Szovjet milícia - magyar malícia
„Dolgozzatok, dolgozzatok, mert végem van, családos ember vagyok és hazaárulásból tengetem életem. Most vagyok először miniszter, hagyjatok lennem továbbra is. Tekintsétek a 20 szovjet hadosztályt és becstelenségben megőszült fejemet. Ha nem dolgoztok, az oroszok még majd kimennek, s akkor mi lesz velem. Számítok rátok, támogassatok. Vegyétek fel a munkát és dolgozzatok."
Források
A PMB B. 1339/1957-es számú ügyiratának melléklete
Felhívás a hazaárulókhoz, terroristákhoz,
.Országunkban közel 10 millió függetlenségre és szabad gondolkodásra elszánt forradalmár bujkál. A letűnt arisztokrácia negyedeiben így pld. Csepelen és Újpesten több tízezer volt földesúr, tőkés, tábornok és bíboros sáncolta el magát, akik születésüktől kezdve mindmáig következetesen munkásoknak álcázták magukat. A banditák garázdálkodása miatt 5-6 munkás maradt csak okvetlen az országban, akik a minap kormányt
és jelentjük, hogy a kormány egyre bátrabban zárkózik fel önmaga mögé. Éljen Kádár János, aki megteremtette a magyarság egységét, önmaga ellen. Munkás Paraszt Kormány felhívása. Keresünk minden házkörüli szolgálatra alkalmas miniszterelnököt.•1. Feltételek:
•a.) Munkás áruló családból való
.•b.) Fejlett politikai tájékozatlanság.
•c.) Elvhűség. (gerinces jellem szükségtelen)
•d.) Szovjet állampolgárság (magyar nyelvtudás előnyös)
Önéletrajz beküldendő (Hruscsov,
).•e.) Politikai bürokrácia (
).•f.) Magyar Szocialista Munkás Pártba jelentkezni lehet nálam, Kádár Jánosnál. Több jelentkező esetén nagy gyűlésünket Vérmezőn tartjuk s felveszünk mindenkit, aki híven követi Szovjetunió irányvonalát, és önzetlenül kész minden megalkuvásra és hazaárulásra. Cím szovjet tankok utcája. Lásd Kádár
...
Felhívás a magyar néphez.
Dolgozzatok, dolgozzatok, mert végem van, családos ember vagyok és hazaárulásból tengetem életem. Most vagyok először miniszter, hagyjatok lennem továbbra is.
a 20 szovjet hadosztályt és becstelenségben megőszült fejemet. Ha nem dolgoztok, az oroszok még majd kimennek, s akkor mi lesz velem. Számítok rátok, támogassatok. Vegyétek fel a munkát és dolgozzatok. Rákosi emlékének elűzésére elrendeltük, hogy ne legyen többé kopasz honvéd, elemi iskolák osztályzatának és ezer magyar ember [popup title="legyilkolásával " format="Default click" activate="click" close text="Egyes röplapokon a megjelölt szám 65 000 volt, kezdő mondatuk, címük pedig a következő volt: „Ezért halt meg 65 ezer magyar”. (HORVÁTH JULIANNA: Megy a rendszer… 2006. 29–30.) A KSH 1957. januári jelentése szerint az októberi 23. és január 16. közötti emberveszteség országos viszonylatban 2652 halott (Budapesten 2045) volt. http://mult-kor.hu/cikk.php?id=34826 http://www.ksh.hu/statszemle_archive/viewer.html?ev=1957&szam=03&old=3&lap=14 [a letöltés ideje: 2014. szeptember 6.] "]máris tanúbizonyságot tettünk arra, hogy a magyar népet szolgáljuk.
Kádár Kormány
Jelzet: MNL PML XXV.-2.-b-1339/1957. - Magyar Nemzeti Levéltár Pest Megyei Levéltára, Pest Megyei Bíróság iratai, Büntető perek. - Géppel írt, másolat.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt március 27.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő