„Párttag voltam, de templomba is jártam”
„48-ban még a Borbás testvéreknél bedumáltak a pártba. Volt DISZ, SZIT, én benne voltam mindenben. Végig maradtam is párttag. '61-ben kizártak a pártból az egyházi esküvő miatt. Dupla esküvőnk volt, egybe rendeztük a feleségemnek a húgával. Szerintem ma sem tudják a gyárban, hogy mindkét gyerekemet megkereszteltettem titokban az óbudai nagytemplomban. Aztán egy év múlva ismét tagjelölt lettem a pártban, és visszavettek.”
A Budapesti Harisnyagyár II. MSZMP alapszervezetének 1962. március 28-i taggyűlésének jegyzőkönyve
(részlet)
Cs. László tagfelvétele:
1960. II. hóban lett tagjelölt az I-es alapszervezetbe, tagjelöltségének hosszú ideje saját hibájából, az egyházi esküvő miatt lett, valamint a végzett társadalmi munkája sem volt kielégítő.
Az alapszervezeti vezetőség az alábbiak alapján javasolja tagfelvételét. Cs. et. gazdasági munkáját mindenkor jól, becsületesen elvégezte. Szaktudásán keresztül segíti a dolgozók szakmai színvonalának emelését. Jelen időben sokat foglalkozik a Nachtlose-terem (Nachtlose: kötőgép típus) fiataljaival. Politikailag is képzi magát, tájékozott, környezetében a fiatalokkal politikailag is foglalkozik. Az alapszervezeti vezetőség meggyőződése, hogy társadalmi munkáját is, mint SZB sportfelelős aktívan végzi, munkatársai szeretik, ezért javasolja a vezetőség tagfelvételét.
Ajánlói: B. Jenőné és Sz. Sándor elvtársak
B. etnő: Cs. elvtársat 1948 óta ismeri a Borbás-féle Harisnyagyárból. Gazdasági munkáját szorgalmasan végzi. A fiatalokkal szeret foglalkozni, tanítja gazdasági munkájuk elsajátításában. Mint jó szakembert ismeri. 1956-ban a munkafelvétel mellett volt és becsületes, osztályhű. Politikailag képezi magát. Bátran meri ajánlani a párt soraiba. Kérése Cs. et. felé, hogy a párt politikáját még harcosabban vigye a dolgozók felé.
Sz. et: Javasolja tagfelvételét, 1950 óta ismeri, mint egy jó szaktudású művezető végzi a munkáját. A dolgozótársai szeretik, készséges, gyors, udvarias magatartása miatt. társadalmi munkáját is elég jól látta el, mint sportfelelős, a hiányosságokért, mely a munkájából mutatkozott nem egyedül ő volt a felelős. A jelenlegi társadalmi munkáját sportvonalon sokkal aktívabban végzi. Pártunknak megfelelő tagja lesz.
J. et.nő: Szintén javasolja, mert igen jó szakember, dolgozótársai szeretik, és arra kéri a vezetőséget, hogyha lehetne akkor ebbe az alapszervezetbe maradna, mert már több alapszervben volt, talán ez is ok, hogy ilyen soká volt tagjelölt.
J. et.nő: Ugyanez a kérése, hogy a II-es alapszervbe maradna továbbra is. Bátran meri ajánlani pártunk soraiba.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 20.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.
Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.
Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.
Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő