"Minősíthetetlenül ízléstelen magatartás bűnében"

Kizárás minden iskolából Sztálin és Rákosi képének összefirkálása miatt

"A nevelőtestület H. F.-t „egyhangúan bűnösnek ítéli a népi demokráciánk és a világ dolgozóinak vezérei: Sztálin és Rákosi elvtársak iránti ellenséges, minősíthetetlenül ízléstelen magatartás bűnében, és ezért javasolja H. F.-ának az ország összes iskoláiból mind nyilvános, mind pedig magántanulóként való kizárását. Egyben megállapítja, hogy intézetünkben fokozni kell a politikai éberséget az ellenséges megnyilvánulások könyörtelen felszámolása és megelőzése érdekében, és megbízza az osztályfőnököket, hogy havonként nézzék végig meglepetésszerűen a növendékek tankönyveit."

 

2.

 

Jegyzőkönyv a fegyelmi eljárásról

 

Másolat.

 

Állami Tanítóképző.

Kiskunfélegyháza, Fisch Emil u[tca] 1-3.

Telefon: 17.

 

Jegyzőkönyv

 

A kiskunfélegyházi áll[ami] tanítónőképző intézet nevelő testületének f[olyó] évi január hó 12-én tartott rendkívüli értekezletéről.

Jelen vannak: S. József az MDP [Magyar Dolgozók Pártja] képviseletében, H. Józsefné, S. Viktorné és K. Józsefné, az Iskolabizottság elnöksége, Sz. Sándor tk. [tanítónőképző] int. [intézeti] igazgató és a nevelőtestület tagja, B. Mária intézeti DISZ [Dolgozó Ifjúság Szövetsége] titkár.

Az igazgató üdvözli a megjelenteket, a gyűlést megnyitja: Bejelenti, hogy az értekezlet tárgya H. F. IV. oszt[ályos] tanuló fegyelmi ügye. Ismerteti a tényállást az alábbiakban.

Január 9-én alkotmánytan órát tartott a IV. osztályban. Óra végeztével kiküldte a növendékeket az osztályból. H. F. H. Katalinnal nevetgélt valamit, az igazgató úgy látta, hogy H. F. kezében volt egy könyv, benne kép barna szegéllyel. Amikor ez a két leány is kiment, az igazgató benyúlt H. F. padjába, s ott találta az alkotmánytan könyvet, benne összefirkálva, rajzokkal és illetlen, ízléstelen megjegyzésekkel Rákosi és Sztálin elvtársak képe. Az igazgató bemutatja az értekezletnek a könyvet, benne a két összefirkált kép. H. F.-et azonnal felfüggesztette az iskola látogatásától.

Ez a cselekedet tükrözi a növendéknek a népi demokráciához való viszonyulását, és ütközik a Rendtartás 34. §-ának g) pontjával, amelyet az igazgató felolvas. A népi demokrácia vezetőivel és Sztálin elvtárssal szemben elkövetett tiszteletlen, ellenséges cselekedetekre a jelzett § a növendéknek az ország összes középiskoláiból való kizárását írja elő büntetésül.

Az igazgató javasolja, hogy a fenti büntetést súlyosbítsa a tanári kar azzal, hogy H. F.-nek mint magántanulónak kizárására is tegyen javaslatot a Közokt[atásügyi] Minisztériumnak.

Az osztályfőnök ismerteti H. F. körülményeit: 20 éves, édesapja 26 holdas kulák, aki jelenleg 8 hónapos börtönbüntetését tölti, amit a beszolgáltatással kapcsolatos visszaélé[s]ért kapott. A leány zárkózott, hallgatag és passzív. Eddig nem adott alkalmat, hogy ellenséges felfogására következtetni lehessen.

A tanári testület tagjai hasonló véleményüknek és egyben felháborodásuknak adnak kifejezést a növendék ízléstelen és ugyanakkor súlyosan ellenséges cselekedetével kapcsolatban.

B. Mária DISZ-titkár hasonlóképpen passzívnak ismerte H. F.-et. Semmiféle mozgalmi munkát nem végzett, bár reakciós megnyilatkozása egyébként nem volt.

Ezek után az igazgató behívja H. F.-et. Ő elismeri, hogy a képek összefirkálását ő csinálta azon az alkotmánytan órán. Bűnére nem tud semmi mentséget felhozni: „Nem tudom, én csak firkáltam." Mellette D. Gizella és F. Mária ülnek. F. Mária nem volt aznap az osztályban (hospitált [gyakorlati tanítás]), D. pedig az órára figyelt, nem beszélgettek. Állítása szerint a képeket nem mutatta osztálytársai közül senkinek. Az óravégi nevetgélés H. Katalinnal, amit az igazgató észrevett és a megcsúfolt képeken való nevetgélésnek tulajdonított, nem a képek miatt volt, mert ő azokat nem mutatta H.-nek, hanem ő kérte H.-t, hogy énekelje el neki azt, amit ma délelőtt a vonatban tanult. H. annak a szövegéből mondott el egy részt, amely a csókolózni tanuló kislányról és az udvarló csiklandós bajszáról szólt: ezen nevettek.

H. F. ezt az állítását az igazgató és a tanárok keresztkérdései közben is szilárdan fenntartja. Egyébként egész magaviselete most is konoknak látszik, nem mutatja a megbánást, s állítja, hogy semmi szándéka nem volt a képek megcsúfolásával, csupán „firkált".

Az igazgató elbocsájtja őt azzal, hogy további értesítésig ne jöjjön az iskolába.

Ez után H. Katalin kihallgatása következett, aki mindenben megegyezően vallott H F.-fel. A képeket ő nem látta, a nevetgélés a „csiklandós" szövegű nótával volt kapcsolatos. H. F-el ő nem volt közelebbi viszonyban, mint osztálytársak köszöntek egymásnak. A keresztkérdésekre egyáltalán nem jött zavarba, határozott és egyenesnek látszó válaszokat adott.

H. Katalin elbocsátása után az értekezlet megállapítja, hogy feltételezhető, hogy H. Katalin nem tudott a dologról. Ezért vele szemben a megfigyelésen túl nem lát más intézkedést szükségesnek. H. F.-t pedig egyhangúan bűnösnek ítéli a népi demokráciánk és a világ dolgozóinak vezérei: Sztálin és Rákosi elvtársak iránti ellenséges, minősíthetetlenül ízléstelen magatartás bűnében, és ezért javasolja H. F.-ának az ország összes iskoláiból mind nyilvános, mind pedig magántanulóként való kizárását. Egyben megállapítja, hogy intézetünkben fokozni kell a politikai éberséget az ellenséges megnyilvánulások könyörtelen felszámolása és megelőzése érdekében, és megbízza az osztályfőnököket, hogy havonként nézzék végig meglepetésszerűen a növendékek tankönyveit.

Ezek után az igazgató az értekezletet bezárja.

 

Kiskunfélegyháza, 1952. január 14.

 

P. H.

 

Sz. Sándor                                                                                        Cs. Albert

igazgató                                                                                            jegyző

 

S. József s. k.

K. Imréné s. k.

H. J[ózsef]né s. k.

S. Viktorné s. k.

Dr. Sz. Lajosné s. k.

B. Lászlóné s. k.

H. Piroska s. k.

K. Ferencné s. k.

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

pecsét

 

A másolat hiteléül:

Kecskemét, 1952. évi január hó 29.

 

olvashatatlan aláírás

segédhivatalvezető.

 

Jelzet: MOL XIX-I-5-b-059/biz-1952. (Magyar Országos Levéltár, Közoktatásügyi Minisztérium TÜK iratok, 059/1952. iktatószám.) Eredeti, gépelt tisztázat.

 

 

 

Ezen a napon történt november 27.

1931

Bemutatják a Székely István rendezte Hyppolit, a lakájt, az egyik legsikeresebb magyar filmvígjátékot.Tovább

1945

Az ENSZ tagja lesz Norvégia.Tovább

1956

A magyar kormány bejelenti, hogy a tsz-ekből bárki szabadon kiléphet.Tovább

1962

Nyers Rezsőt az MSZMP KB gazdaságpolitikai titkárává, Biszku Bélát a KB adminisztratív ügyekért felelős titkárává választják, és ezért...Tovább

1965

35 ezren tüntetnek Washingtonban a vietnami háború ellen.Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

A lapunk idei ötödik számában négy forrásismertetés olvasható, amelyek közül kettő a második világháború utáni Magyarország külországokkal való kapcsolataiba enged betekintést. A két másik forrásismertetés fő témája ugyan eltér az előzőekétől, azonban ez utóbbiakban is megjelenik – a személyek szintjén – a külfölddel, a külországokkal való kapcsolat.
Időrendben az első Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) két részes forrásismertetésének a második fele. Ezúttal olyan iratokat mutat be a szerző, amelyek a magyar–csehszlovák lakosságcsere Nógrád-Hont vármegye nyugati felére vonatkoznak: a kirendelt magyar összekötők jelentéseit, akik arról írtak, hogy a településeken miként zajlott a szlovákság körében a csehszlovák agitáció az átköltözés érdekében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Mindszenty József és Zágon József halálának 50. évfordulója kapcsán a Szent István Alapítvány levéltárából mutat be egy iratot. Amelyhez kapcsolódóan bemutatja az azt őrző gyűjteményt is. Az ismertetett dokumentum egy Zágon Józseffel lezajlott beszélgetés összefoglalója, amelyet Tomek Vince, a piarista rend generálisa jegyzett le; kifejtve többek között, hogy miként állt Mindszenty személyének, valamint utódlásának kérdése a nemzetközi térben.
Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) forrásismertetésének második részében a Mikroelektronikai Vállalat létrehozásának előzményeihez kapcsolódóan mutat be egy iratanyagot, amelyet az Államibiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára őriz. Az állambiztonság a saját módszereivel igyekezett hozzájárulni ahhoz, hogy csökkenjen Magyarország technológiai lemaradása: ehhez lett volna szükséges rávenni az együttműködésre az Egyesült Államokba emigrált Haraszti Tegze Péter villamosmérnököt, azonban ez a próbálkozás kudarcba fulladt.
Idén október 3-án avatták fel a néhai brit miniszterelnök, Margaret Thatcher emlékművét Budapesten. Ennek apropóján Pál Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) idézte fel a Vaslady 1984-es magyarországi látogatását. Az esemény kiemelkedő fontosságú volt nemcsak az év, hanem az évtized számára hazánkban: Thatcher volt ugyanis az első brit kormányfő, aki hivatali ideje során látogatott Magyarországra – a fogadó fél ennek megfelelően igyekezett vendégül látni.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
 

Budapest, 2025. november 14.

Miklós Dániel
főszerkesztő