Tennessee Williams amerikai író, drámaíró (†1983)Tovább
Szovjet milícia - magyar malícia
Szarkasztikus humor a pulpitus előtt
„Dolgozzatok, dolgozzatok, mert végem van, családos ember vagyok és hazaárulásból tengetem életem. Most vagyok először miniszter, hagyjatok lennem továbbra is. Tekintsétek a 20 szovjet hadosztályt és becstelenségben megőszült fejemet. Ha nem dolgoztok, az oroszok még majd kimennek, s akkor mi lesz velem. Számítok rátok, támogassatok. Vegyétek fel a munkát és dolgozzatok."
a.
Részlet a PMB B. 1339/13/1957-as számú ítéletéből
„[...] Az 1957. évi február 18. napján
I. r. vádlott lakásán megtartott házkutatás során az ágyban elrejtve, az ügyész által a november 22-i tárgyaláson becsatolt, kockás papírra túlnyom részben a vádlott által ceruzával írt, Kádár Jánossal és a munkás-paraszt kormánnyal kapcsolatban gyalázkodó kitételeket tartalmazó „felhívás-t" találtak."
b.
Részlet PMB B. 1339/9/1957-es számú jegyzőkönyvből
„[...] Ügyész kiterjeszti vádját Sz. J. I. r. vádlottal szemben ténybelileg, és csatolja okirati bizonyítékait, csatolja R. K. vallomását és egy röpiratot, melyet a házkutatás alkalmával találtak vádlottnál. A röpirat izgató kijelentéseket tartalmaz.
Tanácselnök a kiterjesztett vádra vonatkozóan kihallgatja Sz. J. vádlottat.
Sz. J. vádlott nyilatkozata a kiterjesztett vádra vonatkozóan:
Vádat megértettem, bűnösnek nem érzem magam.
R. K. állítása valótlan, mert semmiféle izgató tartalmú beszédet nem tartottam. A vörös zászló elégetése sem fedi a valóságot, mert ilyen cselekményt nem követtem el. Azt a kijelentést sem tettem, hogy legyőztük a vörös medvét. R. K-t nem is ismerem.
A röplapot Budapestről hozta egy fiatal. Az írás fele, azé, aki hozta, fele pedig az enyém. Akkor jött hozzám két ember mondták, hogy pálinkát akarnak vásárolni. Vásároltak is. Az egyik elkezdte írni a röpcédulát, azonban lassúnak találta, így én folytattam tovább az írást. A feleségem az ágyra dobta a röplapot, az véletlenül becsúszott a takaró alá, így történt, hogy a házkutatás alkalmával megtalálták. A házkutatást február 18-án tartották meg.
Ügyészi kérdésre vádlott: A N[emzeti]B[izottság]ban G. volt az adminisztrátor, S. S. volt adóügyi tisztviselő, G. csepeli munkás volt, ügyvéd volt a jogtanácsos, F. A. pedig a gépírónő.
A N[emzeti]B[izottság] közösen határozott. Két-három ülés volt, de hetente legalább egy alkalommal összeült a N[emzeti]B[izottság]. A határozatok gyűlésen születtek meg. Én személyesen nem
.I. r. vádlott védője kéri a tárgyalás elhalasztását, tekintettel a kiterjesztett vádra és bizonyítékainak beszerzésére.
Ügyész a tárgyalás elnapolását nem ellenzi, kéri tanúként kihallgatni R. K. ráckevei lakost a kiterjesztett vádra nézve."
Jelzet: MNL PML XXV.-2.-b.-1339/1957. - Magyar Nemzeti Levéltár Pest Megyei Levéltára, Pest Megyei Bíróság iratai, Büntető perek. - Géppel írt, eredeti.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt március 26.
1911
1913
Erdős Pál a 20. század egyik legkiemelkedőbb magyar matematikusa, az MTA tagja (†1996)Tovább
1921
IV. Károly a gyors hatalomátvétel reményével meglepetésszerűen Magyarország területére érkezett, és Szombathelyen számos magas rangú...Tovább
1924
Olaszország annektálja Fiumét és megszünteti az ott még 1920-ban kikiáltott Fiumei Szabadállamot.Tovább
1936
Lezajlott a II. Debreceni Diéta. A diéta előadói – Rajniss Ferenc kivé-telével – különböző módon és mértékben szemben álltak a Gömbös-féle...Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő