„Túlzás lenne az 1956. október–novemberi eseményeket háborús cselekményeknek nyilvánítani…”

Sebesültek és halottak 1956-ban

„Budapesten elhaltak számát pontosan megállapítani nem lehet, mert a halottakat a harcok folyamán nem lehetett kiszállítani [a] temetőkbe, így kényszerből tereken, kertekben, udvarokon is temettek el halottakat. A Kerepesi temető igazgatóságától november 21-én kapott tájékoztatás szerint október 23. – november 21-ig a harcokban elesett és temetőkbe kiszállított halottak száma ezerre tehető. Ugyanazon időszakban betegségek következtében elhaltak száma mintegy 1400 volt. November 21-én az eltemetetlenek száma 400-ra tehető.”

Források

 

I. Babics Antal egészségügyi miniszter intézkedései

1. Babits Antal értesítése a minisztérium feladatairól

2. Babits Antal tájékoztatója és rendelete az egészségügy előtt álló feladatokról

 

II. Közegészségügyi és járványügyi helyzet a forradalom alatt

1. Az Egészségügyi Minisztérium kérése a fővárosi lakossághoz

2. Tájékoztatás a főváros közegészségügyi helyzetéről

 

III. Jelentések, kimutatások a sérültekről és a halottakról

1. Kimutatás a budapesti kórházakba felvett sérültekről

2. Jelentés az 1956. október 23. és november 21. közötti budapesti elhalálozásokról

3. Kimutatás 1956. október hó 23-a és november hó 10. között a sebesültek számáról

4. Kimutatás a budapesti katonai sérültekről és elhaltakról

5. Sebesült szovjet katonák kórházi elhelyezése

6. Kimutatás sebesültekről és halottakról 1956. október 23-tól november 21-ig

7. Kimutatás az ellátott sebesültekről és elhunytakról

8. Jelentés a naponkénti sebesült létszámról

9. Jelentés a Bakáts téri és a Szövetség utcai kórházban fekvő betegekről

 

IV. A polgári kórházak összesítő jelentései

1. Margit kórház

2. A Rókus és a Vas utcai kórház

3. MÁV kórház

4. Fehér Kereszt kórház

5. Péterfy Sándor utcai kórház

6. Rabkórház

7. Koltói Anna Baleseti kórház

8. Bakáts téri kórház

9. Kun utcai égési sebesülési kórház

10. Az 1. sz. Sebészeti Klinika és a Szent István kórház

11. 2. sz. Sebészeti Klinika

12. Amerikai úti Idegsebészeti Klinika

13. Orvostovábbképző Intézet

14. Szövetség utcai Kórház-Rendelőintézet

15. Trefort utcai SZTK rendelő

16. Országos Mentőszolgálat

17. Drexler Miklós miniszterhelyettes jelentése az egészségügyi helyzetről és az egészségügy előtt álló feladatokról

 

V. A katonai kórházak összesítő jelentései

1. Központi Katonai Kórház

2. 1. sz. Honvéd Kórház

3. Katonai Repülő Kórház

4. Az Egészségügyi Szolgálat értékelő jelentése

5. Központi Egészségügyi Anyagraktár

6. 8. sz. Honvéd Kórház, Győr

7. 9. sz. Honvéd Kórház, Kecskemét

8. Honvéd Tüdőgyógyintézet, Törökbálint

Ezen a napon történt augusztus 09.

1914

Megkezdődik a mülhauseni csata, mely az első világháborúban a németek ellen intézett első francia támadás volt.Tovább

1945

Az Egyesült Államok hadserege atombombát dob NagaszakiraTovább

1945

A Szovjetunió hadat üzen a Japán Birodalomnak és megkezdi Mandzsúria megszállását.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Alakítók vagy elszenvedők? Személyek, családok, csoportok a huszadik századi történelemben

Tisztelt Olvasók!

A geológiától kölcsönzött szóval élve az ArchívNet idei második száma egyfajta „társadalmi szelvényt” kíván az olvasók elé tárni. A társadalom rétegei hasonlatosak bolygónk kőzettakarójához, amelyeket egyben, egyszerre nehéz áttekinteni, nem is beszélve arról – hogy akárcsak a geológia esetében – térben és időben is nagy eltérések mutatkozhatnak egy-egy országot mintául véve.
Jelen szám a tizenkilencedik-huszadik század magyar társadalmáról kíván egy szelvényt bemutatni, mind az alsó, közép és felső rétegekről. Olyan személyekről, csoportokról, akik között voltak, akik alakították az eseményeket, míg mások csak leginkább elszenvedték az idők változását, azonban erről – a mi, vagyis az utókor szerencséjére – írásban adtak számot.

Az időrendet követve az első Hlbocsányi Norbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltára) az írása, aki cégbírósági iratok segítségével mutatja be egy jelentős kereskedőcsalád, a Kohnerek osztrák-monarchiabeli felemelkedését, majd 1920-30-as évekbeli gazdasági hatalmuk elsorvadását. Csunderlik Péter (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, tudományos munkatárs Politikatörténeti Intézet) a társadalom középső rétegéhez tartozó értelmiség egy részét mutatja be írásában. Az általa bemutatott dokumentum egy lista azokról a személyekről, akik a Galilei-kör tagjaként 1919-ben felajánlották szolgálataikat a Forradalmi Kormányzótanácsnak.

Szlávik Jánosné (helytörténész, Gödöllő) a második világháború magyarországi harcainak időszakába kalauzol el minket Bőti Imre csendőr főtörzsőrmester naplóján keresztül, aki személyes sorsának viszontagságos voltáról adott számot írásában. Magos Gergely (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) retrospektív egodokumentumokat prezentál és elemez publikációjában. Írásának fő célja nemcsak maguknak a szövegeknek a bemutatása, hanem hogy a főként az értelmiség soraiból származó szerzők a hosszú negyvenes évek folyamán miként alakították át önmagukról szóló írásaikban a korábbi életeseményeiket.

Az időrendi sort Tóth Eszter Zsófia (történész–társadalomkutató, főmunkatárs, Mediaworks) forrásismertetése zárja. Az ArchívNet hasábjain korábban Keresztes Csaba már foglalkozott az ún. 1988-as „metróbalhéval”, azonban Tóth Eszter Zsófia ezúttal az 1980-as évekbeli magyarországi skinhead-mozgalmat a tagok társadalmi háttere felől közelíti meg bírósági iratok alapján.

Egyúttal felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei harmadik számába továbbra is várjuk a forrásismertetéseket a huszadik századi gazdaság- és társadalomtörténetre, valamint külföldi konfliktusokra vonatkozóan.
  

Budapest, 2022. május 27.
Miklós Dániel
főszerkesztő