Méhészek a pácban

A Sóskúti Méhészeti Egyesület „demokratikus szellemben való működése" nincs biztosítva.

„A Sóskúti Méhészeti Egyesület ellen elrendelt ÁVO vizsgálat megállapította, hogy a vezetőségi tagok túlnyomó többségében jobboldali beállítottságúak, az iskolák államosítása ellen foglaltak állást, egyik tagja pedig a nyilaskeresztes pártnak volt tagja. Az egyesület demokratikus szellemben való működése a tisztikarral biztosítva nincs. Javaslom az alapszabály láttamozásának megtagadását.”

 

Források

 

1.

a.

Államvédelmi jelentés az egyesület működésének engedélyezéséről

Budapest, 1948. december 14.

 

Belügyminisztérium Államvédelmi Hatósága

Budakörnyéki Osztály

 

17991/1/1948.

Tárgy: Sóskúti Méhészeti Egyesület alapszabály láttamozása

 

Jelentés

Budapest, 1948. december 14.

 

Jelentem, hogy előadói utasításra fenti tárgyú ügyben a nyomozást lefolytattam és az alábbiakat állapítottam meg:

 

1.) A fenti egyesület megalakításánál politikai szempontok nem érvényesültek.

2.) Az egyesület vezetőségi tagjai, illetve tagjai munkás, földműves és kisiparos társadalmi rétegből tevődik össze [!]. Az egyesület nem tartozik egyik demokratikus párt érdekkörébe sem.

3.) Az egyesület vezetői és mindazon személyeknek, kik az egyesület működését irányítják, 1939. évi január 1. óta tanúsított magatartásuk ellen ez ideig nem merült fel kifogás.

4.) Magatartásuk a magyar nép érdekeit nem sértette.

5.) Igazolásuk csak az iparosoknak történt meg, a munkások és földművesek nem kerültek igazolási eljárás alá.

6.) Nevezettek ellen ez ideig népbírósági eljárás folyamatban nem volt.

7.) Az egyesület vezetői a múltban fasiszta pártnak vagy egyesületnek tagjai nem voltak.

8.) Az egyesület ideiglenes vezetőségi tagjairól készített környezettanulmányt jelentésemhez csatolom.

 

k. m. f. t. [kelt mint fent]

 

Láttam:

 

Nádasi

Nádasi Sándor

r.fhdgy. [rendőr főhadnagy]

 

M. Szabó Sándor

M. Szabó Sándor

rny.hdgy. [rendőr nyomozó hadnagy]

 

Jelzet: MNL OL XIX-B-1-h-I-543546-1948. - Az államigazgatás felsőbb szervei, Belügy, Belügyminisztérium, Egyesületi Főosztály. - Eredeti, géppel írt, és aláírt tisztázat.

 

  

b.

Rendőrségi környezettanulmány az egyesület vezetőségi tagjairól

 

A Sóskúti Méhészeti Egyesület vezetőségéről készített környezettanulmány

 

Elnök:

R. József földműves, szül. Sóskút, 1903, anyja: M. Mária, sóskúti lakos.

A múltban fasiszta pártnak tagja nem volt. A felszabadulás után az SZDP-nek [Szociáldemokrata Párt] lett tagja. A párt révén a Földigénylő Bizottság tagja lett, ahol több szabálytalanságot követett el, ezért többen panasszal éltek ellene. Visszaélt a Párt bizalmával, majd 1945. év június havában önként kilépett a pártból. Azóta politikával nem foglalkozik. Ellene ez ideig eljárás folyamatban nem volt, és kifogás a fenti eseten kívül nem merül fel ellene. Vagyoni állapota: öt hold föld, ebből 2 hold juttatott. Igazolási eljárás alá nem került.

 

Alelnök:

C. Márton asztalos, szül. Sóskút, 1908, anyja: G. Erzsébet, sóskúti lakos.

Nevezett a múltban fasiszta pártnak tagja nem volt. A felszabadulás után az SZDP-nek [Szociáldemokrata Párt] lett tagja. Párttevékenységet nem fejt ki, de jobboldali gondolkodása miatt többször merült fel kifogás. Ellene ez ideig eljárás folyamatban nem volt. Vagyoni állapota: egy családi ház és két és fél hold szántó. Igazolt.

 

Titkár:

C. Antal péksegéd, szül. Sóskút, 1914, anyja: G. Mária, sóskúti lakos. Nevezett a múltban fasiszta pártnak tagja nem volt. A felszabadulás után az SZDP-nek [Szociáldemokrata Párt] lett tagja, de semmilyen párttevékenységet nem fejtett ki. A két munkáspárt egyesülése alkalmával kijelentette, hogy tovább nem lesz párttag. Jobboldali gondolkodású, [a] klerikális reakció befolyása alatt áll. Az iskolák államosítása ellen foglalt állást,

: „Nálunk a faluban állami iskola van, de azt sem bírja az állam rendben " A felszabadulás után községi bírónak választották, de még az év őszén leváltották jobboldali gondolkodása és magatartása miatt. Nevezett ellen ez ideig eljárás folyamatban nem volt. Vagyona: egy családi ház és két hold szántó. Igazolási eljárás alá nem került.

 

Pénztáros:

K. Imre földműves, szül. Sóskút, 1909, anyja: K. Mária, sóskúti lakos.

Nevezett a múltban fasiszta pártnak tagja nem volt. Jelenleg is pártonkívüli. Politikával nem foglalkozik. Becsületes munkásembernek ismeretes a községben. Ellene ez ideig kifogás nem merült fel. Vagyoni állapota: két és fél hold szántó. Igazolási eljárás alá nem került.

 

Ellenőr:

P. Rezső földműves, jelenleg községi bíró, szül. Sóskút, 1902, anyja: M. Mária, sóskúti lakos. Nevezett a múltban fasiszta pártnak tagja

. A felszabadulás után az SZDP-nek [Szociáldemokrata Párt] lett tagja és jelenleg MDP tag. Politikával aktívan nem foglalkozik. Ingadozó természetű. 1947. év tavasza óta községi bíró. Ez ideig nevezett ellen kifogás nem merült fel. Vagyona: egy családi ház és 3 hold szántó. Igazolt.

 

Könyvtáros:

U. Imre asztalos, szül. Sóskút, 1881, anyja: R. Anna, sóskúti lakos. Nevezett a múltban politikai pártnak tagja nem volt, a felszabadulás után az SZDP-nek [Szociáldemokrata Párt] lett tagja, de különösebb tevékenységet nem fejtett ki. A két munkáspárt egyesülése alkalmával az MDP tagja nem akart lenni. Nevezett jobboldali

. A bátyja Udvarhelyi Frigyes Fejér vm. [vármegye] nyilas pártjának megyevezetője volt. Jelenleg még nyugaton . Ellene ez ideig eljárás folyamatban nem volt. Vagyona: egy házhely és egy hold juttatott föld. Igazolt.

 

A fenti adatokat Cs. László, K. Kálmán, A. István és P. István sóskúti lakosoktól szereztem be.

 

M. Szabó Sándor

M. Szabó Sándor

rny.hdgy. [rendőr nyomozó hadnagy]

 

Jelzet: MNL OL XIX-B-1-h-I-543546-1948. - Az államigazgatás felsőbb szervei, Belügy, Belügyminisztérium, Egyesületi Főosztály. - Eredeti, géppel írt, és aláírt tisztázat.

 

 

Tartalomjegyzék

Ezen a napon történt november 29.

1903

Megnyítják a Nyomorék Gyermekek Otthonát Budapesten.Tovább

1923

Franciaország és a Szovjetunió megnemtámadási és semlegességi szerződést köt.Tovább

1945

Kikiáltják a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaságot.Tovább

1947

Az ENSZ közgyűlésén döntenek arról, hogy az angol mandátumterületet, Palesztinát egy arab és egy zsidó államra osztják ketté.Tovább

1970

Befejeződik az MSZMP X. kongresszusa.Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Lapunk idei negyedik száma ismét négy forrásismertetést publikál. Az írások ezúttal nemcsak konkrét személyek sorsának alakulását, hanem egy konkrét intézmény számára mérföldkőnek nevezhető eseménysort mutatnak be. A publikációk időrendjét tekintve egy kapcsolódik az Osztrák-Magyar Monarchiához, egy a Horthy-korszakhoz, egy a kommunista hatalomátvétel éveihez, egy pedig a kiépült Kádár-rendszerhez. Mind a négy írásnak van ugyanakkor kihatása a későbbi időszakokra nézve.

A kronologikus rendet tartva Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) forrásismertetése az első, aki az Országos Levéltár Bécsi kapu téri épületének történetéhez szolgáltat eddig kevésbé ismert adalékokat. Szerzőnk írásában bemutatja, hogy milyen módon zajlott az akkor még csak papíron létező levéltári palota építéséhez a kivitelezők pályáztatása – a bő száz évvel ezelőtt történt kiválasztásnak pedig máig ható következménye az épület külső-belső kinézete. Mint kiderül: a pályáztatás lineáris folyamatnak tűnik, azonban a gyakorlat mást mutatott több esetben is.

Kunné Tornóczky Andrea (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Tolna Megyei Levéltára) Sárdy János operaénekes életének azon szakaszát helyezi reflektorfénybe, amikor még kántortanítóként dolgozott Dunaföldváron. Írásából kiderül, hogy miként került pályázat útján a tolnai városba, és hogy mivel foglalkozott a tanítás mellett (amelynek későbbi énekesi karrierjéhez is köze volt).

Az 1945 utáni magyarországi keresztényellene politikai lépéseket átélő Mihalovics Zsigmond beszámolóit ismerteti Somorjai Ádám OSB (emeritus vatikáni levéltáros, Pannonhalmi Bencés Főapátság), aki a Vatikáni Államtitkárság Levéltárában végzett kutatásai során bukkant rá Katolikus Akció korabeli vezetőjének a feljegyzéseire, amelyeknek XII. Piusz pápa volt a címzettje. A bőséges, nemcsak a magyarországi egyház-, hanem politikatörténet számára is értékes forrást jelentő írásokat két részletben közöljük terjedelmi okok miatt.

Szabó Imréné Simon Teréz brutális bűncselekményét, bírósági ügyét, majd kivégzését mutatja be részletesen levéltári dokumentumok alapján Dulai Péter (doktorandusz, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Rendészettudományi Doktori Iskola). A két kisgyermek meggyilkolását tervező takarítónő esete abból a szempontból kuriózum, hogy hazánkban ő volt az utolsó előtti kivégzett nő, valamint, hogy a kegyelmi kérvényének elutasításához nagyban hozzájárult a közvélemény haragja.

Negyedik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a színvonalas kéziratokat, illetve ismét felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei ötödik és hatodik számába is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest 2022. október 20.

Miklós Dániel
főszerkesztő