II. Vilmos német császár hűségnyilatkozatot tesz a Monarchia mellett, megerősítve az I. világháború kitörését jelentő későbbi hadüzenetet...Tovább
Valóban 1756. március 1-je az Országos Levéltár alapításának napja?
Kérdőjelek az alapítás dátuma körül
„az Archivum Regni a mai Országos Levéltárral – bár hasonló az elnevezésük – egyszerűen nem azonosítható, hanem csupán magja ennek. […] Az Archivum Regni a feudális rendi dualizmus értelmében vett ország, azaz a rendek levéltára volt, az 1874-ben létrejött Országos Levéltár pedig az egész államé: királyé és országé egyszersmind. Körülbelül hasonló joggal tehát a királyi levéltár keletkezését is lehetne alapul venni. Éppen ezért, az Országos Levéltár fennállásának 200. évfordulójáról beszélni erőltetettnek vélem.”
Bottló Béla válasza
1955. május 13.
Pro domo
Dr. Czobor Alfréd: Orsz[ágos] Levéltár felállításának terve 1701-ben és az ország iratainak korábbi megőrzése cikkében (Levéltári Közlemények, 3. évf., 10925 1-41. lap, a 41. lapon azt írja: Az ő (Batthyány Lajos) tevékenységének és buzgalmának volt köszönhető, hogy az 1723-i törvény testet öltött. 1753. évi felterjesztése és az ezt nyomon követő folytatólagos intézkedések 1765-ben az egységes Országos Levéltár tényleges felállítására vezettek. A jegyzetben Fr. Eckhart: Das erste Staatische Archiv Ungarn. (Ungarische Rundschau, 1915. évf., 528-534. l. és Jakab Elek: A Levéltárakról... Bp. 1877. című munkájának 76. s köv. lapokra utal.
Eckhart idézett cikkében az 1765. esztendő nem fordul elő, az első állami levéltárként a kamarai levéltár megszervezésével foglalkozik. A kamarai levéltár nem országos levéltár volt, hanem egy királyi dicasterium mellett szervezett levéltár. Történelmileg nézve a dolgot, nem mondhatjuk első állami levéltárnak, mert a Magyar Királyi Curia mellett 1730-ban megszervezték a levéltárat.
Jakab Elek idézett munkájának 83. lapján ezt írja: A nádor által a maga hatáskörében tett intézkedések, az ország karainak és rendeinek 1764.[-ben] alkotott, de királyné által a m. kir. udvari cancellária némely kifogásai következtében el nem fogadott törvény javallata, ez okból az 1765. országgyűlésre a már tényleg létező országos levéltári iratokról beadott nádori iratjegyzék, egy szintén a nádor által készített „Emlékirat" s végre azon évben a királyné által némely kikötésekkel helyben hagyott, a derék nádornak egy magyarországi közlevéltár felállítása körüli halhatatlan érdemeit örökítő törvénycikk - világosan kitünteti, hogy a magyar országos közlevéltár megalakítását 1765-re kell tennünk, s megalapítójául gróf Batthyány Lajos nádort tartanunk.
[kézírással]
Bottló [19]55. V. 13.
Az irat jelzete: MNL OL XIX-I-18-a-86.402-1956.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 05.
1914
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő