Románia a Csehszlovákiával kötött szerződés révén csatlakozik a kisantanthoz.Tovább
Jövevény levéltári anyagok Győrben
A Győri Egyházmegyei Levéltárban őrzött különböző irategyüttesek a történelem szeszélyéből időről-időre maguk mellé fogadtak a Kárpát-medence távoli területeiről származó levéltári egységeket. Ennek egyik csaknem elfeledett, második világháború utáni epizódját mutatják be az alábbi források. Egy 1946. évi őszi napon az Országos Levéltárból Győrbe érkezett egy teherautó, amelyen a gyulafehérvári káptalan és a kolozsmonostori konvent levéltári anyagait szállították a káptalani levéltárba. Az iratok több mint két év múlva, 1949. február 16-án kerültek vissza a Bécsi kapu térre.
1949. március 10.
Részlet a győri káptalan üléseinek jegyzőkönyvéből
1949. március 10-i ülés.
[...] Harsányi előadja az ugynevezett "gyulafehérvári levéltár" ügyét. Megjegyzi, hogy a káptalani levéltári ügyek Saly olvasókanonokhoz tartoznak, ő csupán szivességből foglalkozott vele. [...] Ez nem az ottani káptalan, vagy az erdélyi püspökség, hanem az erdélyi fejedelemség levéltára volt.
[...] 1946-ban Győrbe hozták és a megyeházán akarták elhelyezni, de mert ott nem volt hely, dr. Lengyel Alfréd vm. levéltáros tanácsára dr. Szabady Béla sekrestyeigazgató, káptalani levéltároshoz fordultak, aki dr. Saly olvasókanonoktól megkapta az engedélyt, hogy az anyagot a székesegyház déli szárnyában levő u. n. zenepróba-teremben helyezzék el. A terem tele volt a 1945-iki toronyégés szennyével. Keszthelyi dékánkanonok a termet kitakaríttattta, az anyagot dr. Jenei Ferenc levéltárossal 600 Ft költséggel rendeztette. Ekkor 1949. febr. 16-án megjelent Győrött dr. Fügedi Erik miniszteri biztos, hogy az anyagot vissza-szállítsa Pestre az Orsz. Levéltárba. Harsányihoz fordult az elszállítás megengedéséért. Harsányi arravaló hivatkozással, hogy ő már nem helyettese dr. Saly olvasókanonoknak, dr. Fügedi min. biztost a Püspökhöz irányította, aki az engedélyt az elszállításra megadta. Az elszállítás meg is történt. Fügedi az átvételről részletes elismervényt adott, később az Orsz. Levéltár igazgatósága Harsányihoz intézett levélben hivatalosan is elismerte az anyag átvétel-ét. Az elismervényt Harsányi bemutatta a Püspök úrnak és a mai napon átadta a Káptalannak megőrzés végett. Egyuttal indítványozta, hogy az 1000 frt rendezési költségek megtérítése ügyében irjon a Káptalan levelet az Orsz. Levéltár igazgatóságának. A levél szövegét is elő-terjesztette. A Káptalan a szöveget elfogadta és intézkedett, hogy azt a Káptalan jegyzője el-küldje. Hogy a jövőben a káptalani levéltár, amely most új levéltárost kapott dr. Buzás József személyében, felelős tényező felügyelete alatt álljon, Harsányi indítványozta, hogy Saly dr. olv. kanonok távollétéig a Káptalan válasszon pro-lektort, aki a levéltárakért felel.
Wagner nagyprépost indítványozta, hogy a Káptalan Harsányit válassza meg pro-lektorrá. A Káptalan egyhangulag megválasztja. Harsányi a választást elfogadja és működését megkezdte. - Tudomásul.
Kézzel írt eredeti jegyzőkönyv-kötetben, vonalazott, oldalszám nélküli lapokon. Jelzete: Egy-házmegyei Levéltár - Győr. A győri káptalan magánlevéltára. Káptalani ülések jegyzőkönyve. 7. 1941. május 1. - 1960. június 2-ig (oldalszámozás nélkül). Fügedi részletes elismervényé-ről ld. a bevezetőt.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 23.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő