Fidel Castro bejelenti, hogy Kuba a kommunista utat fogja követni.Tovább
Szovjet milícia - magyar malícia
Szarkasztikus humor a pulpitus előtt
„Dolgozzatok, dolgozzatok, mert végem van, családos ember vagyok és hazaárulásból tengetem életem. Most vagyok először miniszter, hagyjatok lennem továbbra is. Tekintsétek a 20 szovjet hadosztályt és becstelenségben megőszült fejemet. Ha nem dolgoztok, az oroszok még majd kimennek, s akkor mi lesz velem. Számítok rátok, támogassatok. Vegyétek fel a munkát és dolgozzatok."
Források
A PMB B. 1339/1957-es számú ügyiratának melléklete
Felhívás a hazaárulókhoz, terroristákhoz,
.Országunkban közel 10 millió függetlenségre és szabad gondolkodásra elszánt forradalmár bujkál. A letűnt arisztokrácia negyedeiben így pld. Csepelen és Újpesten több tízezer volt földesúr, tőkés, tábornok és bíboros sáncolta el magát, akik születésüktől kezdve mindmáig következetesen munkásoknak álcázták magukat. A banditák garázdálkodása miatt 5-6 munkás maradt csak okvetlen az országban, akik a minap kormányt
és jelentjük, hogy a kormány egyre bátrabban zárkózik fel önmaga mögé. Éljen Kádár János, aki megteremtette a magyarság egységét, önmaga ellen. Munkás Paraszt Kormány felhívása. Keresünk minden házkörüli szolgálatra alkalmas miniszterelnököt.•1. Feltételek:
•a.) Munkás áruló családból való
.•b.) Fejlett politikai tájékozatlanság.
•c.) Elvhűség. (gerinces jellem szükségtelen)
•d.) Szovjet állampolgárság (magyar nyelvtudás előnyös)
Önéletrajz beküldendő (Hruscsov,
).•e.) Politikai bürokrácia (
).•f.) Magyar Szocialista Munkás Pártba jelentkezni lehet nálam, Kádár Jánosnál. Több jelentkező esetén nagy gyűlésünket Vérmezőn tartjuk s felveszünk mindenkit, aki híven követi Szovjetunió irányvonalát, és önzetlenül kész minden megalkuvásra és hazaárulásra. Cím szovjet tankok utcája. Lásd Kádár
...
Felhívás a magyar néphez.
Dolgozzatok, dolgozzatok, mert végem van, családos ember vagyok és hazaárulásból tengetem életem. Most vagyok először miniszter, hagyjatok lennem továbbra is.
a 20 szovjet hadosztályt és becstelenségben megőszült fejemet. Ha nem dolgoztok, az oroszok még majd kimennek, s akkor mi lesz velem. Számítok rátok, támogassatok. Vegyétek fel a munkát és dolgozzatok. Rákosi emlékének elűzésére elrendeltük, hogy ne legyen többé kopasz honvéd, elemi iskolák osztályzatának és ezer magyar ember [popup title="legyilkolásával " format="Default click" activate="click" close text="Egyes röplapokon a megjelölt szám 65 000 volt, kezdő mondatuk, címük pedig a következő volt: „Ezért halt meg 65 ezer magyar”. (HORVÁTH JULIANNA: Megy a rendszer… 2006. 29–30.) A KSH 1957. januári jelentése szerint az októberi 23. és január 16. közötti emberveszteség országos viszonylatban 2652 halott (Budapesten 2045) volt. http://mult-kor.hu/cikk.php?id=34826 http://www.ksh.hu/statszemle_archive/viewer.html?ev=1957&szam=03&old=3&lap=14 [a letöltés ideje: 2014. szeptember 6.] "]máris tanúbizonyságot tettünk arra, hogy a magyar népet szolgáljuk.
Kádár Kormány
Jelzet: MNL PML XXV.-2.-b-1339/1957. - Magyar Nemzeti Levéltár Pest Megyei Levéltára, Pest Megyei Bíróság iratai, Büntető perek. - Géppel írt, másolat.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 02.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet idei ötödik számában megjelenő négy forrásismertetés közül három szorosabban-lazábban kapcsolódik az 1945 után bekövetkező államszocialista fordulathoz, míg a negyedik írás földrajzilag köthető az előbbiekhez. Ez utóbbi forrásismertetés ugyanis Kárpátaljához kötődik, amely a huszadik század során Magyarország, Csehszlovákia és a Szovjetunió részét is képezte. Jelen esetben a helyszín még a Magyar Királyság, az időpont pedig 1914 mint háborús év.
Az időrendet követve első a már említett Kárpátaljához kötődő forrásismertetés Suslik Ádám (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) tollából. A szerző két dokumentum segítségével mutatja be, hogy az 1914 szeptemberében lezajlott orosz betörés után a visszavonuló osztrák-magyar csapatok miként egészítették ki hiányos ellátmányukat rekvirálásokkal az északkelet-magyarországi hadműveleti területen.
Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) írásában az olvasókat 1953-ba, de már a Sztálin halála utáni időszakba kalauzolja el. Az általa ismertetett dokumentum Fehér Lajos kulákokkal kapcsolatos álláspontját mutatja be – amelyek már magukon viselik az „új szakasz” nyomát. A szerző egy érdekességre is felhívja a figyelmet: az 1950-es években két Fehér Lajos is foglalkozott a magyarországi agrárium átalakításával. A téziseket jegyző Fehér Lajos újságíró közülük az ismertebb – voplt azonban egy névrokona, aki az MDP Központi Vezetőségének Mezőgazdasági Osztályán dolgozott. Alkalmasint pedig az is előfordult, hogy a két Fehér Lajos ugyanazon a testületi ülésen volt jelen.
Akárcsak a „kulákkérdés,” úgy a koncepciós perek, illetve azok át-, felülvizsgálata is vastagon kötődnek a régió sztálinista korszakához. Bessenyei Vanda (doktoranda, Szegedi Tudományegyetem) az egyik legismertebb csehszlovák koncepciós per felülvizsgálati folyamatának egy részét mutatja be. Rudolf Slánský, „a csehszlovák Rajk” rehabilitációjának ügyét a hasonló, magyarországi eseményekkel állítja párhuzamba, felhívva a figyelmet arra, hogy 1953 után Budapesten a legfelsőbb vezetésben átrendeződés zajlott, míg Prágában gyakorlatilag 1968-ig megmaradt a neosztálinista irányítás.
Kládek László (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Kormárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) forrásismertetése a sztálinista, államosító korszakhoz áttételesen kapcsolódik: a termékeiről jól ismert dorogi hanglemezgyár a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat gyáregységeként működött, amely a különböző államosított cégek egyesítése nyomán 1951-ben jött létre. Az ismertetés a dorogi üzemegység létrejöttét, valamint működésének első éveit mutatja be részletesen.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2023. november 8.
Miklós Dániel
főszerkesztő