Jó szerencse, és minden más

Egy "T" lakás története az ötvenes években

Az államvédelmi, majd állambiztonsági szervek mind a külső, mind pedig a belső ellenséges, vagy ellenségesnek tartott erők tevékenységének felderítésére és leleplezésére számtalan titkos operatív eszközt alkalmaztak. Ezek között a legfontosabb a titkos együttműködésbe bevont ügynökök hálózata volt. Egy nyíregyházi politikai rendőrségi beszervezés és egy konspirációs lakás felhasználásának története elevenedik meg a dokumentumok alapján.

2.

„Szigorúan titkos."

Tárgy: özv. GL megismeréséről
szóló jelentés

J e l e n t é s
Nyíregyháza, 1955. október 13-án.

Özv. GL MEZŐKER-dolgozó, nyíregyházai lakos személyes megismerését Ramocsa Lajos áv. alhdgy. a BM Szabolcs-Szatmármegyei Főosztály I. osztály beosztottja hajtotta végre. A személyes megismerésre tervet készítettem, melyet a szerint hajtottam végre.

Özv. GL-t 1955. október 13-án felkerestem munkahelyén. A beszélgetést az igazgató irodahelyiségében hajtottam végre, mivel távol volt munkahelyéről. Miután bemutatkoztam neki mondottam, hogy szeretnék vele elbeszélgetni. GL-val a beszélgetés kb. 25 percig folyt, ezen beszélgetésünk ideje alatt úgy politikai, mint gazdasági és saját helyzetéről beszélgettünk. [...]

Elmondotta, hogy sajtót járat ami után a napi eseményekkel tisztában van. Tudatában van annak, hogy a Szovjetunió mindent elkövet annak érdekében, hogy egy újabb világháborút ki ne robbantsanak a nyugati államok. Elmondotta, hogy 1947-től MDP-tag és amíg a pártbizottságon dolgozott a napi eseményekkel foglalkozott, mivel gépírónő volt és csak ezeket gépelte. Ezen a helyen ismerkedett meg [férjével]. Férje [...] meghalt. Ezután került ő a MEZŐKER-vállalathoz dolgozni, mint gépírónő. Munkahelyével kapcsolatban elmondotta, hogy ő egész fiatal lányokkal van egy irodában, akik a pártunk soraiba készülnek és ő van egyedül párttag. Ezen munkahelye olyan, hogy míg a munkaidő tart addig nem igen mehet el munkahelyéről. Említést tett továbbá arról, hogy voltak az üzemben olyan személyek, akik a múltban jegyzők voltak, de azt az üzem nemrégen elbocsájtotta.

Özv. GL elmondotta, ha a munkaideje lejár igyekszik haza menni és valamit főzni, mivel néki nincs aki főzzön és csak saját maga kell, hogy gondoskodjon erről. Elmondotta, hogy reggel fél nyolc órakkor [!] megy dolgozni és este megy haza fél ötre, azonban nem minden nap, mivel hetenként 4 nap iskolába jár. Egy kisfiát, ki jelenleg beteg, a napközibe szokta vinni és csak este viszi haza, addig a lakásban nincs senki.

Beszélgetésünk során megállapítottam, hogy jó felfogóképességgel rendelkezik, megbízható, politikailag fejlett, igyekszik a rábízott feladatokat elvégezni. Erkölcstelen életet nem él, szerény magatartást tanúsít, [...].

Ramocsa Lajos áv. alhdgy.

Látta:
Mester Sándor áv. szds.
osztályvezető

Ezen a napon történt december 06.

1912

Ludwig Borchardt irányításával dolgozó német régészcsoport megtalálja Nofertiti portréját.Tovább

1916

I. világháború: A központi hatalmak csapatai bevonulnak az elfoglalt Bukarestbe.Tovább

1917

I. világháború: Az Amerikai Egyesült Államok hadat üzen az Osztrák–Magyar MonarchiánakTovább

1917

A kanadai Halifax kikötőjében felrobban az SS Mont-Blanc francia lőszerszállító hajó. 2000 ember életét veszti, 9000 sebesült. 2 km2-es...Tovább

1938

Német–francia megnemtámadási nyilatkozat.Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Lapunk idei negyedik száma ismét négy forrásismertetést publikál. Az írások ezúttal nemcsak konkrét személyek sorsának alakulását, hanem egy konkrét intézmény számára mérföldkőnek nevezhető eseménysort mutatnak be. A publikációk időrendjét tekintve egy kapcsolódik az Osztrák-Magyar Monarchiához, egy a Horthy-korszakhoz, egy a kommunista hatalomátvétel éveihez, egy pedig a kiépült Kádár-rendszerhez. Mind a négy írásnak van ugyanakkor kihatása a későbbi időszakokra nézve.

A kronologikus rendet tartva Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) forrásismertetése az első, aki az Országos Levéltár Bécsi kapu téri épületének történetéhez szolgáltat eddig kevésbé ismert adalékokat. Szerzőnk írásában bemutatja, hogy milyen módon zajlott az akkor még csak papíron létező levéltári palota építéséhez a kivitelezők pályáztatása – a bő száz évvel ezelőtt történt kiválasztásnak pedig máig ható következménye az épület külső-belső kinézete. Mint kiderül: a pályáztatás lineáris folyamatnak tűnik, azonban a gyakorlat mást mutatott több esetben is.

Kunné Tornóczky Andrea (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Tolna Megyei Levéltára) Sárdy János operaénekes életének azon szakaszát helyezi reflektorfénybe, amikor még kántortanítóként dolgozott Dunaföldváron. Írásából kiderül, hogy miként került pályázat útján a tolnai városba, és hogy mivel foglalkozott a tanítás mellett (amelynek későbbi énekesi karrierjéhez is köze volt).

Az 1945 utáni magyarországi keresztényellene politikai lépéseket átélő Mihalovics Zsigmond beszámolóit ismerteti Somorjai Ádám OSB (emeritus vatikáni levéltáros, Pannonhalmi Bencés Főapátság), aki a Vatikáni Államtitkárság Levéltárában végzett kutatásai során bukkant rá Katolikus Akció korabeli vezetőjének a feljegyzéseire, amelyeknek XII. Piusz pápa volt a címzettje. A bőséges, nemcsak a magyarországi egyház-, hanem politikatörténet számára is értékes forrást jelentő írásokat két részletben közöljük terjedelmi okok miatt.

Szabó Imréné Simon Teréz brutális bűncselekményét, bírósági ügyét, majd kivégzését mutatja be részletesen levéltári dokumentumok alapján Dulai Péter (doktorandusz, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Rendészettudományi Doktori Iskola). A két kisgyermek meggyilkolását tervező takarítónő esete abból a szempontból kuriózum, hogy hazánkban ő volt az utolsó előtti kivégzett nő, valamint, hogy a kegyelmi kérvényének elutasításához nagyban hozzájárult a közvélemény haragja.

Negyedik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a színvonalas kéziratokat, illetve ismét felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei ötödik és hatodik számába is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest 2022. október 20.

Miklós Dániel
főszerkesztő