Valóban 1756. március 1-je az Országos Levéltár alapításának napja?

Kérdőjelek az alapítás dátuma körül

„az Archivum Regni a mai Országos Levéltárral – bár hasonló az elnevezésük – egyszerűen nem azonosítható, hanem csupán magja ennek. […] Az Archivum Regni a feudális rendi dualizmus értelmében vett ország, azaz a rendek levéltára volt, az 1874-ben létrejött Országos Levéltár pedig az egész államé: királyé és országé egyszersmind. Körülbelül hasonló joggal tehát a királyi levéltár keletkezését is lehetne alapul venni. Éppen ezért, az Országos Levéltár fennállásának 200. évfordulójáról beszélni erőltetettnek vélem.”

 

4.

Bottló Béla válasza

1955. május 13.

 

Pro domo

Dr. Czobor Alfréd: Orsz[ágos] Levéltár felállításának terve 1701-ben és az ország iratainak korábbi megőrzése cikkében (Levéltári Közlemények, 3. évf., 10925 1-41. lap, a 41. lapon azt írja: Az ő (Batthyány Lajos) tevékenységének és buzgalmának volt köszönhető, hogy az 1723-i törvény testet öltött. 1753. évi felterjesztése és az ezt nyomon követő folytatólagos intézkedések 1765-ben az egységes Országos Levéltár tényleges felállítására vezettek. A jegyzetben Fr. Eckhart: Das erste Staatische Archiv Ungarn. (Ungarische Rundschau, 1915. évf., 528-534. l. és Jakab Elek: A Levéltárakról... Bp. 1877. című munkájának 76. s köv. lapokra utal.

Eckhart idézett cikkében az 1765. esztendő nem fordul elő, az első állami levéltárként a kamarai levéltár megszervezésével foglalkozik. A kamarai levéltár nem országos levéltár volt, hanem egy királyi dicasterium mellett szervezett levéltár. Történelmileg nézve a dolgot, nem mondhatjuk első állami levéltárnak, mert a Magyar Királyi Curia mellett 1730-ban megszervezték a levéltárat.

Jakab Elek idézett munkájának 83. lapján ezt írja: A nádor által a maga hatáskörében tett intézkedések, az ország karainak és rendeinek 1764.[-ben] alkotott, de királyné által a m. kir. udvari cancellária némely kifogásai következtében el nem fogadott törvény javallata, ez okból az 1765. országgyűlésre a már tényleg létező országos levéltári iratokról beadott nádori iratjegyzék, egy szintén a nádor által készített „Emlékirat" s végre azon évben a királyné által némely kikötésekkel helyben hagyott, a derék nádornak egy magyarországi közlevéltár felállítása körüli halhatatlan érdemeit örökítő törvénycikk - világosan kitünteti, hogy a magyar országos közlevéltár megalakítását 1765-re kell tennünk, s megalapítójául gróf Batthyány Lajos nádort tartanunk.

 

[kézírással]

Bottló [19]55. V. 13.

 

Az irat jelzete: MNL OL XIX-I-18-a-86.402-1956.

 

Ezen a napon történt március 23.

1901

Esterházy Pál herceg, a művészet és tudomány támogatója (†1989)Tovább

1912

Wernher von Braun, német rakétamérnök, a Harmadik Birodalom, majd az Amerikai Egyesült Államok rakétaprogramjának egyik vezetője (†1977)...Tovább

1915

Fél éven tartó ostrom után a Przemyśl erőd kapitulál az oroszok előtt (első világháború).Tovább

1919

Benito Mussolini Milánóban megalapítja a fasiszta mozgalmat.Tovább

1920

Pozsonyban megalakul a Magyar–Német Keresztényszocialista Párt.Tovább

  •  
  • 1 / 3
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

A 2023-as év első ArchívNet számát olvashatják az oldalon. Az új lapszám négy forrásismertetést publikál: ezek nem alkotnak egy tematikus egységet, azonban vannak metszéspontjaik egymással. Bár egy Venn-diagramon ezek a metszetek jobban ábrázolhatók lennének, mi ezúttal szövegben mutatjuk be ezeket: két írás a római katolikus egyházhoz köthető, kettő köthető a huszadik századi magyar emigrációhoz, kettő pedig a magyarországi államszocilista időszak mindennapjaihoz.
Az időrendet követve Csóka Géza (közművelődési referens, Magyar Nemzeti Levéltár Közművelődési és Közönségkapcsolati Főosztály) forrásismertetése az első. Idén ünnepeljük Neumann János születésének 120. évfordulóját, a szerző pedig ennek okán mutatja be a tudós és Pelényi János levelezését. Neumann ugyanis arra törekedett, hogy Magyarország akkori washingtoni követét meghívja Princetonba egy előadás erejére.
Szabó Csaba Gábor (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Megyei Levéltára) forrásismertetésének origója a második világháború magyarországi harcai, amelyek nagy változást hoztak Csémpuszta életébe. A helyi káplánlak birtoklásáért folytatott hosszas küzdelem bemutatása nemcsak egy lokális problémát tár fel, hanem azt is, hogy milyen volt a korabeli államhatalom viszonya a katolikus egyházzal.
Csémpuszta lakóira is kiható politikai döntés volt a Rákosi-korszakban bevezetett kötelező beszolgáltatás, amelyet hibái miatt már 1952-ben korrigálni igyekeztek a következő évekre nézve. Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) a begyűjtési rendszer reformjának egyik tervezetét mutatja be írásában.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) a Mindszenty Józseffel egyeztető Zágon József és a Vatikán diplomáciai szolgálatában működő Kada Lajos levelezését mutatja be. Terjedelmi okokból forrásismertetését két részre bontva jelentetjük meg. A mostani, első közlésben olyan levelek olvashatók, amelyek Zágon Mindszentyvel való viszonyát világítják meg.
Idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége idén is várja a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
 

Budapest, 2023. március 7.

Miklós Dániel
Főszerkesztő