Cseres Tibor levelezése II.

Levelek Cseres Tibornak (1960-1969)

Hideg napok, forró sikerek, sanda szándékok

„Könyved megjárta utánam Párizst, Zürichet, míg itt utolért, pihentetőn, nagyon elgondolkoztatón, némi utakat bejárva az emlékek ösvényén, a zöld levél árnyékában töltöttem véle két napot. Köszönöm, hogy küldted, s köszönöm a gondolatot, hogy küldeni érdemes. Sokszor megrázott. Mindjárt a gyergyói nyitány, - ettől kezdve úgy olvastam már, mint éveid állomásait. Különös, régen még úgy éreztem, hogy alkotóként Szabó Lőrinc mögé zárkózol föl, s íme, a kötet a késői Móricz Zsigmond útja: amikor az élet riportot dob fel, s ez válik magasrendű írásművészetté."

 

1963

 

 

 

a.

 

Kovács András Cseres Tibornak

Párizs, 1963. január 22.

 

Tibor Úr!

Ezek a

még megírásra várnak, ha nem volnának olyan messze, csinálhatnánk egy párisi verziót. De Pest messzebb van, mint Vietnam, ezt most értettem, miért. Kínaival, négerrel, indiaival, japánnal a franciák naponta találkoznak, számukra mi magyarok vagyunk egzotikusak, akikkel az utóbbi ezer évben alig volt kapcsolatuk, de biztos, hogy kevesebb, mint az afrikai négerekkel, akik eddig honfitársaik voltak. A legtöbben zavarban volnának, ha meg kellene mondani, Budapest, Bukarest és Belgrád közül melyik a magyar főváros. Egzotikusnak érzem itt magam.

Baráti üdvözlettel                  András

 

Párizs, 1963. január 22.

 

Kézirat, levelezőlapon.

 

 

 

 

b.

 

Nádasdi Péter Cseres Tibornak

Budapest, 1963. február 20.

 

Kedves Tibor!

Szívből gratulálok az Élet és Irodalomban

okos, igaz és emelkedetten szenvedélyes cikkedhez.

Baráti kézszorítással

 

(Nádasdi Péter)

 

Budapest, 1963. február 20.

 

Gépirat, a Képes Újság Szerkesztőségének céges levélpapírján.

 

 

 

c.

 

Cseres Tibor a Kossuth Könyvkiadó Igazgatóságának

Budapest, 1963. február 27.

 

Kiadásra felajánlom készülő vietnámi

Könyvemet a következő tartalmú fejezetekre tervezem:

Bevezetés: (Lényegében a Népszabadság 1963. január 29-i cikke szerint.) 1. Táj, ember, klíma. (Ebből a fejezetből némi ízelítő töredék megjelent az Élet és Irodalom 1963. november 9-i számában.) 2. Munka. (A férfi, a nő, a gyermek dolga Vietnámban.) 3. Folyók, tavak, tengerek. 4. Öntözés - az élet anyja. 5. Mezőgazdaság. (Játékos visszaemlékezés négy ősrégi selyem-festményt utánzó mai oktató-plakát szemlélése közben.) 6. Kézműipar - iparművészet. (Szövés, kosárfonás, famunkák, fazekasság, selyemfestés, ötvösség.) 7. Gyárakban - bányákban. 8. Piacok, ételek, táplálkozás. 9. Majomvadászat, tigrisvadászat, madarászat, kígyók, dzsungel. 10. Szabadtéri operaest Tan-huában. (Zene, színházi élet, költészet, nézőközönség, olvasók.) 11. Kurzusok az állam pénzén. (Egy gyógyszeres könyv nyomában. Kb. 2/3-a megjelent az Élet és Irodalom 1963. január 12-i sz[ámá]ban. 12. Szerelem, élet, halál. (Népélet, népköltés, népszokások.)

Könyvem gépirata kb. 160 oldal lesz, amint feljegyzéseim, amint az elkészült részek terjedelme szerint mutatkozik. Élménybeszámolómat szeretném rajzokkal és saját fényképfelvételeimmel illusztráltatni. Arra törekszem, hogy munkám semmi olyasmit ne tartalmazzon, amit már egyéb, magyarul megjelent vietnámi útikönyvek közöltek a magyar olvasóval.

Az egész művel, úgy gondolom, június

készülök el. A nyomtatásban megjelent részeket mellékelem.

Cseres Tibor

 

Budapest, 1963. február 27.

 

Géppel írt tisztázat.

 

 

 

d.

 

Cseres Tibor Tüskés Tibornak

 

 

Kedves Barátom,

szeretném a Jelenkort megtisztelni kéziratommal, és szeretném, ha a Jelenkor megtisztelne azzal, hogy közli kéziratomat. S hogy a Jelenkort ne bántsam meg kurta kis munkáimmal, s a Jelenkor se bántson meg munkám visszaküldésével, azért előbb levélben puhatolódzom: van egy 63 oldalnyi kisebb elbeszélésem, amely [...] megjelenendő kisregény [...] egy darabja. Tárgya erősen politikai: három nap 1944 március közepéről, a német megszállás idejéből [popup title="[...]" format="Default click" activate="click" close text="A levél fogalmazványának középső része hiányzik."] s hogyan akart az erdélyi hadtest ellenállást szervezni s hogyan nem sikerült neki. Gondolatban mindezek ellenére, természetesen egy magántörténet dominál.

Gondolom két folytatásban beleférne a Jelenkorba, ha beleférne. Ha némi érdeklődést tudtam ébreszteni e néhány szóval, elküldeném kéziratomat, vagy személyesen átadnám, ha Pesten jártában találkozhatnánk.

Üdvözlettel                Cs. T.

 

Kézirat, ceruzával írt fogalmazvány, keltezés nélkül. A Jelenkortól érkező válasz időpontja alapján 1963 februárjában, vagy március elején keletkezhetett.

 

 

 

e.

 

Tüskés Tibor Cseres Tibornak

Pécs, 1963. március 20.

 

Kedves Barátom,

örömmel és érdeklődéssel olvastuk el levelét, s nagy nyereség lenne folyóiratunknak, ha írásait közölhetnénk. Sajnos a felajánlott

terjedelme megoldhatatlan közlési feltételeket támaszt. Nagyobb terjedelmű s csak folytatásokban közölhető írásokból már hosszabb lejáratú tervet készítettünk és ígéretet tettünk, így a jelzett elbeszélésre csak az év utolsó hónapjaiban tudnánk sort keríteni. Ugyanakkor igen örülnénk, ha rövidebb írást, novellát küldene, azt szinte azonnal tudnánk közölni. Bízva a sikeres együttműködés lehetőségében, szíves üdvözlettel köszönti:

Tüskés Tibor

 

Pécs, 1963. március 20.

 

Géppel írt tisztázat a Jelenkor Szerkesztőségének céges levélpapírján.

 

 

 

f.

 

Király István Cseres Tibornak

Budapest, 1963. október-november

Kedves Tibor,

csak a rend kedvéért küldöm vissza a

. Egy kissé szívfájdalommal. Mert megismétlem, amit szóban is többször mondtam: ritka nagyerejű írás ez. Csak egy kicsivel jobban támogatta volna azt az irodalmi törekvést, amelyért a lap kötelességből és meggyőződésből is küzdeni és dolgozni kíván. Vagy legalább a terjedelme lett volna kisebb, kevésbé hangsúlyt-adó. No de Következő írásod, remélem, nem késztet majd ilyen Hamlet-i vívódásokra. Mihamarabb várom.

Őszinte barátsággal:

Király István

 

Kézzel írt tisztázat, a Kortárs Szerkesztőségének céges levélpapírján, keltezés nélkül. - Cseres Tibor a levél jobb felső sarkára, ceruzával jegyezte fel: Hideg napok 63. okt. vagy nov.

 

Ezen a napon történt március 23.

1901

Esterházy Pál herceg, a művészet és tudomány támogatója (†1989)Tovább

1912

Wernher von Braun, német rakétamérnök, a Harmadik Birodalom, majd az Amerikai Egyesült Államok rakétaprogramjának egyik vezetője (†1977)...Tovább

1915

Fél éven tartó ostrom után a Przemyśl erőd kapitulál az oroszok előtt (első világháború).Tovább

1919

Benito Mussolini Milánóban megalapítja a fasiszta mozgalmat.Tovább

1920

Pozsonyban megalakul a Magyar–Német Keresztényszocialista Párt.Tovább

  •  
  • 1 / 3
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

A 2023-as év első ArchívNet számát olvashatják az oldalon. Az új lapszám négy forrásismertetést publikál: ezek nem alkotnak egy tematikus egységet, azonban vannak metszéspontjaik egymással. Bár egy Venn-diagramon ezek a metszetek jobban ábrázolhatók lennének, mi ezúttal szövegben mutatjuk be ezeket: két írás a római katolikus egyházhoz köthető, kettő köthető a huszadik századi magyar emigrációhoz, kettő pedig a magyarországi államszocilista időszak mindennapjaihoz.
Az időrendet követve Csóka Géza (közművelődési referens, Magyar Nemzeti Levéltár Közművelődési és Közönségkapcsolati Főosztály) forrásismertetése az első. Idén ünnepeljük Neumann János születésének 120. évfordulóját, a szerző pedig ennek okán mutatja be a tudós és Pelényi János levelezését. Neumann ugyanis arra törekedett, hogy Magyarország akkori washingtoni követét meghívja Princetonba egy előadás erejére.
Szabó Csaba Gábor (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Megyei Levéltára) forrásismertetésének origója a második világháború magyarországi harcai, amelyek nagy változást hoztak Csémpuszta életébe. A helyi káplánlak birtoklásáért folytatott hosszas küzdelem bemutatása nemcsak egy lokális problémát tár fel, hanem azt is, hogy milyen volt a korabeli államhatalom viszonya a katolikus egyházzal.
Csémpuszta lakóira is kiható politikai döntés volt a Rákosi-korszakban bevezetett kötelező beszolgáltatás, amelyet hibái miatt már 1952-ben korrigálni igyekeztek a következő évekre nézve. Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) a begyűjtési rendszer reformjának egyik tervezetét mutatja be írásában.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) a Mindszenty Józseffel egyeztető Zágon József és a Vatikán diplomáciai szolgálatában működő Kada Lajos levelezését mutatja be. Terjedelmi okokból forrásismertetését két részre bontva jelentetjük meg. A mostani, első közlésben olyan levelek olvashatók, amelyek Zágon Mindszentyvel való viszonyát világítják meg.
Idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége idén is várja a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
 

Budapest, 2023. március 7.

Miklós Dániel
Főszerkesztő