„Vásárlási láz áruhiány miatt nincsen”

Kereskedelmi hangulatjelentések és közellátási helyzetkép 1951-ből, a Rábaközből

„A községben a legújabb rémhír az, hogy 15-e után minden a duplájára emelkedik és elveszik a pénznek az értéke. Ennek az alaptalan légből kapott rémhírnek a megakadályozására népnevelő értekezletet tartottunk, ahol a népnevelők kellő kioktatásban részesültek arra vonatkozóan, hogy hogyan kell ezt a nép felé megmagyarázni."

Források

Kimutatások a Kapuvári járás árukeretéről

1951. első félév

a.
A kapuvári járás II. negyedévre vonatkozó tejkeretéről

Kimutatás a 2. IV.évben eladható tejmennyiségről

Kimutatás a kapuvári járás községeiről

áprilismájusjúniuslélekszám
1.Agyagosszergény6060601402
2.Babót7070701575
3.Beled2006006006002723
4.Cirák606060935
5.Csapod6060601354
6.Csáfordjánosfa---470
7.Csér---200
8.Dénesfa454545707
9.Edve101010369
10.Vásárosfalu101010250
11.Fertőd4504504503044
12.Fertőendréd3030301165
13.Fertőszéplak1504504504501413
14.Fertőszentmiklós7507507503453
15.Gyóró252525674
16.Himod1401401401854
17.Hövej252525620
18.Iván4004004001968
19.Kapuvár15001500150010322
20.Kisfalud8080801426
21.Mihályi2502502501570
22.Osli5050501472
23.Petőháza---933
24.Pusztacsalád505050629
25.Rábakecöl3030301506
26.Répceszemere252525905
27.Sarród7575751661
28.Szárföld701401501501251
29.Veszkény3030301222
30.Vica151515471
31.Vitnyéd1002302302301826
566056705670

Jelzet: Győr-Moson-Sopron megye Soproni Levéltára (SL), Kapuvári Járási Tanács VB Kereskedelmi Osztály i., bizalmas iratok 9/1951. - tervezet.

b.
Kimutatás a kapuvári járás június havi vegyesáru keretéről

szabad cukor
(kgr.)
őrölt só
(kgr.)
Asztali só
(kgr.)
Paprika
(kgr.)
Vegyes-íz
(kgr.)
Kávé
(kgr.)
Agyagosszergény60560100730
Babót75640100840
Beled15012002001780
(cukrászoké)80
Cirák3536070520
Csapod65640100730
Csáfordjánosfa- Csér2522050320
Dénesfa3528050420
Edve- Vásárosfalu2524050320
Fertőd14013002001880
Fertőendréd5544070630
Fertőszéplak70560100730
Fertőszentmiklós16015003002080
(cukrászoké)60
Gyóró3528050320
Himod907201001050
Hövej3024050320
Iván1008001001050
Kapuvár81530001400504002
Kisfalud65560100730
Mihályi906801001050
Osli60620100730
Petőháza45400100630
Pusztacsalád2524050320
Rábakecöl75640100740
Répceszemere3530050420
Sarród856601001040
Szárföld5550080630
Veszkény5550080630
Vica2020050310
Vitnyéd907201001050
Kapuvári cukrászoké195
Összesen:300019000410026014002

Kapuvár, 1951. június 7.

Ziegelhoffer Gyula
előadó

Jelzet: Győr-Moson-Sopron megye Soproni Levéltára (SL), Kapuvári Járási Tanács VB Kereskedelmi Osztály i., bizalmas iratok 17/1951. - tervezet.

c.
Kimutatás a kapuvári járás július havi szabad zsírkeretének községenkénti felosztásáról

Ipari üzem
dolgozója
Tszcs.Gépállo-
más
Ellátatlanok
zsírból
Június
hó 26-án
kiutalt
Július
(fő)(kg)Zsír
(kg)
Olaj
(kg)
Agyagosszergény---602630-
Babót1410-40465010
Beled234338532920225020
Cirák---45264010
Csapod---2102670-
Csáfordjánosfa- Csér---19920-
Dénesfa---74176020
Edve- Vásárosfalu-23-281030-
Fertőd-1560415115200-
Fertőendréd---1571530-
Fertőszentmiklós12629-770340350-
Fertőszéplak-29-442040-
Gyóró-13-602130-
Himod-19-580210200-
Hövej-11-261120-
Iván15-502008810010
Kapuvár2301041054112700900-
Kisfalud-43-1838280-
Mihályi-158-1175220020
Osli---12096020
Petőháza112--177410010
Pusztacsalád11--705850-
Rábakecöl-23-934260-
Répceszemere-41-904570-
Sarród30--1004760-
Szárföld---712730-
Veszkény-14-271140-
Vica-32-401650-
Vitnyéd1219-1625880
7846163007214*2400**3300120

*: A sor összege helyesen: 8259.
**: A sor összege helyesen: 2403.

Jelzet: Győr-Moson-Sopron megye Soproni Levéltára (SL), Kapuvári Járási Tanács VB Kereskedelmi Osztály i., bizalmas iratok 31/1951. - tervezet.

Ezen a napon történt szeptember 20.

1929

Budapesten levetítik az első hangosfilmet („Az éneklő bolond”).Tovább

1956

Kétnapos tartózkodásra Budapestre érkezett Luther Evans, az UNESCO főigazgatója. A látogatás eredményeképpen Magyarország fokozatosan...Tovább

1990

Ratifikálják a két Németország újraegyesítését.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Háborúk, nemzetközi konfliktusok a 20. század második felében

 

„Si vis pacem, para bellum” – „Ha békét akarsz, készülj a háborúra”, hangoztatták az ókori rómaiak. A fegyveres küzdelem, a háború valóban a társadalmi lét egyik meghatározó jellemzője. Az emberiség történetét a háborúk sorozatának is tekinthetjük. Az idők során számos magyarázat született arra nézve, hogy mi váltja ki a háborús erőszakot. Egyesek szerint a háború az emberi nem eredendő agresszivitásából fakad. A 16‒17. században élt angol filozófus, Thomas Hobbes azt hangsúlyozta, hogy az emberek közötti erőszak elsődleges oka a nyereségvágy, a bizalmatlanság, a dicsőségre és a hírnévre való törekvés. Ebből kiindulva úgy vélte, hogy az erőszak elve és gyakorlata állami szinten is az ember egoista természetéből fakad. Mások, mint például Carl von Clausewitz porosz katonai teoretikus, a politikumból indultak ki. Clausewitz az 1834-ben megjelent, „A háborúról” (Vom Kriege) című könyvében fogalmazta meg sokat idézett, híres tételét: „A háború a politikának a folytatása csupán, csakhogy más eszközökkel.” Ezzel arra utalt, hogy a katonai erő alkalmazása nem öncélú, hanem mindig a politikai mérlegelés határozza meg. „A politika az értelem, a háború azonban pusztán eszköz” ‒ írta. Michel Foucault francia történész, filozófus viszont az 1970-es években megfordította Clausewitz tételét. Feltette a kérdést, miszerint a béke nem csupán a háború egyik formája-e, és szellemesen azt állította, hogy valójában a politika a háború folytatása más eszközökkel.

A 20. század nemcsak a tudományos-műszaki fejlődés, a globális kultúrák és a világkereskedelem kialakulásának kora volt, hanem az egymást követő nemzetközi konfliktusok, a pusztító háborúk időszaka is. Az első világháború gépesített tömegháború volt, a második pedig olyan „totális” konfliktus, amely nem tett különbséget katonák és civilek között. Az 1945 után kétpólusúvá vált világ több mint négy évtizedig tartó fő konfliktusa, a hidegháború szerencsére soha nem alakult át valódi háborúvá. A szembenálló felek ugyanis tisztában voltak azzal, hogy a világot elpusztító jellege miatt egy nukleáris háború – Clausewitz tézisével ellentétben – nem lehetne semmiféle politika folytatása. A harmadik világban ugyanakkor ezt az időszakot több száz fegyveres konfliktus jellemezte, melyekben rendszerint a két nagy katonai tömb is részt vett, így például a koreai vagy a vietnámi háborúban. A hidegháború a szovjet blokk összeomlásával, majd a Szovjetunió 1991-es széthullásával ért véget. Ezzel megszűnt a kétpólusú világ, és az Amerikai Egyesült Államok maradt az egyetlen szuperhatalom.

Az ArchívNet idei 3. számának fő témája tehát: „Háborúk, nemzetközi konfliktusok a 20. század második felében”. Szerzőink közül Szőke Zoltán a vietnámi háborúról ír. Magyar és amerikai levéltári források tanulmányozása alapján ugyanarra az újszerű következtetésre jut, mint a New Cold War History nemzetközi történeti iskola képviselői, éspedig arra, hogy a hidegháború idején a nemzetközi válságszituációk kialakulásában vagy azok enyhítésében legalább akkora – ha nem nagyobb – szerepe volt a szuperhatalmak kisebb szövetségeseinek, mint maguknak a szuperhatalmaknak. Ez azt jelenti, hogy az egész korszakról ‒ így a vietnámi háborúról is ‒ alkotott eddigi képünket újra kell értékelnünk. Garadnai Zoltán szintén hidegháborús témát választott: a magyar‒francia diplomáciai kapcsolatok egyik kritikus, 1959‒1967 közötti időszakát elemzi Radványi János magyar diplomata vízumügyén keresztül. Seres Attila folytatja az 1980-as évek második felében kezdődött karabahi konfliktus hátteréről szóló korabeli magyar diplomáciai jelentések publikálását. Írásának első részét folyóiratunk idei 1. számában közöltük. Két további forrásközlést is olvashatunk e számban: Horváth Gergely Krisztián egy ismeretlen szerző ‒ valószínűleg Komjáthy (Kring) Miklós ‒ 1945-ös feljegyzését közli arról, hogyan képzelték el a marxisták Magyarországon a telepítést és az iparosítást, míg Kiss András Per Arboe Rasmussen dán újságíró 1960-as magyarországi tevékenysége kapcsán vázolja fel a kádári propaganda szerepét az országimázs alakításában.

 

Végül tájékoztatnom kell a Tisztelt Olvasót a szerkesztőségünkben végbement változásokról. Csonka Laura és Farkas Andrea e lapszám megjelenésével egyidejűleg távozik a szerkesztőségből. Laura 2016-tól, Andrea 2014-től szerkesztette a lapot példás hozzáértéssel, szorgalommal és lelkesedéssel. Az ő érdemük is, hogy az ArchívNet szakmai körökben, de a történelem iránt érdeklődő szélesebb olvasóközönség soraiban is egyöntetű elismerésnek örvend! Szerkesztőségünk ugyanakkor új tagokkal bővült. Az új szerkesztők: Balogh János Mátyás, Főcze János, Miklós Dániel és Wencz Balázs ‒ e lapszám már az ő munkájuk eredménye is. További sok sikert kívánok mind a távozó, mind az új szerkesztőtársaknak!

 

Budapest, 2021. augusztus 18.

 

L. Balogh Béni

főszerkesztő