Megkezdõdik a dualista Magyarország utolsó választása, mely a Függetlenségi Párt bukásával és a Tisza-féle Munkapárt gyõzelmével végzõdik...Tovább
Jó szerencse, és minden más
Egy "T" lakás története az ötvenes években
Az államvédelmi, majd állambiztonsági szervek mind a külső, mind pedig a belső ellenséges, vagy ellenségesnek tartott erők tevékenységének felderítésére és leleplezésére számtalan titkos operatív eszközt alkalmaztak. Ezek között a legfontosabb a titkos együttműködésbe bevont ügynökök hálózata volt. Egy nyíregyházi politikai rendőrségi beszervezés és egy konspirációs lakás felhasználásának története elevenedik meg a dokumentumok alapján.
2.
„Szigorúan titkos."
Tárgy: özv. GL megismeréséről
szóló jelentés
J e l e n t é s
Nyíregyháza, 1955. október 13-án.
Özv. GL MEZŐKER-dolgozó, nyíregyházai lakos személyes megismerését Ramocsa Lajos áv. alhdgy. a BM Szabolcs-Szatmármegyei Főosztály I. osztály beosztottja hajtotta végre. A személyes megismerésre tervet készítettem, melyet a szerint hajtottam végre.
Özv. GL-t 1955. október 13-án felkerestem munkahelyén. A beszélgetést az igazgató irodahelyiségében hajtottam végre, mivel távol volt munkahelyéről. Miután bemutatkoztam neki mondottam, hogy szeretnék vele elbeszélgetni. GL-val a beszélgetés kb. 25 percig folyt, ezen beszélgetésünk ideje alatt úgy politikai, mint gazdasági és saját helyzetéről beszélgettünk. [...]
Elmondotta, hogy sajtót járat ami után a napi eseményekkel tisztában van. Tudatában van annak, hogy a Szovjetunió mindent elkövet annak érdekében, hogy egy újabb világháborút ki ne robbantsanak a nyugati államok. Elmondotta, hogy 1947-től MDP-tag és amíg a pártbizottságon dolgozott a napi eseményekkel foglalkozott, mivel gépírónő volt és csak ezeket gépelte. Ezen a helyen ismerkedett meg [férjével]. Férje [...] meghalt. Ezután került ő a MEZŐKER-vállalathoz dolgozni, mint gépírónő. Munkahelyével kapcsolatban elmondotta, hogy ő egész fiatal lányokkal van egy irodában, akik a pártunk soraiba készülnek és ő van egyedül párttag. Ezen munkahelye olyan, hogy míg a munkaidő tart addig nem igen mehet el munkahelyéről. Említést tett továbbá arról, hogy voltak az üzemben olyan személyek, akik a múltban jegyzők voltak, de azt az üzem nemrégen elbocsájtotta.
Özv. GL elmondotta, ha a munkaideje lejár igyekszik haza menni és valamit főzni, mivel néki nincs aki főzzön és csak saját maga kell, hogy gondoskodjon erről. Elmondotta, hogy reggel fél nyolc órakkor [!] megy dolgozni és este megy haza fél ötre, azonban nem minden nap, mivel hetenként 4 nap iskolába jár. Egy kisfiát, ki jelenleg beteg, a napközibe szokta vinni és csak este viszi haza, addig a lakásban nincs senki.
Beszélgetésünk során megállapítottam, hogy jó felfogóképességgel rendelkezik, megbízható, politikailag fejlett, igyekszik a rábízott feladatokat elvégezni. Erkölcstelen életet nem él, szerény magatartást tanúsít, [...].
Ramocsa Lajos áv. alhdgy.
Látta:
Mester Sándor áv. szds.
osztályvezető
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt június 01.
1910
1916
Véget ér a jütlandi csata (más néven skagerraki ütközet), az elsõ világháború legnagyobb tengeri csatája a dániai Jylland-félsziget...Tovább
1941
II. világháború: Német csapatok elfoglalják Krétát.Tovább
1941
Brit megszálló csapatok vonulnak be Bagdadba, hogy megelőzzék a nácibarát hatalomátvételt.Tovább
1950
A Nemzetközi Gyermeknap megünneplése első alkalommal.Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet frissen megjelent idei második lapszámában négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek család-, (kultúr)diplomácia-, valamint politikatörténet számára biztosíthatnak további ismeretanyagot. Jelenlegi számunk különlegessége, hogy nemcsak két, eddig még nem publikált interjút közlünk, ezzel engedve teret az oral history számára, hanem egy olyan, komplex képi-szöveges forrást is bemutat egyik szerzőnk, amely a 20. század gyorsan változó nagypolitikai helyzetének egy megmaradt lenyomata.
Éppen ez utóbbi ismertetés forrása keletkezett a legkorábban. Segyevy Dániel (térképész, Herder-Institut für historische Ostmitteleuropaforschung) saját tudományának diszciplínája szerint mutat be egy 1941-ben publikált szovjet térképet, amelynek különlegessége, hogy Moszkva akkori sajátos nagypolitikai álláspontjának a lenyomata. Ez a helyzet gyorsan megváltozott, ugyanakkor a bemutatott térkép azt az álláspontot-állapotot tükrözi, amely értelmében a Szovjetunió csak a második bécsi döntés területi változásait ismerte el, míg az elsőét nem.
Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) az 1956-ot követő megtorlások időszakába kalauzolja el az olvasót publikációjában. Az általa ismertetett források központi szereplője Szénási Géza, aki 1957-ben mint legfőbb ügyész működött. Pozíciójából adódóan volt rálátása a megtorló intézkedésekre, és az ezekkel kapcsolatos gondolatait foglalta össze Biszku Béla belügyminiszternek. Levelét nem ad acta kezelte a szaktárca, hanem megvizsgálták Szénási észrevételeit.
A hidegháborús időszakban a befolyásszerzés egyik módszere volt a különböző harmadik világbeli országok egyetemistái számára juttatott ösztöndíjak rendszere. Magyarország a szovjet blokk részeként szintén élt ezzel a módszerrel. Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásismertetésében a bolíviai-magyar ösztöndíjprogramra vonatkozó dokumentumokat mutat be, köztük egy olyan diplomáciai jelentést is, amely Bolívia első állandó magyarországi diplomáciai képviselőjétől származik.
A Jankovich, Károlyi és Apponyi családok fordulatokkal teli 20. századi történetéhez hozza közelebb az olvasót két, eddig még nem publikált interjúval Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár). Jankovich Ilona és Jankovich-Blanquet Ilona saját szavaikkal mutatják be, hogy miként alakult családjuk sorsa a magyarországi kommunista hatalomátvételt követően a franciaországi emigrációban.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. május 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő