Horthy Miklós katonái Rákosi Magyarországán

Akik megúszták egy „fasiszta ének”eléneklését

"A nyomozás során megállapítást nyert, hogy a gyanúsítottak erősen italos állapotban haladtak végig a vádbeli időben a falun, és ilyen állapotban énekelték a fenti nótát. Ezen tényállás azonban, figyelembe véve az eset kísérő körülményeit, valamint a gyanúsítottak osztályhelyzetét, az izgatás bűntettének tényálladéki elemeit nem merítik ki, és az eljárást a rendelkező rész értelmébe meg kellett szüntetni.”

4. Vagyonbizonyítványok

Horváth István, 34 éves földműves:

Vagyoni állapot: 8 kat. hold 562 nöl., értéke: 12 000 ft
Melyet a földreform során kapott
Állami adót fizet: búzaföldadó:481 kg., együttes adó: 987 ft.
Feleségéről és két gyermekéről gondoskodik


Kópházi Imre, 29 éves földműves:

Vagyoni állapot: 8 kat. hold 600 nöl., értéke: 12 800 ft
Melyet a földreform során kapott
Állami adót fizet: búzaföldadó:513 kg., együttes adó: 1131 ft.
Feleségéről gondoskodik


Gál András, 29 éves földműves:

Vagyoni állapot: 4 kat. hold 163 nöl., értéke: 5200 ft
Melyet a földreform során kapott
Állami adót fizet: búzaföldadó:434 kg, együttes adó: 876 ft.
Feleségéről és egy gyermekéről gondoskodik


Ézsöl István, 35 éves földműves:

Vagyoni állapot: - kat. hold - nöl., értéke: - ft
A földreform során felesége 9 kat. hold 562 nöl földet kapott
Állami adót fizet: búzaföldadó:-. kg., együttes adó: - ft.
Feleségéről és három gyermekéről gondoskodik


Czirok József, 30 éves földműves-napszámos:

Vagyoni állapot: 1 kat. hold - nöl., értéke: 700 ft
Melyet a földreform során kapott
Állami adót fizet: búzaföldadó: 28 kg., együttes adó: - ft.
Feleségéről gondoskodik

Németh H. Géza, 29 éves földműves:

Vagyoni állapot: 7 kat. hold 624 nöl., értéke: 10 300 ft
Melyet a földreform során kapott
Állami adót fizet: búzaföldadó: 419 kg., együttes adó: 840 ft.
Feleségéről gondoskodik

Cserepes Mihály, 29 éves földműves: - 150 ft pénzbüntetés 1950-ből

Vagyoni állapot: 9 kat. hold 530 nöl., értéke: 12 100 ft
Melyet a földreform során kapott
Állami adót fizet: búzaföldadó: 487 kg., együttes adó: 1044 ft.
Feleségéről és három gyermekéről gondoskodik

Tarcsai Géza, 32 éves földműves: -150 ft pénzbüntetés 1950-ből

Melyet a földreform során kapott
Vagyoni állapot: 9 kat. hold 562 nöl., értéke: 13 000 ft
Állami adót fizet: búzaföldadó: 650 kg., együttes adó: 1094 ft.
Feleségéről és három gyermekéről gondoskodik

Ezen a napon történt július 13.

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!
 

A 2024. év második ArchívNet számát ajánljuk figyelmükbe, amelyben ismét négy forrásismertetés található, amelyek a 20. század szűk ötven évét fedik le. Két publikáció foglalkozik az első és a második világháború alatt történet eseményekkel, egy az 1950-es évek végi magyarországi ruhaipar helyzetét mutatja be, egy pedig helytörténeti témában prezentál dokumentumokat.

Suslik Ádám (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) az első világháború szerbiai frontjának eseményeit idézi fel egy 1915-ből származó dokumentum segítségével. A belgrádi kormány által kiadott utasítás szerint kellett volna megvizsgálnia kivonuló bizottságoknak az osztrák-magyar haderő által okozott károk mértékét. Erre végül nem került sor, mivel a nehézkesen haladó osztrák-magyar támadás külső (bolgár, német) segítséggel végül 1915 végére elérte a célját: Szerbia összeomlott, a politikai vezetés és a hadsereg elmenekült.

Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) nyolcvan évvel ezelőtti történéseket mutat be. Forrásismertetésében megvilágítja, hogy Kárpátalján 1944 folyamán miként zajlott a deportált zsidók földjeinek kisajátítása, felhasználása – illetve, hogy az ilyen módon haszonbérletbe juttatott földek használatát miként ellenőrizték az év második felében.

Nagyobb időtávot fog át Szabó Csaba Gábor (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) helytörténeti témájú írása, azonban forrásokat 1z 1945–1957 közötti időszakról mutat be. A dokumentumok Komárom város labdarúgásának történetéhez (amelyről már korábban születtek összefoglaló igényű munkák) adnak kontextualizáló, hasznos adalékokat. Értve ez alatt a második világháború utáni újrakezdést, amikor is a világégés során gyakorlatilag megsemmisült sporttelepet is pótolniuk kellett a városban.

Az időrendet tekintve negyedik Tömő Ákos (doktorandusz, Eötvös Loránd tudományegyetem) publikációja mostani számunkban. A szerző az 1950-es évek magyarországi – változás alatt álló – divatvilágába, valamint a ruhaipar helyzetébe enged betekintést két levél segítségével. A két bemutatott forrásból kiderül: a divat és a ruhaipar terén a kívánt, és engedett változás korántsem ment olyan simán, mint ahogyan azt a kiépülő Kádár-rendszer tervezte.

A mostani számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben ismét felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2024. július 9.

Miklós Dániel

főszerkesztő