, hogy a gyanúsítottak erősen italos állapotban haladtak végig a vádbeli időben a falun, és ilyen állapotban énekelték a fenti nótát. Ezen tényállás azonban, figyelembe véve az eset kísérő körülményeit, valamint a gyanúsítottak osztályhelyzetét, az izgatás bűntettének tényálladéki elemeit nem merítik ki, és az eljárást a rendelkező rész értelmébe meg kellett szüntetni.”
Források
1. A fertőszentmiklósi rendőrőrs jelentése a nyomozásról
Fertőszentmiklósi r. őrs
Tárgy: Horváth István és társai Fertőd
Tőzeggyár majori lakosok ellen
följelentés fasiszta ének éneklése miatt.
Mell.: csomag.
A rendőrség kapuvári járási kapitányság Száma: 259/1951.
Járási kapitányságnak,
Kapuvár.
Jelentem, hogy az őrs járőre folyó évi március hó 1-én járőrszolgálata közben arról értesült, hogy Horváth István, Kópházi Imre, Gál András, Ézsöl István, Cirok József, Németh H. Géza, Cserepes Mihály, Tarcsai Géza Fertőd Tőzeggyár-majori lakosok Fertőd /Süttör/ községbe azt a nótát énekelték, hogy Horti [!] Miklós katonája vagyok. Az ügyben az őrs járőre a nyomozást bevezette, melynek során az alábbiakat kérdezte ki.
Gyanúsítottak:
1. Horváth István, aki Fertődön 1916. évi április hó 29-én szül. nős, földműves, apja: néhai István, anyja: Kuslits Magdolna, Fertőd Tőzeggyár-majori lakos. A fenti cselekményt beismerte. Előadta, hogy 1951. évi február hó 27-én Fertőszentmiklós községbe volt a fent írt Tőzeggyár-majori lakosokkal, katonai nyilvántartás végett. Hazafelé menve (lovaskocsival) Fertőd községben énekelték (Horti Miklós katonája vagyok) fasiszta éneket, kb. 17 óra tájban. Védelmére előadja, hogy nagyon boros állapotban voltak és nem voltak tudatában, hogy nem szabad ezt a nótát énekelni. Egyebet előadni nem tudott.
2. Kópházi Imre, aki Fertőd Tőzeggyár-majorba szül. 1921. IX. 11., nős, földműves, apja: néhai Sándor, anyja: Katona Mária, Fertőd Tőzeggyár-majori lakos. A fenti cselekményt beismerte. Kikérdezése során ugyanazt adta elő, mint az első gyanúsított. Védelmére felhozni semmit nem tudott.
3. Gál András, aki Fertőd Tőzeggyár-majorba 1921. évi november hó 20-án szül. nős, földműves, apja: József, anyja: Horváth Erzsébet, Fertőd, Tőzeggyár-majori lakos. A fenti cselekményt beismerte. Kikérdezése során ugyanazt adta elő, mint az első gyanúsított. Védelmére előadni semmit nem tudott.
4. Ézsöl István, aki Kapuváron 1915. évi január hó 15-én szül., nős, földműves, apja: István, anyja: Budai Emerencia, Fertőd Tőzeggyár-majori lakos. A fenti cselekményt beismerte. Kikérdezése során ugyanazt adta elő, mint az első gyanúsított. Védelmére előadni semmit nem tudott.
5. Cirok József, aki Fertőd Tőzeggyár-majorba 1920. évi február 17-én szül., nős, földműves, apja: Pál, anyja: néhai Kiss Julianna, Fertőd Tőzeggyár-majori lakos. A fenti cselekményt beismerte. Kikérdezése során ugyanazt adta elő, mint az első gyanúsított. Védelmére előadni semmit nem tudott.
6. Németh H. Géza, aki Csapodon 1921. február hó 23-án szül., nős, földműves, apja: Ferenc, anyja: Katona Anna, Fertőd Tőzeggyár-majori lakos. A fenti cselekményt beismerte. Kikérdezése során ugyanazt adta elő, mint az első gyanúsított. Védelmére előadni semmit nem tudott.
7. Cserepes Mihály, aki Kapuváron 1921. június hó 24-én szül. nős, földműves, apja: néhai Mihály, anyja: Papp Veronika, Fertőd Tőzeggyár-majori lakos. A fenti cselekményt beismerte. Kikérdezése során ugyanazt adta elő, mint az első gyanúsított. Védelmére előadni semmit nem tudott.
8. Tarcsai Géza, aki Fertőd Tőzeggyár-majorba 1918. évi november hó 10-én szül. nős, földműves, apja: néhai Lajos, anyja: Bognár Emília, Fertőd Tőzeggyár-majori lakos. A fenti cselekményt beismerte. Kikérdezése során ugyanazt adta elő, mint az első gyanúsítottak. Védelmére előadni semmit nem tudott.
Tanúk: Kovács Bálint Fertődi tanácstitkár, aki előadja, hogy 1951. évi február hó 27-én kb. 17 óra tájban kint állt a tanácsépület előtt és látta, hallotta, hogy a felsorolt Tőzeggyár-majori lakosok azt énekelték az utcán /(lovaskocsin), hogy Horti Miklós katonája vagyok. Mást előadni nem tudott.
Pógyor Ferenc, aki Tiszakeresztúron 1927. évi augusztus hó 3-án szül. határvadász
A gyanúsítottakról az erkölcsi-vagyoni bizonyítványt és környezettanulmányt jelentésemmel együtt felterjesztem.
Nyomozta: Papp 4 István r. őrm[ester], Csabai János r. őrm.
Fertőszentmiklós, 1951. március hó 1-én.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 11.
1905
1939
Magyarország kilép a Népszövetségből.Tovább
1941
Bácska visszacsatolásának kezdeteTovább
1941
Magyarország megtámadja a már felbomlott Jugoszláviát, a Magyar Honvédség megkezdi a bevonulást a Délvidékre.Tovább
1945
A már Budapesten működő kormány „elrendelte” a Magyar Vöröskereszt alapszabályszerű működésétTovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő