A szerb hadsereg visszafoglalja Belgrádot az Osztrák-Magyar Monarchia seregeitől.Tovább
„Párttag voltam, de templomba is jártam”
A párttagság történetei munkások és munkásnők életút elbeszéléseiben
„48-ban még a Borbás testvéreknél bedumáltak a pártba. Volt DISZ, SZIT, én benne voltam mindenben. Végig maradtam is párttag. '61-ben kizártak a pártból az egyházi esküvő miatt. Dupla esküvőnk volt, egybe rendeztük a feleségemnek a húgával. Szerintem ma sem tudják a gyárban, hogy mindkét gyerekemet megkereszteltettem titokban az óbudai nagytemplomban. Aztán egy év múlva ismét tagjelölt lettem a pártban, és visszavettek.”
A Budapesti Harisnyagyár II. MSZMP alapszervezetének 1962. március 28-i taggyűlésének jegyzőkönyve
(részlet)
Cs. László tagfelvétele:
1960. II. hóban lett tagjelölt az I-es alapszervezetbe, tagjelöltségének hosszú ideje saját hibájából, az egyházi esküvő miatt lett, valamint a végzett társadalmi munkája sem volt kielégítő.
Az alapszervezeti vezetőség az alábbiak alapján javasolja tagfelvételét. Cs. et. gazdasági munkáját mindenkor jól, becsületesen elvégezte. Szaktudásán keresztül segíti a dolgozók szakmai színvonalának emelését. Jelen időben sokat foglalkozik a Nachtlose-terem (Nachtlose: kötőgép típus) fiataljaival. Politikailag is képzi magát, tájékozott, környezetében a fiatalokkal politikailag is foglalkozik. Az alapszervezeti vezetőség meggyőződése, hogy társadalmi munkáját is, mint SZB sportfelelős aktívan végzi, munkatársai szeretik, ezért javasolja a vezetőség tagfelvételét.
Ajánlói: B. Jenőné és Sz. Sándor elvtársak
B. etnő: Cs. elvtársat 1948 óta ismeri a Borbás-féle Harisnyagyárból. Gazdasági munkáját szorgalmasan végzi. A fiatalokkal szeret foglalkozni, tanítja gazdasági munkájuk elsajátításában. Mint jó szakembert ismeri. 1956-ban a munkafelvétel mellett volt és becsületes, osztályhű. Politikailag képezi magát. Bátran meri ajánlani a párt soraiba. Kérése Cs. et. felé, hogy a párt politikáját még harcosabban vigye a dolgozók felé.
Sz. et: Javasolja tagfelvételét, 1950 óta ismeri, mint egy jó szaktudású művezető végzi a munkáját. A dolgozótársai szeretik, készséges, gyors, udvarias magatartása miatt. társadalmi munkáját is elég jól látta el, mint sportfelelős, a hiányosságokért, mely a munkájából mutatkozott nem egyedül ő volt a felelős. A jelenlegi társadalmi munkáját sportvonalon sokkal aktívabban végzi. Pártunknak megfelelő tagja lesz.
J. et.nő: Szintén javasolja, mert igen jó szakember, dolgozótársai szeretik, és arra kéri a vezetőséget, hogyha lehetne akkor ebbe az alapszervezetbe maradna, mert már több alapszervben volt, talán ez is ok, hogy ilyen soká volt tagjelölt.
J. et.nő: Ugyanez a kérése, hogy a II-es alapszervbe maradna továbbra is. Bátran meri ajánlani pártunk soraiba.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 15.
1914
1933
Az alkoholtilalom visszavonása az Egyesült Államokban.Tovább
1944
Adolf Eichmann német SS-Sturmbannführer utasítására Budapestről elindítják a Magyar Nemzeti Bankban tárolt értékeket szállító „...Tovább
1987
Az MSZMP Politikai Bizottságának 1987. december 15-ei határozata március 15-ét ismét nemzeti ünneppé nyilvánította.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
A lapunk idei ötödik számában négy forrásismertetés olvasható, amelyek közül kettő a második világháború utáni Magyarország külországokkal való kapcsolataiba enged betekintést. A két másik forrásismertetés fő témája ugyan eltér az előzőekétől, azonban ez utóbbiakban is megjelenik – a személyek szintjén – a külfölddel, a külországokkal való kapcsolat.
Időrendben az első Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) két részes forrásismertetésének a második fele. Ezúttal olyan iratokat mutat be a szerző, amelyek a magyar–csehszlovák lakosságcsere Nógrád-Hont vármegye nyugati felére vonatkoznak: a kirendelt magyar összekötők jelentéseit, akik arról írtak, hogy a településeken miként zajlott a szlovákság körében a csehszlovák agitáció az átköltözés érdekében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Mindszenty József és Zágon József halálának 50. évfordulója kapcsán a Szent István Alapítvány levéltárából mutat be egy iratot. Amelyhez kapcsolódóan bemutatja az azt őrző gyűjteményt is. Az ismertetett dokumentum egy Zágon Józseffel lezajlott beszélgetés összefoglalója, amelyet Tomek Vince, a piarista rend generálisa jegyzett le; kifejtve többek között, hogy miként állt Mindszenty személyének, valamint utódlásának kérdése a nemzetközi térben.
Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) forrásismertetésének második részében a Mikroelektronikai Vállalat létrehozásának előzményeihez kapcsolódóan mutat be egy iratanyagot, amelyet az Államibiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára őriz. Az állambiztonság a saját módszereivel igyekezett hozzájárulni ahhoz, hogy csökkenjen Magyarország technológiai lemaradása: ehhez lett volna szükséges rávenni az együttműködésre az Egyesült Államokba emigrált Haraszti Tegze Péter villamosmérnököt, azonban ez a próbálkozás kudarcba fulladt.
Idén október 3-án avatták fel a néhai brit miniszterelnök, Margaret Thatcher emlékművét Budapesten. Ennek apropóján Pál Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) idézte fel a Vaslady 1984-es magyarországi látogatását. Az esemény kiemelkedő fontosságú volt nemcsak az év, hanem az évtized számára hazánkban: Thatcher volt ugyanis az első brit kormányfő, aki hivatali ideje során látogatott Magyarországra – a fogadó fél ennek megfelelően igyekezett vendégül látni.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. november 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő