Cseres Tibor levelezése II.

Levelek Cseres Tibornak (1960-1969)

Hideg napok, forró sikerek, sanda szándékok

„Könyved megjárta utánam Párizst, Zürichet, míg itt utolért, pihentetőn, nagyon elgondolkoztatón, némi utakat bejárva az emlékek ösvényén, a zöld levél árnyékában töltöttem véle két napot. Köszönöm, hogy küldted, s köszönöm a gondolatot, hogy küldeni érdemes. Sokszor megrázott. Mindjárt a gyergyói nyitány, - ettől kezdve úgy olvastam már, mint éveid állomásait. Különös, régen még úgy éreztem, hogy alkotóként Szabó Lőrinc mögé zárkózol föl, s íme, a kötet a késői Móricz Zsigmond útja: amikor az élet riportot dob fel, s ez válik magasrendű írásművészetté."

 


1961

 

 

 

a.

 

Dér Endre Cseres Tibornak

Szeged, 1961. március (?) 12.

Kedves Tibikém!

A Prűdek-Nemprűdek aránya a

ülésen mégiscsak rosszul sült ki, mi Andrássy Lajossal ketten maradtunk a hét szeánszozó közül, akik bátran vállalták volna a következményeit. Ne neheztelj meg ránk ezért, hanem támogass ezután is bennünket 10 flekkig terjedő novellákkal, karcolatokkal.

Sok szeretettel ölellek: Dér Endre

 

Családod szeretettel Üdv.

 

Kedves Tibor,

A karcolat nagyon jó. Milyen kitűnő, hogy átváltoznak tündérré a gyerekek. A szerkesztőbizottság azonban más szempontból azt kifogásolja, hogy olyan képet fest a fiatalokról (betörés) amely nem hízelgő, nem jó azt így publikálni. Ezért a kéziratodat köszönettel visszaküldik.

Ölel Dér Endre

 

Szeged, 1961. március [?] 12.

 

Az első írás gép-, a második kézirat. Az első, hivatalos változat a MISZ Délmagyarországi Csoportja céges levélpapírján olvasható, míg a második egy rosszminőségű géppapír - felén.

 

 

 

b.

 

Cseres Tibor a Fővárosi Operettszínház Igazgatóságának

 

 

Szóbeli megállapodásunk értelmében értesítem az igazgatóságot, hogy a színház és köztem a

c. zenés daljáték szövegének létrehozására kötött megállapodás a következőkben változik meg: A színház új kapcsol be, hogy az  eddig elkészült anyag alapján a darabot végleges formában előadáshoz segítse. Hogy a színház igazgatósága pótmegállapodást köthessen, ezennel lemondok az eddigi részesedésem (3%) feléről (1,5 %).

 

Cseres Tibor

 

Géppel írt tisztázat, keltezés nélkül.

 

 

c.

 

Vargyas Lajos Cseres Tibornak

Budapest, 1961. július 5.

 

Kedves Tibor!

Nem azért válaszolok ilyen későn, mert találkozásunk emléke „elhalványult" bennem, hanem mert a Szovjetunióban voltam zenei-folklorisztikai tanulmányúton, mialatt leveled befutott hozzánk. Üzleti ajánlatodat igen hálásan veszem, mert a kapitalista jelleget teljesen nélkülözi, sőt valósággal tudománypártoló ajándék jellege van. Sztoin trákiai gyűjteményét, Mladinoviékét s Arnaudov Ocserki-jét magam szeretném megkapni. (Sztoin ... szeverna Bulgária nekem is megvan, a Múzeumnak is, ahol a fenti többi is mind megtalálható) Velicsko ... Humoriszticsni peszni és a Szinonímaszótár valószínűleg kell majd könyvtárunknak, csak jelenleg szabadságon van a könyvtárvezető, s nem tudom elintézni. A Zarev-Bojadzsiev viszont már túl van az érdeklődésünk és gyűjtésünk körén, azt valószínűleg nem tudjuk elcserélni. A „Szredna" kötetre viszont volna esetleg egy ajánlatom: a freiburgi Deutsches Volksliedarchivnak nem volt meg, az én példányomat másoltatták mikrofilmre. Ha nincs ellenedre, felajánlom nekik, hogy valami német könyv ellenében megküldöm nekik. S ha neked nem kell német könyv, hármas cserével én foglak kielégíteni. Most már csak az van hátra, hogy megjelöld: milyen és mennyi kötetet kérsz a

és a -ből. Legjobb volna, ha egyszer bejönnél a Múzeumba, és kiválogatnád, ami kell. Ha érdekel, ballada-tanulmányaim különlenyomatait is számításba vehetjük.

Még egyszer hálásan köszönöm ajánlatodat, és várlak a személyes lebonyolításra. A viszontlátásig szeretettel üdvözöl                        Vargyas Lajos

 

Budapest, 1961. július 5.

 

Géppel írt tisztázat.

 

 

 

d.

 

Dr. Simó Jenő Cseres Tibornak

Budapest, 1961. november 17.

 

Megbízzuk Önt azzal, hogy „Hétvége Csókaréten" címmel egész estét betöltő játékfilm alapjául szolgáló filmnovellát írjon részünkre. Ön ezt a megbízást elvállalta azzal, hogy a filmnovellát 1962. január 15-ig fogja nekünk 3 példányban átadni. Tiszteletdíj fejében 6000.- (hatezer) forintot tartozunk Önnek megfizetni, amely összegből 2000.- (Kettőezer) forint jelen szerződés aláírásakor kerül kifizetésre.

A jelen szerződés alapján Önt és bennünket megillető jogok és kötelezettségek tekintetében egyébként a Filmfőigazgatóság 67.902/61. sz. utasításában foglaltak irányadók.

 

(Dr. Simó Jenő)

igazgató h[elyettes]

 

Budapest, 1961. november 17.

 

Egyhavi halasztást

kérni.

 

Géppel írt tisztázat, a Hunnia Filmstúdió céges levélpapírján.

 

 

 

e.

 

Kovács András Cseres Tibornak

 

 

Kedves Tibor!

Szinte lehetetlen, hogy végre megértük

első nyilvános vetítését, véletlenül éppen itt Moszkvában. Érdekes, izgalmas, itt is aktuális, ez volt a nézők véleménye. Nem szakemberek előtt vetítettük, hanem az itteni szovjet-magyar Társaság rendezésében, tehát „valódi" nézők előtt, akik szinte minden rétegét képviselik Moszkvának, a fiatal diákoktól a tábornokokig. Ennyi év után jó volt végre a vásznon látni, amit elképzeltünk.

 

Szeretettel üdvözöl                András

 

Kézzel írt képes levelezőlap, keltezés nélkül. A postai bélyegzőn csak az 1961-es év olvasható tisztán.


 

 

 

Ezen a napon történt április 23.

1921

Románia a Csehszlovákiával kötött szerződés révén csatlakozik a kisantanthoz.Tovább

1922

Oszmán Birodalom: A Nagy Török Nemzetgyűlés megfosztja trónjától VI. Mehmed szultánt.Tovább

1945

Megalakult a MADISZ országos vezetősége Budapesten. Elnöke Szabó Zoltán (Nemzeti Parasztpárt), főtitkára Kiss József (MKP) lett. Alelnö-...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.

Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.

Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.

Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő