Horthy Miklós katonái Rákosi Magyarországán

Akik megúszták egy „fasiszta ének”eléneklését

"A nyomozás során megállapítást nyert, hogy a gyanúsítottak erősen italos állapotban haladtak végig a vádbeli időben a falun, és ilyen állapotban énekelték a fenti nótát. Ezen tényállás azonban, figyelembe véve az eset kísérő körülményeit, valamint a gyanúsítottak osztályhelyzetét, az izgatás bűntettének tényálladéki elemeit nem merítik ki, és az eljárást a rendelkező rész értelmébe meg kellett szüntetni.”

4. Vagyonbizonyítványok

Horváth István, 34 éves földműves:

Vagyoni állapot: 8 kat. hold 562 nöl., értéke: 12 000 ft
Melyet a földreform során kapott
Állami adót fizet: búzaföldadó:481 kg., együttes adó: 987 ft.
Feleségéről és két gyermekéről gondoskodik


Kópházi Imre, 29 éves földműves:

Vagyoni állapot: 8 kat. hold 600 nöl., értéke: 12 800 ft
Melyet a földreform során kapott
Állami adót fizet: búzaföldadó:513 kg., együttes adó: 1131 ft.
Feleségéről gondoskodik


Gál András, 29 éves földműves:

Vagyoni állapot: 4 kat. hold 163 nöl., értéke: 5200 ft
Melyet a földreform során kapott
Állami adót fizet: búzaföldadó:434 kg, együttes adó: 876 ft.
Feleségéről és egy gyermekéről gondoskodik


Ézsöl István, 35 éves földműves:

Vagyoni állapot: - kat. hold - nöl., értéke: - ft
A földreform során felesége 9 kat. hold 562 nöl földet kapott
Állami adót fizet: búzaföldadó:-. kg., együttes adó: - ft.
Feleségéről és három gyermekéről gondoskodik


Czirok József, 30 éves földműves-napszámos:

Vagyoni állapot: 1 kat. hold - nöl., értéke: 700 ft
Melyet a földreform során kapott
Állami adót fizet: búzaföldadó: 28 kg., együttes adó: - ft.
Feleségéről gondoskodik

Németh H. Géza, 29 éves földműves:

Vagyoni állapot: 7 kat. hold 624 nöl., értéke: 10 300 ft
Melyet a földreform során kapott
Állami adót fizet: búzaföldadó: 419 kg., együttes adó: 840 ft.
Feleségéről gondoskodik

Cserepes Mihály, 29 éves földműves: - 150 ft pénzbüntetés 1950-ből

Vagyoni állapot: 9 kat. hold 530 nöl., értéke: 12 100 ft
Melyet a földreform során kapott
Állami adót fizet: búzaföldadó: 487 kg., együttes adó: 1044 ft.
Feleségéről és három gyermekéről gondoskodik

Tarcsai Géza, 32 éves földműves: -150 ft pénzbüntetés 1950-ből

Melyet a földreform során kapott
Vagyoni állapot: 9 kat. hold 562 nöl., értéke: 13 000 ft
Állami adót fizet: búzaföldadó: 650 kg., együttes adó: 1094 ft.
Feleségéről és három gyermekéről gondoskodik

Ezen a napon történt augusztus 09.

1914

Megkezdődik a mülhauseni csata, mely az első világháborúban a németek ellen intézett első francia támadás volt.Tovább

1945

Az Egyesült Államok hadserege atombombát dob NagaszakiraTovább

1945

A Szovjetunió hadat üzen a Japán Birodalomnak és megkezdi Mandzsúria megszállását.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Alakítók vagy elszenvedők? Személyek, családok, csoportok a huszadik századi történelemben

Tisztelt Olvasók!

A geológiától kölcsönzött szóval élve az ArchívNet idei második száma egyfajta „társadalmi szelvényt” kíván az olvasók elé tárni. A társadalom rétegei hasonlatosak bolygónk kőzettakarójához, amelyeket egyben, egyszerre nehéz áttekinteni, nem is beszélve arról – hogy akárcsak a geológia esetében – térben és időben is nagy eltérések mutatkozhatnak egy-egy országot mintául véve.
Jelen szám a tizenkilencedik-huszadik század magyar társadalmáról kíván egy szelvényt bemutatni, mind az alsó, közép és felső rétegekről. Olyan személyekről, csoportokról, akik között voltak, akik alakították az eseményeket, míg mások csak leginkább elszenvedték az idők változását, azonban erről – a mi, vagyis az utókor szerencséjére – írásban adtak számot.

Az időrendet követve az első Hlbocsányi Norbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltára) az írása, aki cégbírósági iratok segítségével mutatja be egy jelentős kereskedőcsalád, a Kohnerek osztrák-monarchiabeli felemelkedését, majd 1920-30-as évekbeli gazdasági hatalmuk elsorvadását. Csunderlik Péter (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, tudományos munkatárs Politikatörténeti Intézet) a társadalom középső rétegéhez tartozó értelmiség egy részét mutatja be írásában. Az általa bemutatott dokumentum egy lista azokról a személyekről, akik a Galilei-kör tagjaként 1919-ben felajánlották szolgálataikat a Forradalmi Kormányzótanácsnak.

Szlávik Jánosné (helytörténész, Gödöllő) a második világháború magyarországi harcainak időszakába kalauzol el minket Bőti Imre csendőr főtörzsőrmester naplóján keresztül, aki személyes sorsának viszontagságos voltáról adott számot írásában. Magos Gergely (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) retrospektív egodokumentumokat prezentál és elemez publikációjában. Írásának fő célja nemcsak maguknak a szövegeknek a bemutatása, hanem hogy a főként az értelmiség soraiból származó szerzők a hosszú negyvenes évek folyamán miként alakították át önmagukról szóló írásaikban a korábbi életeseményeiket.

Az időrendi sort Tóth Eszter Zsófia (történész–társadalomkutató, főmunkatárs, Mediaworks) forrásismertetése zárja. Az ArchívNet hasábjain korábban Keresztes Csaba már foglalkozott az ún. 1988-as „metróbalhéval”, azonban Tóth Eszter Zsófia ezúttal az 1980-as évekbeli magyarországi skinhead-mozgalmat a tagok társadalmi háttere felől közelíti meg bírósági iratok alapján.

Egyúttal felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei harmadik számába továbbra is várjuk a forrásismertetéseket a huszadik századi gazdaság- és társadalomtörténetre, valamint külföldi konfliktusokra vonatkozóan.
  

Budapest, 2022. május 27.
Miklós Dániel
főszerkesztő