Norvégia felmondja a Svédországgal való unióját.Tovább
Szovjet milícia - magyar malícia
Szarkasztikus humor a pulpitus előtt
„Dolgozzatok, dolgozzatok, mert végem van, családos ember vagyok és hazaárulásból tengetem életem. Most vagyok először miniszter, hagyjatok lennem továbbra is. Tekintsétek a 20 szovjet hadosztályt és becstelenségben megőszült fejemet. Ha nem dolgoztok, az oroszok még majd kimennek, s akkor mi lesz velem. Számítok rátok, támogassatok. Vegyétek fel a munkát és dolgozzatok."
a.
Részlet a PMB B. 1339/13/1957-as számú ítéletéből
„[...] Az 1957. évi február 18. napján
I. r. vádlott lakásán megtartott házkutatás során az ágyban elrejtve, az ügyész által a november 22-i tárgyaláson becsatolt, kockás papírra túlnyom részben a vádlott által ceruzával írt, Kádár Jánossal és a munkás-paraszt kormánnyal kapcsolatban gyalázkodó kitételeket tartalmazó „felhívás-t" találtak."
b.
Részlet PMB B. 1339/9/1957-es számú jegyzőkönyvből
„[...] Ügyész kiterjeszti vádját Sz. J. I. r. vádlottal szemben ténybelileg, és csatolja okirati bizonyítékait, csatolja R. K. vallomását és egy röpiratot, melyet a házkutatás alkalmával találtak vádlottnál. A röpirat izgató kijelentéseket tartalmaz.
Tanácselnök a kiterjesztett vádra vonatkozóan kihallgatja Sz. J. vádlottat.
Sz. J. vádlott nyilatkozata a kiterjesztett vádra vonatkozóan:
Vádat megértettem, bűnösnek nem érzem magam.
R. K. állítása valótlan, mert semmiféle izgató tartalmú beszédet nem tartottam. A vörös zászló elégetése sem fedi a valóságot, mert ilyen cselekményt nem követtem el. Azt a kijelentést sem tettem, hogy legyőztük a vörös medvét. R. K-t nem is ismerem.
A röplapot Budapestről hozta egy fiatal. Az írás fele, azé, aki hozta, fele pedig az enyém. Akkor jött hozzám két ember mondták, hogy pálinkát akarnak vásárolni. Vásároltak is. Az egyik elkezdte írni a röpcédulát, azonban lassúnak találta, így én folytattam tovább az írást. A feleségem az ágyra dobta a röplapot, az véletlenül becsúszott a takaró alá, így történt, hogy a házkutatás alkalmával megtalálták. A házkutatást február 18-án tartották meg.
Ügyészi kérdésre vádlott: A N[emzeti]B[izottság]ban G. volt az adminisztrátor, S. S. volt adóügyi tisztviselő, G. csepeli munkás volt, ügyvéd volt a jogtanácsos, F. A. pedig a gépírónő.
A N[emzeti]B[izottság] közösen határozott. Két-három ülés volt, de hetente legalább egy alkalommal összeült a N[emzeti]B[izottság]. A határozatok gyűlésen születtek meg. Én személyesen nem
.I. r. vádlott védője kéri a tárgyalás elhalasztását, tekintettel a kiterjesztett vádra és bizonyítékainak beszerzésére.
Ügyész a tárgyalás elnapolását nem ellenzi, kéri tanúként kihallgatni R. K. ráckevei lakost a kiterjesztett vádra nézve."
Jelzet: MNL PML XXV.-2.-b.-1339/1957. - Magyar Nemzeti Levéltár Pest Megyei Levéltára, Pest Megyei Bíróság iratai, Büntető perek. - Géppel írt, eredeti.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt június 07.
1905
1917
Első világháború: a messines-i csata: Az antant utászai felrobbantják a német vonalak alá telepített aknákat, ezzel 10 000 német katonát...Tovább
1921
Románia előbb az április 23-án Csehszlovákiával, majd a június 7-én a Szerb-Horvát-Szlovén Királysággal megkötött szerződése révén...Tovább
1942
Második világháború: véget ér a midway-i csata.Tovább
1952
Első alkalommal tartották meg a Pedagógusok napját. Ez alkalomból adták át a kiváló tanítói és tanári okleveleket az ország legjobb...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Örömmel adjuk hírül, hogy megjelent az ArchívNet idei második száma. A mostani lapszám négy forrásismertetése a 20. század második felébe, azon belül a Kádár-rendszer időszakába kalauzolja el az olvasókat. A dokumentumok által bemutatott események különlegesnek mondhatók: megelevenedik előttünk az utolsó Magyarországon kivégzett nő bűnügye, betekinthetünk egy beszéd legépelt szövegén keresztül a Kádár-korszak nőpolitikájának átalakításába, valamint egy Ukrajnában fennmaradt beszámoló révén szó esik arról, hogy miként tudott egy alkalommal Grósz Károly sikert aratni a nemzetpolitika terén.
Az időrendet követve a sorban az első Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) forrásismertetésének második része, amelyben Zágon József Mindszenty Józsefnek szóló levelének a tervezetét mutatja be. Az elküldött levél még nem került elő, azonban elég valószínű, hogy azt az akkoriban az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségén tartózkodó Mindszenty kézhez kapta. Az esztergomi érsek egy későbbi levelében ugyanis felfedezhető Zágon papírra vetett gondolatainak a nyoma.
Dulai Péter (doktorandusz, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Rendészettudományi Doktori Iskola) korábban már bemutatta az ArchívNet hasábjain a Magyarországon utolsó előttiként kivégzett nő esetét. Ezúttal az utolsó kivégzett, a többszörösen büntetett előéletű Besze Imréné ügyét mutatja be bírósági iratok alapján, aki 1967 szeptemberében gyilkolta meg nyereségvágyból Kertész Lajosnét Gyöngyösön.
Besze Imréné büntetőügye még zajlott, amikor 1968 májusában Székesfehérvár adott otthont egy népességtudományi konferenciának, ahol az egyik előadó Ortutay Zsuzsa volt. Beszéde szövegét Svégel Fanni (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Történelemtudományi Doktori Iskola) ismerteti, aki Ortutay Zsuzsa szavai alapján tárja az olvasók elé, hogy az 1960-as években milyen minőségi változás ment végbe a magyarországi nőpolitikában.
A Kádár-korszak legvégének egy mindössze félnapos eseményét mutatja be Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár): Grósz Károly kárpátaljai villámlátogatását. Ugyan Grósz és Nicolae Ceausescu aradi találkozója katasztrofális következményekkel járt a magyar politikus hírnevére nézve, az 1989. április 3-án lezajlott kárpátaljai útját mégis egyfajta sikerként könyvelhette el. Terjedelmi korlátok miatt a forrásismertetés első részét adjuk közre mostani számunkban.
A második idei számunk számára forrásismertetéseket küldő és publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Felhívjuk továbbá leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége idén is várja a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2023. május 19.
Miklós Dániel
Főszerkesztő