Horvátország kikiáltja függetlenségét.Tovább
„Párttag voltam, de templomba is jártam”
A párttagság történetei munkások és munkásnők életút elbeszéléseiben
„48-ban még a Borbás testvéreknél bedumáltak a pártba. Volt DISZ, SZIT, én benne voltam mindenben. Végig maradtam is párttag. '61-ben kizártak a pártból az egyházi esküvő miatt. Dupla esküvőnk volt, egybe rendeztük a feleségemnek a húgával. Szerintem ma sem tudják a gyárban, hogy mindkét gyerekemet megkereszteltettem titokban az óbudai nagytemplomban. Aztán egy év múlva ismét tagjelölt lettem a pártban, és visszavettek.”
A Budapesti Harisnyagyár II. MSZMP alapszervezetének 1962. március 28-i taggyűlésének jegyzőkönyve
(részlet)
Cs. László tagfelvétele:
1960. II. hóban lett tagjelölt az I-es alapszervezetbe, tagjelöltségének hosszú ideje saját hibájából, az egyházi esküvő miatt lett, valamint a végzett társadalmi munkája sem volt kielégítő.
Az alapszervezeti vezetőség az alábbiak alapján javasolja tagfelvételét. Cs. et. gazdasági munkáját mindenkor jól, becsületesen elvégezte. Szaktudásán keresztül segíti a dolgozók szakmai színvonalának emelését. Jelen időben sokat foglalkozik a Nachtlose-terem (Nachtlose: kötőgép típus) fiataljaival. Politikailag is képzi magát, tájékozott, környezetében a fiatalokkal politikailag is foglalkozik. Az alapszervezeti vezetőség meggyőződése, hogy társadalmi munkáját is, mint SZB sportfelelős aktívan végzi, munkatársai szeretik, ezért javasolja a vezetőség tagfelvételét.
Ajánlói: B. Jenőné és Sz. Sándor elvtársak
B. etnő: Cs. elvtársat 1948 óta ismeri a Borbás-féle Harisnyagyárból. Gazdasági munkáját szorgalmasan végzi. A fiatalokkal szeret foglalkozni, tanítja gazdasági munkájuk elsajátításában. Mint jó szakembert ismeri. 1956-ban a munkafelvétel mellett volt és becsületes, osztályhű. Politikailag képezi magát. Bátran meri ajánlani a párt soraiba. Kérése Cs. et. felé, hogy a párt politikáját még harcosabban vigye a dolgozók felé.
Sz. et: Javasolja tagfelvételét, 1950 óta ismeri, mint egy jó szaktudású művezető végzi a munkáját. A dolgozótársai szeretik, készséges, gyors, udvarias magatartása miatt. társadalmi munkáját is elég jól látta el, mint sportfelelős, a hiányosságokért, mely a munkájából mutatkozott nem egyedül ő volt a felelős. A jelenlegi társadalmi munkáját sportvonalon sokkal aktívabban végzi. Pártunknak megfelelő tagja lesz.
J. et.nő: Szintén javasolja, mert igen jó szakember, dolgozótársai szeretik, és arra kéri a vezetőséget, hogyha lehetne akkor ebbe az alapszervezetbe maradna, mert már több alapszervben volt, talán ez is ok, hogy ilyen soká volt tagjelölt.
J. et.nő: Ugyanez a kérése, hogy a II-es alapszervbe maradna továbbra is. Bátran meri ajánlani pártunk soraiba.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 10.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő