Horthy Miklós katonái Rákosi Magyarországán
"A nyomozás során megállapítást nyert, hogy a gyanúsítottak erősen italos állapotban haladtak végig a vádbeli időben a falun, és ilyen állapotban énekelték a fenti nótát. Ezen tényállás azonban, figyelembe véve az eset kísérő körülményeit, valamint a gyanúsítottak osztályhelyzetét, az izgatás bűntettének tényálladéki elemeit nem merítik ki, és az eljárást a rendelkező rész értelmébe meg kellett szüntetni.”
2. Környezettanulmányok a vádlottakról
1951. március 1.
Horváth István környezettanulmánya
Horváth István Fertődön 1916. évi április hó 29-én szül. nős, földműves, apja: néhai István, anyja: Kuslits Magdolna, Fertőd Tőzeggyár-majori lakos. Iskolai végzettsége 6 elemi, szülei foglalkozása a múltban gazdasági cselédek, jelenleg földhözjuttatott parasztok. 4 testvérje van földművesek, pártonkívüliek, politikával nem foglalkoznak. Katona volt, kitüntetési nincsenek. Nyugaton nem volt. Előző foglalkozása gazdasági cseléd volt, Tőzeggyár-majorba[n]. Jelenleg is Tőzeggyár-majorba[n] dolgozik. A felszabadulás előtt politikai pártnak vagy egyesületnek tagja nem volt, jelenleg is pártonkívüli, DÉFOSZ tag. Párt vagy tömegszervezeti munkát nem végez. Becsületes munkás, a demokráciával szembeni kötelességének mindenben eleget tesz. Felesége származása: gazdasági családból származik, vagyona nincs.
2 éves kisgyermeke van. Baráti köre nincs. Vagyona. 8 hold juttatott föld. 2 drb. ló, 2 drb. tehén. Büntetve nem volt, káros szenvedélyei nincsenek. Munkáját becsületesen látja el, a majorban szorgalmas, becsületes, józan embernek ismerik. Nyílt és őszinte jellemű.
Kópházi Imre környezettanulmánya
Kópházi Imre Fertőd Tőzeggyár-majorba 1921. évi november hó 11-én szül. nős, földműves, apja: néhai Sándor, anyja: Katona Mária, Fertőd Tőzeggyár-majori lakos. Iskolai végzettsége 6 elemi. Szülei foglalkozása a múltban gazdasági cselédek voltak, jelenleg földművesek. 2 testvére van, földműves foglalkozásúak, pártonkívüliek. Katona volt, kitüntetései nincsenek. Nyugaton nem volt. Előző munkahelye Tőzeggyár-major, gazdasági cseléd, jelenleg is Tőzeggyár-majorba[n], mint földműves dolgozik. A felszabadulás előtt politikai pártnak, vagy egyesületnek tagja nem volt, jelenleg is párton kívüli, DÉFOSZ tag. Pártmunkát vagy tömegszervezeti munkát nem végez. A demokráciával szembeni kötelezettségének eleget tesz. Felesége vagyontalan, gazdasági cseléd családból származik. 1 gyermeke van, 2 éves. Szoros baráti kapcsolatot senkivel sem tart fenn. Vagyona: 8 hold juttatott föld, 2 drb. ló, 2 drb. tehén. Bűntetve nem volt, káros szenvedélyei nincsenek. Munkáját becsületesen látja el, a majorba józan életű, szorgalmas, megbízható embernek ismerik. Nyílt és őszinte jellemű.
Gál András környezettanulmánya
Gál András Fertőd, Tőzeggyár-majorba 1921. évi november 20-án szül. nős, földműves, apja: József, anyja: Horváth Erzsébet, Fertőd Tőzeggyár-majori lakos. Iskolai végzettsége 6 elemi. Szülei foglalkozása a múltban gazdasági cselédek voltak, jelenleg földművesek. 8 testvérje van, mely közül 2 géplakatos, 6 pedig földműves foglalkozású, pártonkívüliek. Katona volt, kitűntetési nincsenek. Nyugaton nem volt. Előző munkahelye Fertőd-Tözeggyár-major (gazdasági cseléd), jelenleg is Tőzeggyár-majorba[n], mint földműves dolgozik. A felszabadulás előtt politikai pártnak, vagy egyesületnek tagja nem volt, jelenleg is pártonkívüli, DÉFOSZ-tag. Pártmunkát vagy tömegszervezeti munkát nem végez. A mai rendszerrel szembeni magatartása kielégítő, kötelességének mindenben eleget tesz. Felesége vagyontalan, gazdasági cseléd családból származik. 1 gyereke van, 3 éves. Szoros baráti kapcsolatot nem tart fenn. Vagyona: 8 hold juttatott föld, 2 drb ló, 2 drb tehén. Bűntetve nem volt, káros szenvedélyei nincsenek. Munkáját becsületesen látja el. A majorban józan életű, szorgalmas, megbízható embernek ismerik. Jelleme nyílt és őszinte.
Ézsöl István környezettanulmánya
Ézsöl István Kapuváron 1915. évi január hó 15-én szül. nős, földműves, apja: István, anyja: Budai Emerencia, Fertőd Tőzeggyár-majori lakos, Iskolai végzettsége 6 elemi. Szülei a múltban gazdasági cselédek voltak, jelenleg földművesek. 5 testvérje van, mely közül egy katonai szolgálatot teljesít, a többi földműves foglalkozású, pártonkívüli. Katona volt, kitüntetései nincsenek. Nyugaton volt 1945. január 16-tól 1946. április 22-ig. Zárt katonai alakulattal vitték ki nyugatra (Franciaország). Előző munkahelye Tőzeggyár-major (gazdasági cseléd), jelenleg is Tőzeggyár-majorban, mint földműves dolgozik. A felszabadulás előtt politikai pártnak vagy egyesületnek tagja nem volt, jelenleg MDP tag 1947 óta. Politikai munkát vagy tömegszervezeti munkát nem végez. A mai rendszerrel szembeni magatartása kielégítő, kötelességének mindenben eleget tesz. 2 gyermeke van, az egyik 2, a másik 1 éves. Szoros baráti kapcsolatot nem tart fenn, vagyona: 9 hold föld, 1 drb ló, 1 drb tehén. Bűntetve nem volt, káros szenvedélyei nincsenek. Felesége vagyontalan, gazdasági cseléd családból származik. Nevezett munkáját becsületesen látja el, a majorban szorgalmas, megbízható embernek ismerik. Jelleme egyenes őszinte.
Cirok József környezettanulmánya
Cirok József Fertőd Tőzeggyár-majorba 1920. február hó 17-én szül. nős, földműves, apja: Pál, anyja: néhai Kiss Julianna, Fertőd Tőzeggyár-majori lakos. Iskolai végzettsége 6 elemi. Szülei a múltban gazdasági cselédek voltak, jelenleg földműveléssel foglalkoznak. 5 testvérje van, akik szintén földműveléssel foglalkoznak, párton kívüliek. Katona volt, kitüntetései nincsenek. Nyugaton nem volt. Előző munkahelye Tőzeggyár-major (gazdasági cseléd), jelenlegi munkahelye szintén Tőzeggyár-major, földműves. A felszabadulás előtt politikai pártnak vagy egyesületnek tagja nem volt, jelenleg is párton kívüli, DEFOSZ tag. Pártmunkát vagy tömegszervezeti munkát nem végez. A mai rendszerrel szembeni magatartása kielégítő, kötelezettségeinek mindenben eleget tesz. Felesége vagyontalan, gazdasági cseléd családból származik. 1 gyermeke van 2 éves. Szoros baráti kapcsolatot nem tart fenn. Vagyona: 3 hold juttatott föld, 1 drb. ló, 1 drb. tehén. Büntetve nem volt, káros szenvedélyei nincsenek. Munkáját becsületesen látja el, a majorban szorgalmas, becsületes, józan embernek ismerik. Jelleme nyílt és őszinte.
Németh H. Géza környezettanulmánya
Németh H Géza Csapodon 1921. évi február hó 23-án szül. nős, földműves, apja: Ferenc, anyja: Katona Anna, Fertőd Tőzeggyár-majori lakos.
Iskolai végzettsége 6 elemi. Szülei foglalkozása a múltban gazdasági cseléd, jelenleg pedig földműveléssel foglalkoznak. 2 testvérje van, földműves foglalkozásúak, pártonkívüliek. Katona volt, kitüntetései nincsenek. 1945 évben szolgált a demokratikus hadseregben. Nyugaton nem volt. Előző munkahelye Tőzeggyár-major /gazdasági cseléd/, jelenleg is Tőzeggyár-majorba, mint földműves dolgozik. A felszabadulás előtt politikai pártnak, vagy egyesületnek tagja nem volt, jelenleg is pártonkívüli, DÉFOSZ tag. Politikai munkát vagy tömegszervezeti munkát nem végez. A mai rendszerrel szembeni magatartása kielégítő, kötelességét mindenben teljesíti. Felesége vagyontalan, gazdasági cseléd családból származik. 1 gyermeke van, egy éves. Baráti kapcsolatot szorosan senkivel sem tart fenn. Vagyona: § [!] hold jutatott föld, 2 drb. szarvasmarha, Büntetve nem volt, káros szenvedélyei nincsenek. Munkáját becsületesen látja el, a majorba szorgalmas, megbízható embernek ismerik. Jelleme egyenes, őszinte.
Cserepes Mihály környezettanulmánya
Cserepes Mihály Kapuváron 1921. évi június hó 24-én szül., nős, földműves, apja: néhai Mihály, anyja: Papp Veronika, Fertőd Tőzeggyár-majori lakos.
Iskolai végzettsége 6 elemi. Szülei foglalkozása a múltban gazdasági cselédek voltak, jelenleg földműveléssel foglalkoznak. 3 testvérje van, mely közül kettő földműves felesége, egy pedig állami gazdaságban dolgozik, MDP tag, a másik kettő pedig pártonkívüli. Katona volt, kitüntetései nincsenek. Nyugaton nem volt. Előző munkahelye Fertőd Tőzeggyár-major (gazdasági cseléd), jelenleg Tőzeggyár-majorba földműveléssel foglalkozik. A felszabadulás előtt politikai pártnak vagy egyesületnek tagja nem volt, jelenleg MDP tag 1945 óta, valamint az EPOSZ-nak tagja. Pártmunkát vagy tömegszervezeti munkát nem végez. A mai rendszerrel szembeni magatartása kielégítő, kötelességeinek mindenben eleget tesz. Felesége vagyontalan, gazdasági cseléd családból származik. 2 gyermeke van 4 és 7 évesek. Baráti kapcsolatot szorosan senkivel sem tart fenn. Vagyona: 9 hold juttatott föld, 2 drb. ló, 2 drb. tehén. Büntetve nem volt, káros szenvedélyei nincsenek. Munkáját becsületesen látja el, a majorba szorgalmas megbízható embernek ismerik. Jelleme egyenes, őszinte.
Tarcsai Géza környezettanulmánya
Tarcsai Géza Fertőd Tőzegmajorba 1918. évi november hó 10-én szül. nős, földműves, apja: néhai Lajos, anyja: Bognár Emília, Fertőd Tőzeggyár-majori lakos.
Iskolai végzettsége 6 elemi. Szülei a múltban gazdasági cselédek voltak, jelenleg földműveléssel foglalkoznak. Testvérjei nincsenek. Katona volt, kitüntetési nincsenek. Nyugaton nem volt. Előző munkahelye Fertőd Tőzeggyár-major /gazdasági cseléd/, jelenleg is Tőzeggyár-majorba, mint földműves dolgozik. A felszabadulás előtt politikai pártnak vagy egyesületnek tagja nem volt, jelenleg MDP tag, 1945 óta. A pártba[n], mint propagandista tevékenykedik. Tömegszervezetnek nem tagja és tömegszervezeti munkát nem végez. A mai rendszerrel szembeni magatartása kielégítő, kötelességét mindenben teljesíti. Felesége vagyontalan, gazdasági cseléd családból származik. 4 gyermeke van, 7-6-4 és 2 évesek. Baráti kapcsolatot szorosan nem tart fenn, a párttitkár Farkas Ferenc és a többi vezetőséggel érintkezik legtöbbet. Vagyona: 9 hold juttatott föld, 2 db ló, 2 db tehén. Büntetve nem volt, káros szenvedélyei nincsenek. Munkáját becsületesen látja el, a majorba szorgalmas, megbízható embernek ismerik. Jelleme egyenes, őszinte.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 10.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
ArchívNet 2024/4
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban mindössze szűk két évtizedből származó forrásokat mutatnak be szerzőink: a publikációk közül három kapcsolódik a második világháborúhoz, egy pedig az 1950-es évekhez. A második világháborús tematikájú ismertetések közül pedig kettő évfordulósnak mondható: az 1944. őszi magyarországi hadi és politikai eseményeket járják körül – kortárs és retrospektív források segítségével.
Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Tuba László hadnagy 1942 áprilisa és szeptembere között vezetett harctéri naplóját adja közre. A napló nemcsak a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak egy eddig publikálatlan forrása, hanem még szűkebben véve a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a működéséhez is számos új információval szolgál. Mostani számunkban a napló első része kerül bemutatásra.
Magyarország második világháborús részvételének egyik sorsdöntő napja volt 1944. október 15., amikor sikertelenül próbálta meg a magyar vezetés végrehajtani az átállást. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Hlatky Endre, a Lakatos-kormány miniszterelnökségi államtitkára által 1952-ben magyar, valamint 1954-ben német nyelven írt visszatekintéseit mutatja be. Hlatky a két forrásban az 1944. október 15-én történt eseményekben betöltött szerepéről számolt be.
A kiugrási kísérlet idején Magyarország keleti fele már hadszíntér volt. Fóris Ákos (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, kutató, Erőszakkutató Intézet) az észak-alföldi hadieseményekhez kapcsolódó német hadijelentéseket ismertet, amelyek azonban nem a konkrét harccselekményeket írták le, hanem, hogy a magyar polgári lakosságot milyen atrocitások érték a szovjet csapatok részéről. A szerző kétrészes forrásismertetésének első részében arra is kitér, hogy a német katonai hatóságok milyen módon jutottak hozzá az információkhoz, azokat hogyan dolgozták fel, és végül, hogy a Harmadik Birodalom propagandája miként kívánta azokat felhasználni a saját céljaira.
Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) egy 1954-es előterjesztés segítségével vizsgálja meg, hogy a Rákosi-rendszer agrárpolitikája, -irányítása miként változott a magántermelés esetében. A beszolgáltatással, mint gazdasági eszközzel végig számoló agrárpolitika revíziójára 1953-ban került sor, azonban a magyarországi pártállam belső harcai szintén érintették a gazdaságirányítás ezen területét is. Erre példa a szerző által bemutatott, a szabadpiac helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglaló előterjesztés is.
Az idei negyedik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztősége egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. november 22.
Miklós Dániel
főszerkesztő