Horthy Miklós katonái Rákosi Magyarországán

Akik megúszták egy „fasiszta ének”eléneklését

"A nyomozás során megállapítást nyert, hogy a gyanúsítottak erősen italos állapotban haladtak végig a vádbeli időben a falun, és ilyen állapotban énekelték a fenti nótát. Ezen tényállás azonban, figyelembe véve az eset kísérő körülményeit, valamint a gyanúsítottak osztályhelyzetét, az izgatás bűntettének tényálladéki elemeit nem merítik ki, és az eljárást a rendelkező rész értelmébe meg kellett szüntetni.”

2. Környezettanulmányok a vádlottakról

1951. március 1.

Horváth István környezettanulmánya

Horváth István Fertődön 1916. évi április hó 29-én szül. nős, földműves, apja: néhai István, anyja: Kuslits Magdolna, Fertőd Tőzeggyár-majori lakos. Iskolai végzettsége 6 elemi, szülei foglalkozása a múltban gazdasági cselédek, jelenleg földhözjuttatott parasztok. 4 testvérje van földművesek, pártonkívüliek, politikával nem foglalkoznak. Katona volt, kitüntetési nincsenek. Nyugaton nem volt. Előző foglalkozása gazdasági cseléd volt, Tőzeggyár-majorba[n]. Jelenleg is Tőzeggyár-majorba[n] dolgozik. A felszabadulás előtt politikai pártnak vagy egyesületnek tagja nem volt, jelenleg is pártonkívüli, DÉFOSZ tag. Párt vagy tömegszervezeti munkát nem végez. Becsületes munkás, a demokráciával szembeni kötelességének mindenben eleget tesz. Felesége származása: gazdasági családból származik, vagyona nincs.
2 éves kisgyermeke van. Baráti köre nincs. Vagyona. 8 hold juttatott föld. 2 drb. ló, 2 drb. tehén. Büntetve nem volt, káros szenvedélyei nincsenek. Munkáját becsületesen látja el, a majorban szorgalmas, becsületes, józan embernek ismerik. Nyílt és őszinte jellemű.

Kópházi Imre környezettanulmánya

Kópházi Imre Fertőd Tőzeggyár-majorba 1921. évi november hó 11-én szül. nős, földműves, apja: néhai Sándor, anyja: Katona Mária, Fertőd Tőzeggyár-majori lakos. Iskolai végzettsége 6 elemi. Szülei foglalkozása a múltban gazdasági cselédek voltak, jelenleg földművesek. 2 testvére van, földműves foglalkozásúak, pártonkívüliek. Katona volt, kitüntetései nincsenek. Nyugaton nem volt. Előző munkahelye Tőzeggyár-major, gazdasági cseléd, jelenleg is Tőzeggyár-majorba[n], mint földműves dolgozik. A felszabadulás előtt politikai pártnak, vagy egyesületnek tagja nem volt, jelenleg is párton kívüli, DÉFOSZ tag. Pártmunkát vagy tömegszervezeti munkát nem végez. A demokráciával szembeni kötelezettségének eleget tesz. Felesége vagyontalan, gazdasági cseléd családból származik. 1 gyermeke van, 2 éves. Szoros baráti kapcsolatot senkivel sem tart fenn. Vagyona: 8 hold juttatott föld, 2 drb. ló, 2 drb. tehén. Bűntetve nem volt, káros szenvedélyei nincsenek. Munkáját becsületesen látja el, a majorba józan életű, szorgalmas, megbízható embernek ismerik. Nyílt és őszinte jellemű.

Gál András környezettanulmánya

Gál András Fertőd, Tőzeggyár-majorba 1921. évi november 20-án szül. nős, földműves, apja: József, anyja: Horváth Erzsébet, Fertőd Tőzeggyár-majori lakos. Iskolai végzettsége 6 elemi. Szülei foglalkozása a múltban gazdasági cselédek voltak, jelenleg földművesek. 8 testvérje van, mely közül 2 géplakatos, 6 pedig földműves foglalkozású, pártonkívüliek. Katona volt, kitűntetési nincsenek. Nyugaton nem volt. Előző munkahelye Fertőd-Tözeggyár-major (gazdasági cseléd), jelenleg is Tőzeggyár-majorba[n], mint földműves dolgozik. A felszabadulás előtt politikai pártnak, vagy egyesületnek tagja nem volt, jelenleg is pártonkívüli, DÉFOSZ-tag. Pártmunkát vagy tömegszervezeti munkát nem végez. A mai rendszerrel szembeni magatartása kielégítő, kötelességének mindenben eleget tesz. Felesége vagyontalan, gazdasági cseléd családból származik. 1 gyereke van, 3 éves. Szoros baráti kapcsolatot nem tart fenn. Vagyona: 8 hold juttatott föld, 2 drb ló, 2 drb tehén. Bűntetve nem volt, káros szenvedélyei nincsenek. Munkáját becsületesen látja el. A majorban józan életű, szorgalmas, megbízható embernek ismerik. Jelleme nyílt és őszinte.

Ézsöl István környezettanulmánya

Ézsöl István Kapuváron 1915. évi január hó 15-én szül. nős, földműves, apja: István, anyja: Budai Emerencia, Fertőd Tőzeggyár-majori lakos, Iskolai végzettsége 6 elemi. Szülei a múltban gazdasági cselédek voltak, jelenleg földművesek. 5 testvérje van, mely közül egy katonai szolgálatot teljesít, a többi földműves foglalkozású, pártonkívüli. Katona volt, kitüntetései nincsenek. Nyugaton volt 1945. január 16-tól 1946. április 22-ig. Zárt katonai alakulattal vitték ki nyugatra (Franciaország). Előző munkahelye Tőzeggyár-major (gazdasági cseléd), jelenleg is Tőzeggyár-majorban, mint földműves dolgozik. A felszabadulás előtt politikai pártnak vagy egyesületnek tagja nem volt, jelenleg MDP tag 1947 óta. Politikai munkát vagy tömegszervezeti munkát nem végez. A mai rendszerrel szembeni magatartása kielégítő, kötelességének mindenben eleget tesz. 2 gyermeke van, az egyik 2, a másik 1 éves. Szoros baráti kapcsolatot nem tart fenn, vagyona: 9 hold föld, 1 drb ló, 1 drb tehén. Bűntetve nem volt, káros szenvedélyei nincsenek. Felesége vagyontalan, gazdasági cseléd családból származik. Nevezett munkáját becsületesen látja el, a majorban szorgalmas, megbízható embernek ismerik. Jelleme egyenes őszinte.

Cirok József környezettanulmánya

Cirok József Fertőd Tőzeggyár-majorba 1920. február hó 17-én szül. nős, földműves, apja: Pál, anyja: néhai Kiss Julianna, Fertőd Tőzeggyár-majori lakos. Iskolai végzettsége 6 elemi. Szülei a múltban gazdasági cselédek voltak, jelenleg földműveléssel foglalkoznak. 5 testvérje van, akik szintén földműveléssel foglalkoznak, párton kívüliek. Katona volt, kitüntetései nincsenek. Nyugaton nem volt. Előző munkahelye Tőzeggyár-major (gazdasági cseléd), jelenlegi munkahelye szintén Tőzeggyár-major, földműves. A felszabadulás előtt politikai pártnak vagy egyesületnek tagja nem volt, jelenleg is párton kívüli, DEFOSZ tag. Pártmunkát vagy tömegszervezeti munkát nem végez. A mai rendszerrel szembeni magatartása kielégítő, kötelezettségeinek mindenben eleget tesz. Felesége vagyontalan, gazdasági cseléd családból származik. 1 gyermeke van 2 éves. Szoros baráti kapcsolatot nem tart fenn. Vagyona: 3 hold juttatott föld, 1 drb. ló, 1 drb. tehén. Büntetve nem volt, káros szenvedélyei nincsenek. Munkáját becsületesen látja el, a majorban szorgalmas, becsületes, józan embernek ismerik. Jelleme nyílt és őszinte.

Németh H. Géza környezettanulmánya

Németh H Géza Csapodon 1921. évi február hó 23-án szül. nős, földműves, apja: Ferenc, anyja: Katona Anna, Fertőd Tőzeggyár-majori lakos.
Iskolai végzettsége 6 elemi. Szülei foglalkozása a múltban gazdasági cseléd, jelenleg pedig földműveléssel foglalkoznak. 2 testvérje van, földműves foglalkozásúak, pártonkívüliek. Katona volt, kitüntetései nincsenek. 1945 évben szolgált a demokratikus hadseregben. Nyugaton nem volt. Előző munkahelye Tőzeggyár-major /gazdasági cseléd/, jelenleg is Tőzeggyár-majorba, mint földműves dolgozik. A felszabadulás előtt politikai pártnak, vagy egyesületnek tagja nem volt, jelenleg is pártonkívüli, DÉFOSZ tag. Politikai munkát vagy tömegszervezeti munkát nem végez. A mai rendszerrel szembeni magatartása kielégítő, kötelességét mindenben teljesíti. Felesége vagyontalan, gazdasági cseléd családból származik. 1 gyermeke van, egy éves. Baráti kapcsolatot szorosan senkivel sem tart fenn. Vagyona: § [!] hold jutatott föld, 2 drb. szarvasmarha, Büntetve nem volt, káros szenvedélyei nincsenek. Munkáját becsületesen látja el, a majorba szorgalmas, megbízható embernek ismerik. Jelleme egyenes, őszinte.

Cserepes Mihály környezettanulmánya

Cserepes Mihály Kapuváron 1921. évi június hó 24-én szül., nős, földműves, apja: néhai Mihály, anyja: Papp Veronika, Fertőd Tőzeggyár-majori lakos.
Iskolai végzettsége 6 elemi. Szülei foglalkozása a múltban gazdasági cselédek voltak, jelenleg földműveléssel foglalkoznak. 3 testvérje van, mely közül kettő földműves felesége, egy pedig állami gazdaságban dolgozik, MDP tag, a másik kettő pedig pártonkívüli. Katona volt, kitüntetései nincsenek. Nyugaton nem volt. Előző munkahelye Fertőd Tőzeggyár-major (gazdasági cseléd), jelenleg Tőzeggyár-majorba földműveléssel foglalkozik. A felszabadulás előtt politikai pártnak vagy egyesületnek tagja nem volt, jelenleg MDP tag 1945 óta, valamint az EPOSZ-nak tagja. Pártmunkát vagy tömegszervezeti munkát nem végez. A mai rendszerrel szembeni magatartása kielégítő, kötelességeinek mindenben eleget tesz. Felesége vagyontalan, gazdasági cseléd családból származik. 2 gyermeke van 4 és 7 évesek. Baráti kapcsolatot szorosan senkivel sem tart fenn. Vagyona: 9 hold juttatott föld, 2 drb. ló, 2 drb. tehén. Büntetve nem volt, káros szenvedélyei nincsenek. Munkáját becsületesen látja el, a majorba szorgalmas megbízható embernek ismerik. Jelleme egyenes, őszinte.

Tarcsai Géza környezettanulmánya

Tarcsai Géza Fertőd Tőzegmajorba 1918. évi november hó 10-én szül. nős, földműves, apja: néhai Lajos, anyja: Bognár Emília, Fertőd Tőzeggyár-majori lakos.
Iskolai végzettsége 6 elemi. Szülei a múltban gazdasági cselédek voltak, jelenleg földműveléssel foglalkoznak. Testvérjei nincsenek. Katona volt, kitüntetési nincsenek. Nyugaton nem volt. Előző munkahelye Fertőd Tőzeggyár-major /gazdasági cseléd/, jelenleg is Tőzeggyár-majorba, mint földműves dolgozik. A felszabadulás előtt politikai pártnak vagy egyesületnek tagja nem volt, jelenleg MDP tag, 1945 óta. A pártba[n], mint propagandista tevékenykedik. Tömegszervezetnek nem tagja és tömegszervezeti munkát nem végez. A mai rendszerrel szembeni magatartása kielégítő, kötelességét mindenben teljesíti. Felesége vagyontalan, gazdasági cseléd családból származik. 4 gyermeke van, 7-6-4 és 2 évesek. Baráti kapcsolatot szorosan nem tart fenn, a párttitkár Farkas Ferenc és a többi vezetőséggel érintkezik legtöbbet. Vagyona: 9 hold juttatott föld, 2 db ló, 2 db tehén. Büntetve nem volt, káros szenvedélyei nincsenek. Munkáját becsületesen látja el, a majorba szorgalmas, megbízható embernek ismerik. Jelleme egyenes, őszinte.

 

Ezen a napon történt július 13.

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!
 

A 2024. év második ArchívNet számát ajánljuk figyelmükbe, amelyben ismét négy forrásismertetés található, amelyek a 20. század szűk ötven évét fedik le. Két publikáció foglalkozik az első és a második világháború alatt történet eseményekkel, egy az 1950-es évek végi magyarországi ruhaipar helyzetét mutatja be, egy pedig helytörténeti témában prezentál dokumentumokat.

Suslik Ádám (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) az első világháború szerbiai frontjának eseményeit idézi fel egy 1915-ből származó dokumentum segítségével. A belgrádi kormány által kiadott utasítás szerint kellett volna megvizsgálnia kivonuló bizottságoknak az osztrák-magyar haderő által okozott károk mértékét. Erre végül nem került sor, mivel a nehézkesen haladó osztrák-magyar támadás külső (bolgár, német) segítséggel végül 1915 végére elérte a célját: Szerbia összeomlott, a politikai vezetés és a hadsereg elmenekült.

Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) nyolcvan évvel ezelőtti történéseket mutat be. Forrásismertetésében megvilágítja, hogy Kárpátalján 1944 folyamán miként zajlott a deportált zsidók földjeinek kisajátítása, felhasználása – illetve, hogy az ilyen módon haszonbérletbe juttatott földek használatát miként ellenőrizték az év második felében.

Nagyobb időtávot fog át Szabó Csaba Gábor (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) helytörténeti témájú írása, azonban forrásokat 1z 1945–1957 közötti időszakról mutat be. A dokumentumok Komárom város labdarúgásának történetéhez (amelyről már korábban születtek összefoglaló igényű munkák) adnak kontextualizáló, hasznos adalékokat. Értve ez alatt a második világháború utáni újrakezdést, amikor is a világégés során gyakorlatilag megsemmisült sporttelepet is pótolniuk kellett a városban.

Az időrendet tekintve negyedik Tömő Ákos (doktorandusz, Eötvös Loránd tudományegyetem) publikációja mostani számunkban. A szerző az 1950-es évek magyarországi – változás alatt álló – divatvilágába, valamint a ruhaipar helyzetébe enged betekintést két levél segítségével. A két bemutatott forrásból kiderül: a divat és a ruhaipar terén a kívánt, és engedett változás korántsem ment olyan simán, mint ahogyan azt a kiépülő Kádár-rendszer tervezte.

A mostani számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben ismét felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2024. július 9.

Miklós Dániel

főszerkesztő